Erdély címererdély ma logó
augusztus 17. csütörtök | Jácint napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,5058 RON | több
2017.06.12. | 09:10 A halálba hurcoltak emléke Szárazajtán (A barcaföldvári fogolytábor áldozatai)

1776 13
Ungvári Barna András lelkipásztor megáldotta az emlékplakettet.
Fotó: Nagy D. István

Noha a Magyarország kormánya által 2016-ban meghirdetett Gulag Emlékév lezárult, Szárazajta nem maradt adósa a barcaföldvári fogolytábor egykori rabjainak, áldozatainak, tegnaptól ugyanis emléktábla tiszteleg a református templom oldalán a településről 1944–45-ben elhurcoltak előtt, illetve kiállítás idézi fel mindazt a borzalmat, amelyet több ezer székelyföldi és észak-erdélyi, partiumi társukkal kénytelenek voltak elszenvedni.

A földbe ásott barakkokban, tetvek, kosz és betegség közepette csak azoknak volt megmaradása, akik hittek abban, hogy a sokak között még van velük valaki, akit az Úr küldött, és ez a hitbéli hűség többük számára elhozta a szabadulást, a túlélést – fogalmazta meg igehirdetésének talán legfontosabb üzenetét a református templom szószékéről Ungvári Barna András.

A volt hidvégi, jelenleg Uzonban szolgáló lelkipásztor Dániel próféta könyvéből vett történet – a Nabukodonozor babiloni király által állíttatott aranyszobor és a négy izraelita fiú esete – köré építette igehirdetését. A hitük iránti hűségért halállal fizető fiúk sorsa sokban hasonlít a fogolytáborok egykori lakóihoz, hiszen utóbbiak közül is sokakat csak azért hurcoltak a halálba, mert magyarnak, németnek születtek, vagy mert megtagadták, hogy hitükről lemondjanak.

Miként a négy ifjú, az 1944–45-ben elhurcoltak sem voltak hajlandóak engedni a csábításnak, és legtöbbjük nem élt a lehetőséggel, hogy sorsát árulással jobbra fordítsa. Példájuk máig élő, hiszen most is nem egy alkalommal tapasztalhatjuk, identitásunk, hitünk veszélyben, és nemegyszer a könnyebb utat is felajánlják számunkra, azzal a feltétellel, hogy elforduljunk az addig követettről. „Vigyázzunk identitásunkra, nyelvünkre, hitünkre – ezek határoznak meg minket, ezáltal vagyunk ma is itt, és emlékezhetünk” – fogalmazott a lelkipásztor.

Az 1944–45-ben történtekért nem egy közösség, nem a román vagy az orosz nemzet, vagy a szovjetek a hibásak, hanem akkori vezetőik, hiszen ők hozták a döntéseket az internálásokról, ők változtatták meg az eredeti feltételeket, döntéseket, parancsokat, és Erdélyben gyakorlatilag egy etnikai tisztogatási kísérletet hajtottak végre – hívta fel a figyelmet Benkő Levente történész, újságíró, kutató, az esemény meghívottja.

A második világháborús román átállást követő internálások történetének alapos ismerője, Benkő Levente egyúttal röviden összegezte azokat a főbb eseményeket – az etnikum és az állampolgárság egyenértékűvé tétele, az ortodox vallásra való áttérés megtagadása, ellenállás szervezése, dezertálás –, amelyek nyomán 1944 augusztusa és szeptembere során gyakorlatilag ezrek kerültek a katonai fogolytáborokba, pedig már letették a fegyvert, vagy egyáltalán nem volt közük a hadi cselekményekhez.

A történész, illetve Ungvári Barna András előadása végül egybecsengett, hiszen mindketten a túlélők (köztük a közelmúltban elhunyt utolsó helybeli, Nagy B. Imre) Benkő Levente által több rendben már közölt visszaemlékezéseire támaszkodva idézték meg annak a negyven szárazajtai férfinak a sorsát, akik mások mellett megjárták a barcaföldvári és lügeti táborok poklát (föld alatti barakkok, betegségek, éhín­ség, fogolytársak eltemetése, orvosok hiánya), ahonnan oly sokaknak már nem volt visszaút, halál vagy a szovjet táborok várták őket, miután mondvacsinált indokokkal „egy kis munkára” hívták vagy igazolványok ígéretével a csendőrségre csalták őket a román hatóságok. Az előadás a 2001-ben végül – a tábor utolsó tömegsírjának helyén – csak felavatott barcaföldvári emlékmű paródiába illő történetével, valamint az azóta lezajlott emlékező események megidézésével zárult.

Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol Kelemen-Karikás Árpád helybeli református lelkipásztor szólt az emlékezőkhöz, majd Ungvári Barna Andrással közösen leleplezték a világháborús hősök kettős emlékműve közelében elhelyezett plakettet. A jelenlévők utolsó állomásként a gyülekezeti teremben megtekintették a fogolytáborról Ungvári Barna András által összeállított kiállítást.

A tárlat gerincét a lelkipásztor, valamint Benkő Levente kutatásainak anyagai teszik ki, és újabb adalékokkal szolgálnak mind az áldozatok, mind a nem egy esetben hosszas szenvedésre, árvaságra, nyomorra ítélt családjaik történetéhez.

Nagy D. István / Háromszék


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi három + hat ?



Mikulás írta (2017.06.14. 01:11:42)
Magunk készítettük a ketrecet amiben ülünk, saját félelmünk bilincseit hordozzuk mi magyarok.
Ez nagyon nyilvánvaló lett előttem amikor nemrég Jeszenszky Géza aki Antall József idején volt MDF-es külügyminiszter, Erdélybe látogatott. Jeszenszkyt látva, Antall Józsefhez hasonlóan, az ember ma azt kérdi, ez ennyire gyáva, vagy ennyire hazaáruló? Mert Jeszenszky Gézának egy jó szava nem volt az ártatlanul bebörtönzött Vármegyés ifjakat illetően, hanem a "Merjünk kicsik lenni" elv jegyében éppen őket okolta és őket ítélte el, mondván, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom már a nevében is sértő a románokra nézve! Itt egy magyar külügyminiszter, és annyira gyáva vagy annyira hazaáruló, hogy nem azzal tőrödik, micsoda sértés miránk magyarokra nézve, a balkáni bevándorló rablógyilkos nép alá vetve élni megszállott hazánkban, nem is az ártatlanul börtönben szenvedő ifjakkal és családjaikkal szimpatizál, hanem éppen a rablógyilkos megszállókat és elnyomókat védi ellenünk!

Mikulás írta (2017.06.13. 22:09:27)
Nyilas- nagyon keserű ízű az orvosság, amit felszolgált itt a hozzászólásában, de a közelmúlt eseményei is mutatják, hogy teljesen igaz, amit írt. Hiszen nem védte meg az erdélyi szavazók által megválasztott RMDSZ Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt amikor bebörtönözték őket a légbőlkapott bomba váddal. Az összmagyarság által megválasztott Fidesz se védte meg őket, csak a független Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás jöttek el, hogy fellépjenek az érdekükben.
Magyarországon a csonkahazában pedig Budaházy György és társai bebörtönzést szenvedtek, hét évet vesztettek életükből, és még mindig házifogságban raboskodnak koholt vádak alapján. Orbán Viktor miniszterelnök már rég felmenthette volna őket egy elnöki pardonnal, de nem tette, nem teszi, az összmagyarság pedig aki ezt a Fideszt megválasztotta, tétlenül nézi ahogy az ártatlan Budaházyék börtön után még mindig fogságban ülnek, miközben se a 2006-os szemkilövetők, se a Budaházyékat koholt váddal elítélő bíró nem került börtönbe.

Gaács Tibor írta (2017.06.13. 21:05:19)
Nyilas írta (2017.06.13. 18:54:24)
Uram, mit mondjak, tökéletes. Igaza van.

Nyilas írta (2017.06.13. 18:54:24)
"S akkor mit tehetnek a románok? Netán gyújtóbombát dobnak majd minden múzeumra, étteremre, ajándékboltra, turista menedékházra?"

