Erdély címererdély ma logó
július 24. hétfő | Kinga, Kincső napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,4988 RON | több

Archívum
2006.01.08. | 17:42 Farsang idején Marosszéken

8567

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagybőjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.

A farsangi hagyományok, szokások egyik rétege nyugatról terjedt el tájainkon - erre utal a farsang mellett az olasz eredetű maskara, maszkura és kárnevál szavunk is - de a farsangi hagyományoknak a böjtre utaló vonatkozásoknál sokkal régebbi, évezredes európai szokásokban gyökerező elemei vannak.

A farsangon végig, de különösen az utolsó napjaiban fellazultak a falusi és városi kisközösségek szigorú, merev szabályai vagy éppenséggel a visszájukra fordultak. „Felfordult világ" jött létre, a játék és a szabadság világa. Ez a középkorból átívelő idő- és világszemlélet az alapja sok máig élő farsangi szokásnak, a hagyománynak. A magyar népi farsang valóságos gyűjtőmedencéje a dramatikus népszokásoknak és népi színjátékoknak.

E télközépi periódus a falu hagyományos életrendjében a pihenés és szórakozás roved időszaka is volt, a mezei munkák téli szünete. A társas házimunkák és összejövetelek, a fonók, tollfosztók ideje. Ezek a sajátos népi intézményként működtek, könnyebbé tették az unalmas munkát és alkalmat teremtettek a szórakozásra, a fiataloknak a párválasztásra.

A fonók és egyéb társas összejövetelek a népi színjátékok keretéül, „színpadaként" is szolgáltak. A fonók, fonóházak, kórusok már tél elején összeálltak és elkezdték a munkát. A karácsonyi-újévi ünnepeken szünetet tartottak, majd következet a régenvárt fársáng. Ekkor a legnépesebb, legszínesebb, leghangosabb a fonó színpada. A székely és ezen belül a marosszéki fonókra különösen érvényes volt ez.

Időrendben haladva egy-egy este „jelenetein", kezdődött a hamarabb összeült leányok szerelmi jósló cselekményeivel és játékaival, folytatódott a leányok olyan ügyességi játékaival, melyeket a legények szeme előtt nem játszodtak volna. A legények megérkezése és bizonyos idejű munka után kezdődött az ő virtuskodó, egymást beugrató játékuk, majd következett az este csúcspontja, amikor közösen játszodtak, s ebből legtöbbszor nem hiányzott a párválasztó játék. A menyecskék, asszonyok fonóját a munka töltötte ki, de ezekben is sor került énekre, táncra, asszonyi mulatságra.

A fonójátékoknál még szorosabban kapcsolódik a farsanghoz a maszkos alakoskodás. Ez a tipikus farsangi színjátszás. Ennek a Marosszéken többféle népi megnevezése van; nyugati-mezőségi részén fársángolás, a keleti-székelyes részében maszkurázás, valamint ezek alakváltozatai (farsangolás, muszkurázás, maszkázás). A marosszéki Küküllőmente alsó vidékén (Gyulakuta és környéke) elterjedt a batykózás, a Vécke patak mentén pedig a bakuszozás megnevezés.

Mind a maszkurák, mind a fársángok lehetnek szépek és csúfok, általános a szép fársáng, csúf fársáng megkülönböztetés a farsangoló vidékeken. Szépek a szépen, különösen díszesen öltözöttek és akik szépen viselkednek; csúfok az ijesztő, félelmet keltő figurák és a rongyos, szedett-vedett ruhába öltözöttek. A játék típusát is meghatározta az, hogy valakik szép fársángnak öltöztek-e vagy ijesztő, kacagást kiváltó alaknak.

A ház előtt, az ablak alatt megszólal a csengő, pattog az ostor, koppan a bot, és a fonóbeliek tudják; fársángok érkeztek. Ettől a pillanattól kezdve játékházzá válik a fonó. Fiatal vagy meglett férfi lép be és tisztességtudó hangon kér szállást „valami idegen népeknek", akik az utazásban elfáradtak, megpihennének, megmelegednének, állataik is lennének stb.

A bekéreztetés elmaradhatatlan. A bentiek beleegyezése után jöhetnek a maszkurák: a kicsibubás asszony, a cigány és vásáros, a doktor és cipőpucoló, a betyárok, a lakodalmasok, a halottsíratást paródizálók, jöhet a kéményseprő, az ördög és a halál, jöhetnek az állatmaszkos figurák: a kecske, a bika, a ló, a medve; besétálthat az úrfi és kisasszony és sokféle más szálláskereső. „Előadásuk" az egyszemélyes pantomimjátéktól a többszereplős énekes-táncos és párbeszédes megjelenítésig terjedhet.

