Erdély címererdély ma logó
április 18. péntek | Andrea, Ilma napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,4607 RON | 100 HUF: 1,4529 RON | több
A kedvező lehetőségekkel az a baj, hogy nagyobbaknak látszanak, amikor mennek, mint amikor jönnek. (Bremer, Sylvia)

Archívum
2012.05.23. | 07:41 Az erdélyi magyarság fogyása és annak kúrálása

1061 3

Nem kellenek a statisztikai adatok adatok ahhoz, hogy észrevegyük, úgy fogy ki a magyar Erdélyből, akár az inkák hajdan F. Pizarro idejében saját birodalmukból, hiába most nem háborúzunk, sőt mi több olyan jóindulatú demokráciában élünk, amelyik majdnem a tenyerén hordozza, azt a kisebbséget, amelyik valamikor többség volt ezen a tájon.

Csak egy példát szúrnék ide be zárójelben:-1650-ben Vasile Lupu moldvai fejedelem fogfájós lévén, (Erdélyre fájt neki) levelet küldött a törököknek, bizonygatva, hogy Erdély lakosságának egyharmada román nemzetiségű, ezért nem ártana, ha öt is kineveznék valami vezetői funkcióba, de nem hitték el neki. És hol tartunk most?!

Ennek a fogyatkozásnak az okán törtem a fejem, nem annyira, hogy betörjön, mert akkor bizonyára úgy sírva fakadok, mint egy japán szamuráj a szerelmi bánattól, minden szégyen nélkül. Mert ugyebár mindent megad az új rendszer a magyarnak, a munkához való jogtól, a temetkezéshez való jogig (mondjuk, nem épp a Házsongárdi temetőbe, mert az már kiváltság), legyen a vezető kormány bármilyen politikai színezetű.

Hirdetés

E két jogon kívül minden, amit megkapunk azt kiváltságnak hívják, ezért nem kapjuk meg, vagy ha meg is kapjuk, nem lehet alkalmazni, hiszen a nagy többség azonnal elszörnyülködik rajta, de annyira, hogy tartva egy tömeges szívinfarktustól (ez olyan ritka jelenség, mint a majom emberré válása, de valami oka kell legyen a félelemnek) a kormány azonnal visszaszívja.

Azért, ne mondjak csak rosszat, vannak jogaink is melyikekkel élhetünk is és szerintem ezek között válogatva, találjuk meg igazi okát a gyorsuló eltűnésünknek, gyorsuló világunkban. Hiába állítják egyesek, hogy a negatív népszaporulat az oka, én nem így látom, hiszen mindenfelé Európában hasonló a helyzet és mégsem tűnnek el nemzetek szülőföldjükről.

Részben viszont igazat adok, mert többet is tehetnénk ez ok megszüntetése érdekében, ha például megszívlelnénk azt a mondókát, amelyik így szól: „bővérű a magyar, szép kőházban lakik, az éj beálltával hűségesen b-emegy a szomszédba is”, de szerintem az is elég lenne, ha saját portáján serénykedne jobban. Ezt a humoros mondókát nem ártana komolyan venni, ha a fogyásból ki akarjuk kúrálni magunkat!

Az egyik jog, ami a megritkulásunkhoz vezetett, a szabad kivándorlás joga, itt nem volt fennakadás, ezt engedik gyakorolni, sőt majdnem ajánlják, csak azon csodálkozom, hogy egyesek nem veszik észre ennek a veszélyeit. Hiszen, ha kifogy Erdélyből a magyar, nem lesz ki dolgozzon! Úgy fognak koplalni a politikusok, mint a vadkan a párzási időszakban, egy kettő leadnak magukról negyven- ötven kilót. Ha aztán nem bírják majd visszacsalogatni a kivándoroltakat, teljesen elfogynak, ez meg nagy kár lenne!

Kár lenne, de nem nekünk, hiszen a túlpolitizálás az, ami felemészti a magyarságot, mert ugyebár megadták neki is a több párthoz való jogot, itt sincs fennakadás, hiszen tudják azok, akik megadták, hogy miért tették. Közülünk azonban sokan nem veszik észre, hogy mi is történik, úgy veszik magukhoz a politikát, mint húsvétkor az úrvacsorát, remélvén bűneiknek bocsánatát, pedig azt sosem fogják nekünk megbocsájtani, hogy ide születtünk, méghozzá koraszülöttként, amit nem tudnak elmismásolni a legkiválóbb történészek sem.

