Erdély címererdély ma logó
május 25. csütörtök | Orbán napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5512 RON | 100 HUF: 1,4737 RON | több
2016.10.18. | 07:23 Román film készül a magyar hadsereg 1940-es szilágysági vérengzéseiről

4672 40

Román film készül a II. bécsi döntés után Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg 1940 szeptemberében elkövetett szilágysági vérengzéseiről – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség a film készítőinek közleményére hivatkozva.

A Ion Ionescu által rendezett Valea orbilor (A vakok völgye) című művészfilm egy szerelmi történeten keresztül vezeti be a nézőket az Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató II. bécsi döntést követő események világába. „A román Rozalia és a magyar zsidó Sándor szerelme az ippi, ördögkúti és szilágynagyfalusi vérengzések hátterében alakul ki. Mindkettejük sorsát jelentős mértékben befolyásolják a kor szociális, politikai változásai. A két főhősön keresztül Ion Ionescu rendező a múltnak egy olyan szeletéhez fordul, amelyről nagyon keveset beszéltek mind a kommunista rezsim idején, mind a '89 utáni Romániában” – idézte a közleményt az Agerpres.

A film forgatókönyve a román filmművészeti központ pályázatán nyert, a Vision PM filmstúdió augusztusban és szeptemberben forgatta a jeleneteket Szilágyságban. A főszerepeket Ela Prodan bukaresti színésznő és Marosán Csaba kolozsvári színész alakítják. A közlemény szerint a film 2017-ben kerül a mozikba. A II. bécsi döntés után Észak-Erdélybe bevonuló magyar honvédség 1940. szeptember 14-én a szilágysági Ippen 157, Ördögkúton 86 helyi románt ölt meg, Szilágynagyfaluban pedig 11 bihari románt lőttek le.

Az ippi tragédia előzménye, hogy a vegyes lakosságú faluba szeptember 7-én érkező honvédség egyik lőszeres szekere felrobbant, két honvéd halálát okozva. A honvédek között elterjedt a hír, hogy a robbanást egy almával teli kosárba rejtett pokolgép okozta, ezt a későbbi vizsgálat azonban cáfolta. A bevonuló csapat parancsnoka a helyi román lakosokon torolta meg a történteket. A szintén vegyes lakosságú Ördögkútra szeptember 9-én bevonuló honvédséget fegyvertűz érte, ami miatt a bevonuló csapat parancsnoka megrohamoztatta a falut.

MTI


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi négy + nyolc ?



Hímes tojás írta (2016.10.21. 12:56:28)
Sylvain írta (2016.10.20. 09:50:35)
Igaza lehet.
De nem vagyunk védtelenségre kárhoztatva. Tehát kérdés, mennyire leszünk résen.

Farkaskoma írta (2016.10.20. 21:31:28)
Tisztelt Joe, ezt írta: "...egyaltalan nem olyan az arany."
Igaza van. Az arany valóban nem olyan. Hanem főleg sárga. HIHI!

Tömrer írta (2016.10.20. 20:10:01)
Mikulásnak is nagy sötétség uralkodhat a fejében ! Szánalmas...

Tömrer írta (2016.10.20. 20:01:32)
Arról mikor készül film, amikor 1916-ban az oláh hadsereg orvul betört Erdélybe hadüzenet nélkül ?? Maniu bandák és Vasgárdisták Székelyföldi vérengzéseiről ??Avram Iancut már ne is említsük...Ez a Marosán Csaba nevű színész vajon magyarnak vallja magát ?? Vajon nem ég a bőr a pofáján ??

Bodor Miklós László írta (2016.10.20. 16:25:05)
"Egy Marosán Csaba nevezetű színész hogy adhatja a nevét egy ilyen filmhez?"
'S vajjon az a szín-székely eredetű szekus fogdmeg, aki annak idején Bánffy Hunyadon két napig tartott engem fogva, ütlegelte szállásadómat, és fenyegetett pisztolyával hadonászva? Ma pedig Torontóban él, és hazafinak hazudja magát, mennyi pénzt kaphatott?

Szigurd írta (2016.10.20. 13:41:59)
@ Edes Erdely,...egyszeruen,...szerintem ez egy "fedezett" olah,...Marosan,...(Muresan ),...