Nem, Tisztelt Mikulás. Hanem házkutatást tartanak náluk, lefoglalják és elkobozzák a demonstrációs anyagot, mint az Erdély elszakítására tett szervezkedés bizonyítékát. Vizsgálati fogságba helyezik a kiállítás szervezőjét, megtalálják azokat a magyarokat akik készségesen tanúskodnak a kreált bizonyítékok mellett.
És megjelennek az erdély.ma oldalon a Joe-k akik lecsillapítják a hőbörgőket, hogy majd a törvény tisztázza őket, ha nem igazak a vádak. És lehet, hogy pár év múlva tisztázza is, csak közben egzisztenciálisan tönkremennek, szétzüllik a családjuk.
Meg megjelennek a Susruk, a Bakaik, a Viktorkák. akik nem várják az igazságszolgáltatást, hanem tudják hogy az ilyen izgatókat, bűnözőket el kell ítélni.
És jönnek a névtelenek, akik ugyanezt mondják, csak azzal alátámasztva, hogy az ilyen provokációk miatt lesz egyre nehezebb a sorsuk Erdélyben

Mikulás írta (2017.06.13. 17:17:54)
Tisztelt Nyilas,
megszállóink foggal-körömmel fognak harcolni a történelmi igazság tényszerű bemutatása ellen. Ez biztos.
A kérdés az, mit tehetnek például magán területen felállított kiállítások, múzeumok ellen. Ismét szeretném hangsúlyozni, akár egy étteremben, ajándékboltban, turista menedékházban, információs központban, útmenti parkolóban is lehet érdekes kiállítást, mini múzeumot kialakítani. A nyugati látogatók intellektuális rétege nagyon fogja értékelni az ilyesmit, és meg fogja nézni a kiállításokat, végig fogja hallgatni-nézni az audiovizuális anyagot.
Erdély misztikuma középkori váraival, érintetlen erdeivel egyre erősödik külföldön. Amerikában is. Erdélybe egyre többen jönnek majd látogatóba, és őket tényleg érdekli Erdély valós történelme.
Nemzeti összefogás kell, Budapest anyagi-erkölcsi segítségével, hogy mindez megvalósuljon.
S akkor mit tehetnek a románok? Netán gyújtóbombát dobnak majd minden múzeumra, étteremre, ajándékboltra, turista menedékházra?

Nyilas írta (2017.06.13. 16:37:04)
Tisztelt Mikulás.
A román hatalom majd akkor engedi bemutatni a turistáknak Erdély magyar történelmét, amikor %-osan annyi magyar marad Erdélyben, mint Navajo indián Amerikában.

Mikulás írta (2017.06.13. 15:59:20)
A Navajo indiánok földjén is sokat tanultam történelmükről.
A vadnyugat egyik legcsodásabb vidékén (Arizona-Utah államok) amit western-filmekben szinte mindenki látott, lásd Monument Valley a gúgli képkeresőben, a vörös homoksivatagból kiemelkedő csodálatos homokkő sziklaképződmények tövében, a látogatók, turisták számára fenntartott információs centrum és ajándékboltban arról szólt egy angol nyelvű rádió dokumentum műsor a hangszórókból, indián zenei betétekkel aláfestve, hogy milyen tömegmészárlásokat és deportálásokat követtek el az európai bevándorlók a Navajo őslakosok ellen. A Navajoknak ugyanis gyönyörű ezüst, arany, féldrágakő ékszereik vannak, ezüst s arany lelőhelyek is a földjükön, az európai telepeseknek pedig az ékszerek és a lelőhelyek kellettek, de a Navajo indiánok nélkül.
Most persze ezt megint azért írom, mert haza gondolok. Erdély már rendkívül népszerű és rövidesen Európa elsőszámú turista célpontjává válhat. Tájékoztassuk a látogatókat történelmünkről!

AVénPék írta (2017.06.13. 09:24:49)
Háromszékitag--- maga mindig ilyen és ennyire, vagy csak ez az esemény hajtotta el azt a csöpp eszét is... Jobban teszi ha bezárja az ajtót-ablakot s ha van wc-je, beleteszi fejét és lehúzza a vizet, lassan-lassan.