Hiába a sok közmondás az egységben rejlő erőről, hiába vannak ott példaként a múlt történelmi eseményei, nem akarunk belőle tanulni. Hitelt adnak sokan, mindenféle újonnan megjelenő pártnak és pártocskának, melyeket befutott politikusok, vagy ifjú hadvezérek alapítottak, akiknek még ott a tojáshéj az ülepükön, jóformán semmihez se értenek, a vezetéshez annyira sem, mint én egy tengeralattjáró kormányzásához, de széthúzni a magyart máris tudják. Nos, kérdem én, mit fognak tudni ezek tenni értünk, mikor összefogva is keveset lehetett elérni. Bizonyára semmit, az üres, de szép ígéreteken kívül! Ennek a belátható következménye, hogy még többen tűnnek majd el, csíkot se hagyva maguk után.

Gondolja talán valaki, hogy majd külföld meg miegymás, hát én elárulom, hogy mindaz csak utópia, az EU-nak annál komolyabb gondjai vannak, mint az erdélyi magyarokat megszámolni. Az USA megmutatta mire képes az 56-os magyarországi eseményekkor, ezért gondolom, valamelyik segítőkész, közelebbi szomszédba vetik reménységüket, amiből például én személyesen nem kérnék, de lehet mások sem. Külső segítséget szerintem csak egyvalakitől várhatunk, de a közmondás szerint Ő csak úgy segít, ha mi is próbálunk magunkon segíteni.

Ezen fogyási okoknak a kúrálására ajánlanám, a földhöz ragadt életmódot, azaz úgy ragadjunk oda a szülőföldhöz, hogy a házigazda bunkós bottal se bírjon kiverni onnan. És tanítsuk meg gyerekeinknek is ezt, valamint a politikai függőségtől való tartózkodást. Építeni lehetne egy politikamentes magyar Vilcabambát (az utolsó független inka település volt) itt Erdélyben – nem az erdőkben, mert sajnos azokat már ellopták hanem csak úgy képzeletbeli valóságban –, ahol mindenki megtalálná a helyét és széthúzás helyett összefogva megakadályozhatnók eltűnésünk gyors és biztos folyamatát.

Forrai István


MegosztĂĄs az IWIW-en Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

bekebiro írta (2012-05-23 12:21:16)
„bővérű a magyar, szép kőházban lakik, az éj beálltával hűségesen b-emegy a szomszédba is",
hmmm...a legnagyobb gondunk hogy bőséggel engedtük be a mostani többségben levő románokat. A mindenkori statisztika és történelem is ezt bizonyítja. Régen az volt a legnagyobb gond hogyan pótolja az Erdélyi vezetés a tatár, török stb. okozta létszám csőkenést, így kézzelfogható volt az olcsó munkaerő behívása Havasalföld. A századfordulón vált egyenlő a román és a magyarok aranya, ez 60 év alatt rohamosan megváltozott. pld. Kolozsváron az 50-es években volt előszór egyenlő a románok aranya a magyarokéval. Most mar sokkal többen vannak, érdemes elgondolkodni ezen is. Mert vándoroltak be tömegesen moldovaiak ide Erdélybe? De rengeteg román jött máshonnan is. Miért fogy a magyarság?
Vajon az igazságot nem szükségszerű megismertetni a románsággal is? hogy ne csak a hazug és elmebeteg kitalált történelmüket ismerjék?

bekebiro írta (2012-05-23 11:33:07)
http://xxx

Kovács Szabolcs írta (2012-05-23 10:24:39)
Nagyon jó a cikk, gratulálok, végre valaki megírja a frankót.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Könyv Környezetünk
Közéletünk Magyarország
Mese Mozaik
Múltidéző Néphagyomány
Oktatás Pályázat
Publicisztika Sport
Társmagyarság Tud-tech
Turizmus Unió
Világ Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Webáruház
Modern ruhák
165 lej205 lej
193 lej193 lej
Legolvasottabb
Szavazás
Milyen gyakran keres szövegeket, kulcsszavakat a Google keresővel?
Válaszlehetőségek
Magyarul kérje!
Tudta, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapjáról többek között az alábbi magyar nyelvű űrlap is letölthető?
Újszülött számára kiállított bizonylat iránti kérelem (Cerere eliberare adeverinţă pentru copilul nou-născut)
Éljen a jogával, használja!
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló
Videótár

 Két körzeten múlik a Fidesz–KDNP kétharmada – VIDEÓ

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  borbély     autópálya     wass albert felolvasás     mpp     térség fejlesztés     szováta     ukrajna     a halálra itélt zászlóalj     szentgyörgyi lászló     régió fejlesztés     medve     bojte csaba     gyergyó, csík     1     bán zsófia     nagyvarad     parajd     fehér-fekete fotók     peti andras     tan  
Kulcsszófelhő