Archívum

2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009

január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

2010. szeptember 02


  A keleti Kárpátok hegyláncolatába ékelődött Gyimes falvainak csángó lakói a magyarság kultúrájának legősibb rétegeit őrzik. Nyelvük fordulatai, zenéjük, dalaik, mondaviláguk eleven, gyűjthető kincs. Magyar Zoltán már tíz éve, az első hátizsákos túra óta módszeresen kutat, jegyez, hangos anyagokat gyűjt.

Ezt csak úgy teheti, hogy elnyerte a bizalmat, a szeretetet. A gyimesi csángók mondavilágának másfélezer szövege a Balassy Kiadó Magyar Népköltészet Tára sorozatában jelent meg.

- A 90-es évek elején vetődtem errefelé, mint sok más magyarországi. Erdély felfedezésének az időszaka volt, legalábbis az én korosztályom számára. Ezek az első túrák persze nem elsősorban a néprajzgyűjtő szemével történtek, viszont a rácsodálkozás megvolt – mesélte Magyar Zoltán, a csángó hagyományok kutatója.

- Mennyire archaikus ez a táj, hiszen ha az ember a monda világát nézi, akkor úgy tűnik, hogy szinte minden érintetlen maradt.

- Sajnos az utóbbi már nem igaz. Gyimesben is bekövetkezett a hagyományos népi kultúra fokozatos, vagy bizonyos területeken drámai fellazulása. A moldvai csángók mellett a gyimesi csángó népi kultúra legarchaikusabb a magyar nyelvterület egészét, a Kárpát-medence népi kultúráját illetően, és mint ez a mondakötet is mutatja, mai napig is élő és rendkívül sokszínű folklórhagyomány gyűjthető a gyimesi völgyekben.

- Mennyivel függ össze azzal ez az archaikusság, hiszen a csángóknak nagyon nehéz sorsuk volt, nagyon sokszor kellett elhagyniuk a területüket, mégis megőrződött a sok kataklizma alatt.

- Igazából a hányattatás annyiban játszik szerepet benne, hogy a gyimesi csángók jelentős része székely eredetű. Leginkább a madéfalvi veszedelem után kerültek ki a gyimesi völgyekbe, viszont ez a bizonyos archaizmus leginkább magának a földrajzi környezetnek tudható be, elvégre ez a Kárpátok hegyvonulatának a közepe. Még 1998-nyarán is egy, a maga szerves valóságában, funkciójában élő és működő mesemondóra sikerült ráakadnom, akivel majd egy külön monográfiát is szeretnék összeállítani.

- Különlegessége a gyűjtésének, hogy a szinte mindenre kiterjedő gazdag mondavilág az Árpád-házi szentektől kezdve a saját hitviláguk egészen az ősi korba visszamenve maradt fenn, akár egy teljes magyar történelem is megrajzolható volna ezeknek a forrásoknak az alapján.

- Rendkívül erős a történelmi tudatuk a gyimesi csángóknak. Ami ezt a bizonyos sokszínűséget és összetettséget illeti, jómagam fő kutatási területe a mondahagyomány, a legkiterjedtebb műfaj, melynek egész sor leágazása van: a mesék, az anekdoták, igaz történetek.

- Ha a legendákat nézi az ember, akkor talán a legszebb, vagy ami leginkább meggyökeredzett itt a gyimesiek körében, az a Szent László legendavilág, persze Szent László a hagyományok szerint járt is ezen a tájon.

- A gyimesi mondahagyományt, a Szent László mondakört leginkább az magyarázza, hogy Szent László Erdély védőszentje volt, a székelyek szintén védőszentjükként tisztelték, a középkorban a székelyföldi templomok északi falán megfestették, és ez a bizonyos történet, képzőművészeti hagyományréteg csapódott le a szóbeli népi kultúrában, a mondák világában. Meghonosodásának, továbbélésének pedig, egy egészen konkrét tárgyi objektum is alapot szolgáltatott: a Csíkból Gyimesbe átvezető hágó közelében, az ún. Szép Havas tetején egészen a XIX. századig létezett a Szent László kápolna, ahol intenzív vallásos élet zajlott. A moldvai csángók csíksomlyói busójárások alkalmával mindig útba ejtették ezt a bizonyos kápolnát.

- Melyek a fő jellegzetességei a gyimesi csángó meséknek, mondáknak, mennyire jön át benne a székely sajátosság, mennyire ízes a nyelve?

- Igazán élőben élvezhetők ezek, persze kellően színesek, és érdekesek olvasva is a szövegek. A fő jellegzetességek közül valóban nehéz néhányat kiemelni, de szeretném megemlíteni Báthory Endre népi hagyománykörét, a meggyilkolt erdélyi fejedelemét, akinek búcsújáró, illetve halálának helye ugyancsak a gyimesi nagy táj közvetlen közelében, Csíkszentdomonkos határában található, de jellegzetesek a különféle betyárhagyományok is.

- Boszorkányok, lidércek és egyéb?

- A gyimesi csángók évente egyszer láttak lelkészt, a vallásos életük az volt, amit ők a saját maguk számára kialakítottak. Ez is magyarázza a közöttük élő sok-sok apokrif hagyományt a legendáktól a különféle archeikus népi nagyságokig. Ugyanakkor a moldvai csángók mellett tán a legvallásosabb népcsoport. A népi hiedelmek, az ún. babonák élnek közöttük a mai napig is.