Antalm írta (2016.10.20. 13:07:57)
Folytatás./ Elöbbröl/.......1916.szept.28....
„Az átvonulÓ román katonák Bétában 2, Vágásban 5o és Dobóban 5 házat égetnek fel, feldulják a templomot és a parókiát, két civil/ ifj.Szász Ferencet és Lázár Istvánt/ lőnek agyon.„
EDDIG EGY HELYI TÖRTÉNET!

Antalm írta (2016.10.20. 12:56:03)
Folytatás.
fenntartási forrása:a státusi birtokok elvesznek, a föhatóság 3o %-os egyetemes adó kivetését rendeli el. A NÉP VISSZONT NEHEZEN AKAR FIZETNI.A Székelyudvarhelyröl jött háromtagú bizottság elöadását, felvilágositó beszédét is kevesen értik meg, a plebános aggodik az iskolák sorsáért. A gazdasági válság/1929-1933/ hatalmas elszegényedést okoz., igy viszonylag érthetö, hogy a plébánosnak kemény harcot kell kivivnia népével az iskoláért.„ A nép nem tudja megérteni az iskoláiban rejlö kincset és nem segiti tanitóját„-fakad ki András Péter plébános 1929-ben. 1935-ben Vágásban, 1936-ban Dobóban is megnyilik a tejcsarnok, a tejszövetkezetnek 79 gazda lett tagja. A vajgyártásban Kovács Miklós a szakértö.Egy évvel késöbb, 1937 májusában a Hangya kötelékében 1oo részvényessel megalakitják a Fogyasztási Szövetkezetet.
Vágás pataka mentén összesen 5 malom müködik: a Dobai Ferencné/Kádár/, a Dobai Gyárfásé,a Dobai Györgyé és a Dobai Jánosé a mai Malmokdülő környékén. Alsódobóban 1,

Antalm írta (2016.10.20. 12:26:36)
SZÜLÖFÖLDEMET érintö valós történtekböl a„ Hosszútövis falvai„ cimü monográfiában található, amelyet Székely Zoltán tanár írt- gyüjtött össze„ 7 Triánontól napjainkig„ jegyzetei alapján:
„Az új határok a Párizs melletti Triánonban húzták meg a győztes hatalmak. Magyrország magyar lakosainak egyharmadát más államok fennhatosága alá rendelték. Az erdélyi Béta, Dobó és Vágás Románia része lett. A kétvilágháború közötti Romániaban alkotmányos királyság volt. A román állam és a román polgátrság a gazdaság terén igyekezett vezető helyzetbe kerülni Erdélyben is. Az 1921-es földreform is részben ezt szolgálta: a kisajátitásnál úgy jártak el,hogy a nemzetiségek egyházai,közösségek, iskolák és birtokosok hátrányos helyzetbe kerültek.Az erdélyi magyar egyházak 37o ezer holdnyi birtokából közel 315 ezer holdat sajátitottak ki. E birtokok anyagi jövedelméböl addig iskolákat, árvaházakat, más létesitményeket tartottak fenn. A földreform után Vágásban/község központ/ is megszszűnik az

Bdiákonu írta (2016.10.20. 11:03:55)
A magyarság csupán hazájukat védték meg, az akkori migránsoknak nem volt mit keresniük Erdélyben, különben egyszerü kulisok voltak akik a magyarok dolgoztattak. Több veszett Trianonnál !
De ne felejtsük : a Hora féle parasztlázadáskor az erdélyi érchegység magyar falvait , városait feldulták lakosait, nemkimélve sem asszonyt, sem gyereket, sem terhes nöt, mint felkoncolták, ugyanigy az 1848-as Janku Ábrahám vezette lázadáskor is, majd Háromszék betörésekor ( Ajta ), a Mániu vezette tömeggyilkosságkor is 1940-ben, amikor az oláhok ujbol hazánkba törtek.
Ez egy ocska propaganda film lesz, amit két év mulva fognak vetiteni, magyarok elleni uszitás képpen

