erdély.ma

2017.05.19. | 07:14 Élesen bírálták a kormány kisebbségpolitikáját (Elkezdődött a FUEN kongresszusa)

2162 6
Vincze Lóránt és Kelemen Hunor a konferencián. Fotó: Facebook / FUEN

Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62., kolozsvári kongresszusának tegnapi megnyitóján az erdélyi házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját.

A magyar kormány képviselői a kisebbségvédelem uniós szabályozásának szükségességét hangsúlyozták.

Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntőbeszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői távol maradtak a rendezvénytől. Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról vagy az anyanyelv-használati esélyegyenlőségéről van szó.

„Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette.

Megemlítette: Olaszországban a német és a ladin nyelvi kisebbség is területi autonómiát élvez, Belgiumban a németül beszélő kisebbség a föderális állam egyik alkotóeleme, entitása, Németországban a dánok, a szorbok és más kisebbségek kulturális autonómiával rendelkeznek, a német közösség Dániában hasonlóképpen, Finnországban pedig a svédül beszélő közösségnek kollektív és területi autonómiája van Aland szigetén. „Mindezen államok fejlődnek, kisebbség és többség egyaránt elégedett abban az intézményes keretben, amelyikben él” – fogalmazott Vincze Loránt a FUEN elnöke.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Rossz hírünket keltik, valótlanságot állítanak rólunk és szándékainkról. Úgy is mondhatnám, hogy hazudnak. Azt is hazudták, hogy a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés) szándéka az etnikai szeparatizmus, és mi arra törekszünk, hogy Románia területi egységét veszélybe sodorjuk” – jelentette ki Kelemen Hunor. A politikus nyomatékosította: nem az erdélyi magyarság képviselői, hanem a román külügyminisztérium állítja, hogy Románia megoldotta a kisebbségi kérdést, és a román kisebbségpolitika modellértékű.

Biró Zsolt, a FUEN-be nemrég felvett Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.

A kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú tatár nemzetiségű vezetője a kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette, megemlítve, hogy a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen itt a résztvevők „össze­vethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”.

Az EMAK támogatja a Minority SafePack-et

A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrehozott Erdélyi Magyar Autonómia Kerekasztal (EMAK) résztvevői üdvözölték és egyhangúlag támogatják a FUEN által elindított Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Szili Katalin a kongresszus köszöntése után tegnap találkozott az EMAK-ot alkotó RMDSZ, Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt és Székely Nemzeti Tanács képviselőivel, akik közös nyilatkozatukban megállapítják: az elindított európai polgári kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek helyzete európai szintű rendezésének mérföldköve lehet, ezért fontos, hogy az európai polgárok – köztük az erdélyi magyarok is – minél nagyobb számban támogassák.

Az RMDSZ és a FUEN által kidolgozott, Minority SafePack néven előterjesztett javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. A kolozsvári kongresszus egyik feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack aláírásgyűjtésének megszervezése lesz, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről.

Fontos az uniós szabályozás

Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes a kongresszuson felolvasott üzenetében gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéséhez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. „Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Semjén arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének megismertetésére, hogy „a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden”.
A kongresszust köszöntő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért. Ezért vett részt a kezdeményezők oldalán az Európai Bizottság elleni pereskedésben, mely végül a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez vezetett.

Nyelvek és a kulturális hagyaték

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a kongresszuson tartott előadásában elmondta: portfóliójához tartozik az EU nyelvi sokszínűsége is, és ilyen minőségében bátorítani kívánja a nyelvek tanulását és a nyelvi sokszínűség fenntartását. Szerinte kívánatos lenne, hogy az Európai Unió minden polgára az anyanyelve mellett már az iskolában megtanuljon még két európai nyelvet.

A kolozsvári FUEN-kongresszus külön fejezetet szentelt az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulásának az európai kulturális hagyatékhoz. Ebben Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kultúra összeköti az embereket, és nem egészséges, ha egy ország a kisebbségei kultúráját veszélyforrásnak tekinti. Az alelnök elmondta: a román kormány akadályozta meg, hogy az UNESCO a védett szellemi kulturális örökségek listájára sorolja a csíksomlyói búcsút.

Háromszék



Forrás: erdély ma - egy szebb holnapért