Marton Éva (radio.hu)

  A keleti Kárpátok hegyláncolatába ékelődött Gyimes falvainak csángó lakói a magyarság kultúrájának legősibb rétegeit őrzik. Nyelvük fordulatai, zenéjük, dalaik, mondaviláguk eleven, gyűjthető kincs. Magyar Zoltán már tíz éve, az első hátizsákos túra óta módszeresen kutat, jegyez, hangos anyagokat gyűjt.

Ezt csak úgy teheti, hogy elnyerte a bizalmat, a szeretetet. A gyimesi csángók mondavilágának másfélezer szövege a Balassy Kiadó Magyar Népköltészet Tára sorozatában jelent meg.

- A 90-es évek elején vetődtem errefelé, mint sok más magyarországi. Erdély felfedezésének az időszaka volt, legalábbis az én korosztályom számára. Ezek az első túrák persze nem elsősorban a néprajzgyűjtő szemével történtek, viszont a rácsodálkozás megvolt – mesélte Magyar Zoltán, a csángó hagyományok kutatója.

- Mennyire archaikus ez a táj, hiszen ha az ember a monda világát nézi, akkor úgy tűnik, hogy szinte minden érintetlen maradt.

- Sajnos az utóbbi már nem igaz. Gyimesben is bekövetkezett a hagyományos népi kultúra fokozatos, vagy bizonyos területeken drámai fellazulása. A moldvai csángók mellett a gyimesi csángó népi kultúra legarchaikusabb a magyar nyelvterület egészét, a Kárpát-medence népi kultúráját illetően, és mint ez a mondakötet is mutatja, mai napig is élő és rendkívül sokszínű folklórhagyomány gyűjthető a gyimesi völgyekben.

- Mennyivel függ össze azzal ez az archaikusság, hiszen a csángóknak nagyon nehéz sorsuk volt, nagyon sokszor kellett elhagyniuk a területüket, mégis megőrződött a sok kataklizma alatt.

- Igazából a hányattatás annyiban játszik szerepet benne, hogy a gyimesi csángók jelentős része székely eredetű. Leginkább a madéfalvi veszedelem után kerültek ki a gyimesi völgyekbe, viszont ez a bizonyos archaizmus leginkább magának a földrajzi környezetnek tudható be, elvégre ez a Kárpátok hegyvonulatának a közepe. Még 1998-nyarán is egy, a maga szerves valóságában, funkciójában élő és működő mesemondóra sikerült ráakadnom, akivel majd egy külön monográfiát is szeretnék összeállítani.

- Különlegessége a gyűjtésének, hogy a szinte mindenre kiterjedő gazdag mondavilág az Árpád-házi szentektől kezdve a saját hitviláguk egészen az ősi korba visszamenve maradt fenn, akár egy teljes magyar történelem is megrajzolható volna ezeknek a forrásoknak az alapján.

- Rendkívül erős a történelmi tudatuk a gyimesi csángóknak. Ami ezt a bizonyos sokszínűséget és összetettséget illeti, jómagam fő kutatási területe a mondahagyomány, a legkiterjedtebb műfaj, melynek egész sor leágazása van: a mesék, az anekdoták, igaz történetek.

- Ha a legendákat nézi az ember, akkor talán a legszebb, vagy ami leginkább meggyökeredzett itt a gyimesiek körében, az a Szent László legendavilág, persze Szent László a hagyományok szerint járt is ezen a tájon.

- A gyimesi mondahagyományt, a Szent László mondakört leginkább az magyarázza, hogy Szent László Erdély védőszentje volt, a székelyek szintén védőszentjükként tisztelték, a középkorban a székelyföldi templomok északi falán megfestették, és ez a bizonyos történet, képzőművészeti hagyományréteg csapódott le a szóbeli népi kultúrában, a mondák világában. Meghonosodásának, továbbélésének pedig, egy egészen konkrét tárgyi objektum is alapot szolgáltatott: a Csíkból Gyimesbe átvezető hágó közelében, az ún. Szép Havas tetején egészen a XIX. századig létezett a Szent László kápolna, ahol intenzív vallásos élet zajlott. A moldvai csángók csíksomlyói busójárások alkalmával mindig útba ejtették ezt a bizonyos kápolnát.

- Melyek a fő jellegzetességei a gyimesi csángó meséknek, mondáknak, mennyire jön át benne a székely sajátosság, mennyire ízes a nyelve?

- Igazán élőben élvezhetők ezek, persze kellően színesek, és érdekesek olvasva is a szövegek. A fő jellegzetességek közül valóban nehéz néhányat kiemelni, de szeretném megemlíteni Báthory Endre népi hagyománykörét, a meggyilkolt erdélyi fejedelemét, akinek búcsújáró, illetve halálának helye ugyancsak a gyimesi nagy táj közvetlen közelében, Csíkszentdomonkos határában található, de jellegzetesek a különféle betyárhagyományok is.

- Boszorkányok, lidércek és egyéb?

- A gyimesi csángók évente egyszer láttak lelkészt, a vallásos életük az volt, amit ők a saját maguk számára kialakítottak. Ez is magyarázza a közöttük élő sok-sok apokrif hagyományt a legendáktól a különféle archeikus népi nagyságokig. Ugyanakkor a moldvai csángók mellett tán a legvallásosabb népcsoport. A népi hiedelmek, az ún. babonák élnek közöttük a mai napig is.

Marton Éva (radio.hu)

Keresés az interneten:

Keresés az Erdély Mán:     nem-archivált írásokbanaz archívumban    összes szó után bármely szó után pontos keresés