Sylvain írta (2016.10.20. 09:50:35)
Ezt a Marosán Csabát minden igazi magyarnak xxx, amikor találkozik vele. A film, ahogyan a leírás is mutatja, kétszeresen rúg belé a magyarságba, bemutatva úgy a románok, mint a zsidók lemészárlását. Ez egy nagyon súlyos uszítás a magyarság ellen, és arra hivatott, hogy "művészfilm" mivoltából kifolyólag nemzetközi filmfesztiválokra, nemzetközi közönség elé kerülve, az egész világgal (jobban mondva annak liberális "értelmiségi" elitjével és az általuk hirdetett eszmékben hívő agymosott csőcselékkel) még jobban elfogadtassák, hogy milyen "rasszisták", "idegengyűlölők" ezek a magyarok, lám lám nem hiába van az, hogy ma Orbán ezeket a "szegény menekülteket" ennyire "gyűlöli", mert nem akarja, hogy ezek sáskahad módjára elpusztítsák Magyarországot. Mondogathatják ezek után az egész világban, hogy a magyarok ősei rasszisták, népirtók voltak, és ma is azok... Ez a film még Oscart is kaphat, hölgyeim és uraim! A filmszakmát uraló liberális körök biztosan támogatni fogják.

Dühös románszakértő írta (2016.10.20. 02:47:39)
Nem akarok belemenni abba, az ippi és ördögkúti eseményekkel kapcsolatosan mi a véleményem - nagyjából úgy érzek, mint "Ez van" hozzászólótársam. Az, hogy a románok valszeg mint a vízfolyás hazudozni fognak a magyarellenes filmben, nem lepne meg, ahogy az sem lepett meg, hogy akadt magyar nevű színész, aki nevét adja ehhez a gyalázathoz. Mindezek számomra olyan trilviális momentumok, mint mondjuk az 1x1.
Engem ennek az ügynek mindössze egyetlen aspektusa tesz kiváncsivá. Mégpedig az, hogy azok, akik mind hazai pályán, mind nemzetközi vizeken habzó szájjal tiltakoztak 2 és fél éve a szabadság téri német megszállási emlékmű ellen - Ungvári Krisztián. Heller Ágnes, MAZSIHISZ ect, vajon most a film kapcsán fogják-e hiányolni a román szembenézést az Antonescu-rezsim holokausztjával? Vagy esetleg hallgatni fognak, netán piedesztálra emelik az "alkotást"? Ez sok mindent el fog árulni számomra.

Joe írta (2016.10.20. 02:19:32)
Farkaskoma ur. Azert ne menjen el olyan messzire,mert egyaltalan nem olyan az arany. En ertelmetlennek tartom,hogy ket szomszed allandoan acsarkodjon egymasra,hiszen elhetnenek joszomszedsagban is es az energiajukat inkabb egymas segitsegere kellene hsznaljak,mint allandoan egymas torkat szorongassak. Okokat allandoan lehet talani,nem is kell nagyon tornie magat senki nek. De mi a haszon belole? volt,lesz? Egesz biztos nem.De igen azoknak akik kihasznaljak a buta embereket. De hat ezt maguk tudjak,es ha ez kielegiti magukat,akkor csak folytassak,amit evszazadok alatt csinaltak.

Tibor írta (2016.10.19. 22:46:58)
Csak egyet értek az előző hozzászólókkal a románok által elkövetett vérengzések ügyében.
Az 1940-es visszacsatolás és a bécsi döntés román kérés alapján született, Románia elfogadta.
Utána partizán akciókkal próbálták a magyar bevonulást akadályozni. Lehet, hogy erre aránytalan válasz született,de a magyar hatóságok ilyenkor a bűnösöket megpróbálták felelősségre vonni.
Ez volt Újvidéken a szerb partizán akciókra adott túlzó és igazságtalan rendőri akció idején is.
A bűnösöket németek mentették ki.

Édes Erdély írta (2016.10.19. 21:46:10)
Egy Marosán Csaba nevezetű színész hogy adhatja a nevét egy ilyen filmhez? Mennyi pénzt ígérhettek neki ezért?

Ez nem más, mint egy csontnélküli hazaárulás!