Leggyakrabban az öltözet, az álruha, a maszk „beszél", mert a maszkuráknak nem szabad megszólalni. A tét az: úgy mozogjanak, viselkedjenek, táncoljanak, hogy ne ismerjenek reájuk. A fonóbeliek viszont mindent elkövethetnek, hogy felismerjék őket. Ez a ketősség biztosítja egy-egy jelenet sikerét. A szövegeges játékok általában parodisztikus, bohózati jellegűek és sok improvizációra, a fonóbeliek közreműködésére nyújtanak lehetőséget.

Marosszéken igen népszerűek az emberi élet fordulóit (terhes vagy kicsi bubás asszony, gyermekének kéregető cigányné, szerelmespár, vőlegény és menyasszony, lakodalom, halottsiratás) megjelenítő tréfás-parodisztikus illet groteszk-erotikus farsangi játékok. A játék során ezekbe beleszövik a közösség véleményét, ítéletét is a faluban megtörtént „esetekről".

Az álöltözetes csapat egy-egy este végigjárta a falu összes fonóit. Sokszor egy-egy fonó népe kerekedett fel maszkuraként és látogatta meg a szomszéd összejövetelt. Ezeket a szobai, fonóbeli játékokat a farsangon végig, többször előadhatták. Gazdag játékrepertoárú és játékoskedvű falunak ismertem meg a Nyárádmentén Szentlászlót, Szentgericét, Szentháromságot, Teremiújfalut; a marosszéki Mezőségen Panitot, Kölpényt, Sámsondot, Mezőfelét, Szabédot; a Kis-Küküllő mentén Gyulakutát, Kelementelkét, Kibédet, Székelyszállást, Pipét és még sorolhatnám.

A farsang utolsó napjain - a farsang farkán - az utcai, felvonulásszerű szokásjétékok gyakoriak. Ezek a farsang végének dramatikus kifjezői és egyszer kerülhet sor reájuk egy esztendőben. A farsangvégi játékok igen összetettek: megjeleníthetik a nászt, a szimbolikus lakodalmat (Sámsod, Kölpény, Kibéd) vagy a lakodalom paródiáját (Mezőféle, Pipe, Beresztelke); eltemethetik a farsangot (Görgényüvegcsür, Székelyszállás, Sóvidék).

A farsangvégi szimbolikus vagy tréfás lakodalom es a farsangtemetés két tipikus szokásjátéka az erdélyi magyarságnak és közelebbről a székelységnek. Színjátékszerű, látványos formáikat többfelé felújították. Közelebbi vidékeinken, így a Nyárádmentén vénleány - és vénlegénycsúfolással, csutakhúzással fejeződött be a farsangi bál és vele együttaz egész farsangi ünnepkör. Szentgericén a legények csapata a farsangon meg nem nősült „vénlegényeket" csutak, tuskó elé fogta és ezt végig kellett húzzák az egész falun. A csutakhúzó menet megállt a pártában maradt vénleányoknál, megdöngették a kaput és csúfulódó mondókákat kiabáltak. Az egykor büntető szokás tréfás játékká vált, majd kikopott a hagyományból.

A farsang és a böjt vetélkedés a magyar népszokásokban sokfelé Konc király és Cibere vajda megszemélyesített küzdelmeként maradt fenn. Marosszéken ezt a vetélkedést egyrészt bábukkal jelenítették meg, másrészt a szájhagyományt őrizte meg az emlékét. Harmath Lujza múlt század végi leírása szerint Nyárádmentén év elején, Vízkeresztkor két papírkoronával ékesített szalmabábut készítettek: Csont királyt és Cibere vajdát.

A két bábut mind farsang kezdetekor, mind a végén összeverekedtették; az első alkalommal Csont király, másodszor, húshagyókor Cibere vajda győzött. A Kis-Küküllő mentének és mellékvölgyeinek református falvaiban (Nagykend, Székelyszentistván, Kibéd, Geges, Abod) a két szimbolikus alak verekedésének maradványai, nyomai köré szerveződött színjátékszerű szokás.

Hamvazószerdán reggel kürtőskalácsot, pánkót, süteményt aggatnak az ajtó előtti fák ágaira a gyermekes szülők. Az ébredő gyermekeknek előadják Sódar Mihály és Cibre Domokos (Kibéd) verekedését, de a nagy küzdelemből csak Sódar vajda csonka kardja (a farsangi kürtőskalács, kifli, sütemények) maradt meg.

Marosszéki népszokások - Barabás László (Székely Útkereső Kiadványok)


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  csango     caritasul unguresc     berlini intelem tiltó listán     régió fejlesztés     tan     gyergyó, csík     colectiv     levélféle     madéfalva     háromkút iskola adomany     schiffer     bán zsófia     berlini intelem     bbte     régész     aut     régészet     m4     magyar karitász     autópály  
Kulcsszófelhő