Mikulás írta (2017.06.13. 06:04:09)
Amerikában úgy tanultam az őslakosok elleni bűnökről, hogy a természeti parkokban, vendéglátó-tájékoztató helyeken, sőt számos autópálya-menti pihenőhelyen kisebb-nagyobb kiállítások, múzeumok várják az arra utazót.
Mi leigázott magyarok is így vagyunk ősi földünkön és a nagyvilágot kell tájékoztatnunk angol, francia, német + román, szlovák, szerb feliratokkal, audió-videó anyaggal ellátott múzeumok, kiállítások segítségével.
Az erdélyi hágókon ahol 1916-ban s később betörtek a románok, lehet állandó kiállítást rendezni az autóút melletti pihenőhelyeken - bemutatni, így döfte hátba a szövetséges Magyarországot Románia, így adták a nagyhatalmak jutalmul az ezeréves Magyarországot a rablóknak Trianonnál.
USA-Oregon államban utazva így tudtam meg autópálya menti pihenőhelyeken mini kiállítások, plakátok-poszterek révén, az őslakosok a földre úgy néztek mint az égre ami Isten tulajdona, amit Isten közös használatra engedett, ám az Európából jöttek rögtön mindent kisajátítottak maguk

Mikulás írta (2017.06.12. 16:59:07)
"a mai magyarországi "elit" miért nem reagál nyilvánvaló dolgokra"
Gaács Úr, én is ezt kérdem folyton.
Az ilyen térképek, fotók, kutatások, túlélők beszámolói nagy értékű történelmi dokumentumok. Mindezt össze kell gyűjteni, megőrizni az utókor számára. A szárazajtai kiállítást, ami most a helyi történészek áldozatos munkája révén összeállt, és amit a református templom bemutatott, helyi múzeummá és állandó kiállítássá kell szervezni. Remélem videófelvételen meg lett örökítve ez az esemény és történelmi előadás amiről a cikk beszámol - legyen egy kompjuter a helyi múzeumban, ahol a videófelvétel megtekinthető, lemásolható. Azért, hogy ha később bárki ezt a témát kutatja, egyetemi hallgató, történész kutató, külföldi látogató, itt minden információ elérhető legyen.
De TERMÉSZETESEN itt a budapesti kormány kell lépjen, a szükséges anyagi és erkölcsi támogatással, szervezéssel, hogy Szárazajta és Barcaföldvár ne legyenek magukra hagyatva a vállalkozásukban!

Gaács Tibor írta (2017.06.12. 16:10:25)
Szenvedő írta (2017.06.12. 13:44:00)
Uram, valószínűleg mind igaz amit írt, mert én még annál is többet láttam, itt-ott még térképek és fotók is megjelentek. Csak azt nem értem, hogy a mai magyarországi "elit" miért nem reagál nyilvánvaló dolgokra, amikről mindenki tud? Nem feltétlenül kardcsörtetéssel.

Szenvedő írta (2017.06.12. 13:44:00)
Nekem most az jutott eszembe amit hallottam videón Dr.Raffay Ernő történész beszédéből:
-Hogy 191o-13-as években Erdély felé, annak minden hágoján mennyire megszervezték volt a terület elfoglalását, és miként törtek ránk a volt Magyarországra.
-Azért még is volt egy olyan, hogy meghoditsák Magyarországot, különössen Erdélyt, a történelem során!
-Végül,- hát sikerült Triánon által!
-A fentiek, már a későbbi eröszakoskodások gyürüjében történtek!

Háromszékitag írta (2017.06.12. 10:47:24)
Katolikus popa nem merte oda tenni a bokáját ?, hiszen magyarokrol van szo, v. a katolikusoknak se nemzete, se hazájuk nincs? , csak mennyek országa = semmivel !


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  londonban     körösrév     wass albert     kurultaj     gasztronomia     szász jenő     aut     bbte     retyezát     kövér lászló     gyergyó, csík     ojtoz     bán zsófia     fényes     régen     háromkút iskola adomany     haromkut     wass albert felolvasás     tan     beder tibor cikkei  
Kulcsszófelhő