Szigurd írta (2016.10.19. 20:22:58)
Es forditva nem keszul,Zalatna,Enyed,Abrudbanya,Felvinc,Torda ??? A mocskos olah-hordalek civilekete meszarolt le,...vedtelen gyerekeket,asszonyokat,oregeket !Csak akkor volt merszuk kozeliteni amikor a ferfiak sorszolgalatban voltak es a telepulesek vedtelenek maradtak !Aljasok voltak es most is azok,...es ezekkel szovetkezik a hitvany kommunista UDMR !Ajanlom a film rendezoinek ,hogy olvassak el a Nagyenyedi Ordogszeker cimu konyvet !!!!!!Es az UDMR-es elvtarsaknak is ajanlom !Igaz,...azoknak fele irastudatlan,...

Marczy írta (2016.10.19. 18:45:58)
Az Ippen történteket a magyar (had)történészek sem tagadják. Ez mindazonáltal semmi sem volt mondjuk egy újvidéki vérengzéshez képest sem, nemhogy ahhoz képest, ami utána következett megtorlásként. Túlkapások sajnos mindig voltak és lesznek is, és csak reménykedni lehet, hogy azok elkövetőit ugyanúgy felelősségre vonják, ahogy ez a magyar hadsereg esetében meg is történt.
Nemhogy a románokról, az oroszokról is vajmi kevés szó esik. Egyes becslések szerint a 44-ben bejövő oroszok a magyar női lakosság egyharmadát megerőszakolták, de ez olyan óriási tabu Oroszországban, hogy még az ezzel kapcsolatos levéltári anyagok is hosszú évtizedekre titkosak. De az az ország sem húzza már sokáig a demográfiai zuhanás miatt, amiről a kommunizmus vastagon tehet...

Ez van írta (2016.10.19. 17:57:55)
Vilmos, 1916-ban a románok hódító hadjárat közben ölték a fegyvertelen falusiakat. Akik védték magukat, azokat a mai történelmük (mármint a románoké) gyilkosoknak kiáltja ki. 940-ben viszont más volt a helyzet. A döntés nyomán a betelepülők el kellett volna hagyják a meghatározott területeket. Ebben az esetben a végrehajtók teljesen "törvényesen" jártak el azokkal, akik semmibe vették a döntést. Persze, ezeket a történelmük mártíroknak jelöli. Nincs is amin csodálkozni, hisz a győztesek írják a történelmet.

Kocsanistvan írta (2016.10.19. 13:46:49)
Nem hiszem,hogy hasznosak a haborus bunokrol keszult filmek,mert nem szolgaljak a ket nemzet megbekeleset,sajnos ezek az esemenyek megtortentek es a haborus bunosok nem nyertek el melto buntetesuket,de figyeljetek a zilahi templomkert bejaratanal levo honvedsirra,ahol egy 20 eves honved nyugszik,akit az ordogkuti gr.kath.templom tornyabol gepfegyvertuzzel fogadtak a helyi lakosok.Viszont nem keszult film az 1919 husveti verengzesrol a Belenyesi medence magyar falvait megtizedeltek,Tarkany,Janosfalva,Fenes es Belenyesujlakon 250 aldozat volt,1944 szeptembereben pedig 50 tuszt vegeztek ki Gyantan/Bihar megye/,koztuk volt egy szabadsagos roman katona,aki szolidaritast vallalt magyar felesegevel es ket kiskoru gyermekevel es o is a kivegzo osztag ele allt.Kevesen tudnak arrol a 200 sebesult magyar katonarol,akiket 1944 szeptembereben Sebesen/Sebis/,Arad megye,kirancigaltak korhazi agyaikbol es az udvaron agyonlottek.A haborus bunosok kozul csak egy belenyesi roman tisztet iteltek el 5 evre

Várközi írta (2016.10.19. 10:48:15)
Egy érzelgős a tényeket elferdítve bemutató, uszító giccsfilm van készülőben, amihez egy magyar "színészt" is találtak.

Farkaskoma írta (2016.10.19. 07:45:19)
Joe írta (2016.10.18. 14:12:29)
Ne hülyéskedjünk már, uram! Melyik rosszabb? Ha az egér támadja az elefántot, vagy ha az elefánt az egeret? Hogy lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé?

