erdély.ma

2017.08.07. | 20:24 A replika jogán – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak

3654 88
Jobbágytelki székelyek az 1970-es években

Az Erdély.ma oldalon ma megjelent Semjén: a székelyek magyarok című cikkhez fogalmazott meg, a replika jogán válaszadást Váradi (Csibi) Barna, amelynek szövegét teljes egészében közzétesszük.

Megütközéssel vettem tudomásul az ön szavait, ami a székelység Magyarországon honos nemzetiségként való hivatalos bejegyzése irányában, a Székelyek Világszövetsége civil csoportosulás égisze alatt tett kezdeményezésünket illeti.

Az ön szavai szerint, erről tanúskodnak a különböző médiaorgánumok, a kezdeményezés ellentétes a történelmi valósággal, valamint a magyar nemzeti érdekkel egyaránt.

Amennyiben ön valóban érdeklődik hazánk történelme iránt, úgy tudnia kell, hogy a székelyek az 1867-es vármegyésítésig önálló, a magyartól eltérő közigazgatási rendszerbe (székekbe) szerveződtek évszázadokon keresztül, önálló igazságszolgáltatási rendszerrel bírtak, valamint, hogy az 1848-’49-es magyar forradalom és szabadságharc után következő első népszámlálás még több százezer székelyt vett nyilvántartásba Székelyföldön, ahol a magyar nemzetiséghez tartozó személyek elenyésző etnikai kisebbséget alkottak.

Tudnia kell azt is, hogy Erdély közigazgatását hosszú évszázadokon keresztül az Unio Trium Nationum elnevezésű, 1438-ban a tordai országgyűlés által jóváírt szerződés szellemisége jellemezte, azaz a különálló magyar, székely és szász nemzetiség között kötött korabeli szerződés, amely teljes politikai egyenjogúságot biztosít ezen nemzetiségeknek.
Ezen történelmi ismeretek birtokában történelmietlennek nevezni az önálló székely nemzetiség létezésének jogát, mi tagadás, helytelen.

Másfelől mi, a kezdeményezők magyarázhatnánk, hogy székely népünk önrendelkezésének, a nemzetközi jog értelmében, amely kimondja, hogy minden népnek joga van az önrendelkezéshez, elengedhetetlen feltétele az önálló népként, nemzetiségként való hivatalos megjelenés, és hogy teljesen abszurd a székelyek önrendelkezését a magyar nemzeti érdekkel ellentétesnek nevezni, de minek.

Beszéljen helyettünk Magyarország Alaptörvénye:

XXIX. Cikk. (1) pont:

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

Eszerint tehát mi, székely etnikumúak szabadon vállalhatjuk székely önazonosságunkat, és jogunk van közösségi névhasználathoz is, ez a mi közösségünk, a székely. Bármennyire is fájhat ez önnek, ezek a jogok az alaptörvényből, és nem köztisztviselők magánvéleményéből fakadó jogok.

Arra a kombinációjára reagálva, miszerint román politikai indíttatású lenne ez az akció, érdeklődnék, hogy nem könnyebb volna-e a román politikának Romániában érvényre juttatni egy ilyen akciót, mi motiválhatná őket, hogy a szomszédos országot válasszák ezen „sötét" céljaik megvalósítására? Elmesélném, hogy a 2011-es népszavazáskor a román rendőrség előállított és írásbeli, tehát dokumentált figyelmeztetésben részesített, mivel több helyen „Valld magad székelynek" feliratú plakátot helyeztem el Csíkszereda közterületein, valamint az összes ilyen szövegű plakátomat elkobozta, illetve megsemmisítette.

Üdvözlettel és a jövő évi parlamenti választásokon való megmérettetésen sok sikert kívánva:

Váradi (Csibi) Barna, a székelyek Magyarországon honos nemzetiségként való elismerésért indított kezdeményezés hivatalos benyújtója



Forrás: erdély ma - egy szebb holnapért