Mikulás írta (2016.10.19. 02:04:47)
(Volt egyszer Erdélyben - A magyarok atrocitásai a románok ellen) - román dokumentumfilm, 30 perces, 3 éve feltöltve a youtube-ra. Román nyelven, román felirattal, a google vagy youtube keresőbe beütni, hogy
"IP-TRAZNEA-MOISEI-A fost odata in Transilvania Atrocitatile ungurilor asupra romanilor"
Ajánlom, én végig néztem, tanulságos volt, a szokásos figyelmeztetés érvényes miszerint a románoknál sohase tudni, mikor hazudnak és mikor mondanak igazat. De az egyszerű román falusi emberek talán kevésbé romlottak, vannak köztük őszinte emberek akik az igazat mondják. A film szerint csecsemőket is gyilkolt ott a magyar hadsereg. Én hajlok rá, hogy elhiggyem, igazat mondanak a román falusiak akik ezt állítják. Ezzel foglalkozni kell, megerősíteni vagy megcáfolni magyar részről.
A hodáki, libánfalvi román falusiakban volt annyi becsület, hogy később beismerték, papjaik küldték őket ellenünk 1990 Fekete Márciusában. De a román TV, s Iliescu Elnök azt hazudták, mi támadtuk meg őket.

Syd írta (2016.10.18. 23:16:17)
Történelmi uszítók...

Senkiházi írta (2016.10.18. 21:13:55)
Megint uszitásokkal és biztos hazugságokkal lesz teletüzdelve a románok hösiessége. Hogy tud ebben egy magyar föszerepet válani? Marosán Csaba ???

Honvéd írta (2016.10.18. 19:29:21)
Na és Szárazajta,Csikszentdomokos tragikus sorsáról nem készitenek filmet ? Vagy az nem igaz,amit a román hadsereg követett el ? Az igazságnak,a gyilkosságnak nincsen nemzetisége !

Édes Erdély írta (2016.10.18. 17:20:48)
Javasolt filmtémák Andy Vajna számára:

- a Horea, Closca által vezetett román bandák által végrehajtott magyarok elleni tömeggyilkosságok
- Avram Iancu nagyenyedi vérengzése
- a románok által Kőröstárkányban végrehajtott tömeggyilkosság
- a Maniu gárdák székelyföldi ténykedései

Székely Vándor írta (2016.10.18. 17:04:08)
Ennyi erővel készíthetnének filmet iuliu maniu gárdájáról is ...

Egy székely írta (2016.10.18. 16:33:25)
Még hogy nem beszéltek ezekrl 89 eltt és után. Épp hogy túl sokat beszéltek és túl sok hazugság hangzott és hangzik el.
Magyar színesz pedig hogy tudja adni a nevét egy ilyen filmhez? Fel nem foghatom!

Csakroviden írta (2016.10.18. 16:22:01)
eloszor tisztazzak hogy mit csinalt arvajanko illetve hogy az I vilaghaborus evekben mitcsinaltak a szekely falvakban vegigvonulo honfitarsaik, nos ezek tudataban itelkezzenek az akkor tortentekrol, oly modon, hogy ismertessek azt is, hogy amig ok maguk fogadtak hogy visszavonulnak, a magyar katonakat meszaroltak rendesen a bokrokbol,erdokbol, roman templom tornyokbol, ezek ismereteben sirjanak az ott tortentekrol, mert ok maguk provokaltak ki.

Fogadjuk el írta (2016.10.18. 16:11:11)
Ja persze, megrohamoztatta a falut és csak románok estek áldozatul. Ezek szégyenteljes vérengzések voltak, felrobbant szekér (nem is Ippen) vagy esetleges "pópa lánya lőtt a templomtoronyból" mentegetőzések pedig szánalmasak.

Vilmos írta (2016.10.18. 15:40:53)
A film úgy lenne korrekt, ha bemutatná az 1916-os magyarellenes román vérengzéseket is, amikor először törtek be Erdélybe, majd ezt követően az 1918-19-es vérengzéseiket is, amikor sajnos a Károlyi-kormány- és a vörös rémuralom országpusztító működése után, ismét betörtek a teljesen védtelen országba és ezzel sikerült megkaparintaniuk Erdélyt. Sajnos se szeri, se száma nincs a minden képzeletet felülmúló barbár kegyetlenkedéseiknek, ahol szinte az összes erdélyi települést felsorolhatnánk. De legyen elég pl. a párciumi köröstárkányi és a kisgyéresfalvi vérengzésüket megemlíteni, ahova az 1919. nagypéntekén bevonuló román félkatonai alakulatok középkori, barbár kegyetlenkedéseket megidéző tömegmészárlást hajtottak végre. Köröstárkányban kb. 90 ember, Kisgyéresfalván kb. 20 ember esett áldozatul a vak, gyűlöletvezérelte kegyetlenkedéseiknek. Amíg ezekről a gazságaikról nem tájékoztatják a közvéleményt, addig az ilyenek nem mások, mint sunyi, aljas, magyarellenes uszítások... :(

Sylvain írta (2016.10.18. 14:12:53)
És mi a helyzet Avram Iancu rémtetteivel (több mint 10 000 ártatlan magyar halott), az 1919-es kőröstárkányi magyarellenes vérengzésekkel (100 halott), az 1944-45-ös Maniu gárda által elkövetett székelyföldi lefejezésekkel (szinte 200 halott), vagy a földvári és egyéb lágerekkel, amelyekben magyarok ezrei vesztek el? Vagy a Horea, Closca és Crisan által elkövetett mészárlásokkal (4-5000 halott)? Itt lenne az ideje, hogy a magyar filmgyártás is kezdje el ezen tragédiák megfilmesítését. Csak a magyar filmgyártás a Holokausztot filmesíti meg minden évben.

Joe írta (2016.10.18. 14:12:29)
De igen Farkaskoma,lehetne es kellene,de mindket oldalon az megy az uszitas. Az emberek nem a jovojukon ,joletukon,bekessegen akarnak dolgozni,hanem az egymas torkanak esesen ,es az elveszi a jozan eszt. Aztan az egvilagon semmit sem ernek el vele.

Nagy Alex írta (2016.10.18. 14:02:43)
A túlzott ellencsapást foganatosítottakat annak idején rendre felelősségre vonták, a román történelemírás és nemzetállami politika mégis mind a napig hergeli a közvéleményt a „magyarok atrocitásaival", miközben az 1916-ban Erdélybe betört, majd 1919-ben és 1944-ben Magyarországon garázdálkodó, gyilkoló és rabló román katonai-félkatonai alakulatok tetteit igyekszik elhallgatni.

Itorab írta (2016.10.18. 12:27:59)
Nemsokara fog film keszulni a Vasgarda tanykedeseirol Erdelyben..Megfelelo mértekben tukrozi majd hazankfiai gaztetteit és a kozel 100 eves sanyargatast az erdelyi magyaroknak

Antalm írta (2016.10.18. 11:57:31)
IGAZA VAN FARKASKOMA! Ezért becsülöm nagyra, Sebök Mihály mesés igaz írásait is, mert fel villant valósabb átélt történeteket a sorsunkból.
Különben elég sok hozzászóló társaim TUDOMÁNYOS-TANULSÁGOS írásai is sokat okittanak./komoly szándékuak/

Nyilas írta (2016.10.18. 09:07:11)
"senki nincs tisztában a valódi eseményekkel."
Tisztelt Farkaskoma.
Tudhatjuk jól, hogy aki a "történelmet" irja, az mindig jobban tudja, mint aki átélte.

Várközi írta (2016.10.18. 08:53:17)
Hiába na, Ceausescu szelleme tovább él, sőt már mindenféle megbékélésen is túl vannak.

Szókimondó írta (2016.10.18. 08:46:35)
Szóval úgy kezdődött az egész Tisztelt Bíróság, hogy mi VISSZALŐTTÜNK!

Farkaskoma írta (2016.10.18. 07:54:41)
Nem tudom, hogy nem lehetne-e már abbahagyni az USZÍTÁST? Sajnos meghalt az az ember, aki a tényeket pontosan ismerte, senki nincs tisztában a valódi eseményekkel.


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  tan     aut     autonómia     csikszentmarton     colectiv     gyuricza     csíkszereda     fehér-fekete fotók     gyimes     bán zsófia     könyv     szentgyörgyi lászló     háromkút iskola adomany     szász jenő     arisztokrata     egyes kő túra     bbte     kanyaró     közös demonstrációra gyűltek össze     gyergyó, csík  
Kulcsszófelhő