Erdély címererdély ma logó
augusztus 16. szerda | Ábrahám napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,5058 RON | több

Archívum
2016.08.12. | 09:31 EMI-tábor: az 56-os forradalom volt a központi téma csütörtökön

2525

Az 1956-os forradalom volt a központi témája a 12. EMI-tábor második napjának: Wittner Mária és Murányi Levente ’56-osok, valamint Popély Gyula történész részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetés a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométerkőnél. Az előadók egyetértettek abban, hogy a hatvan éve elindult folyamat a mai napig tart, és a mostani fiatal generációjának is fontos szerepe kell hogy legyen a kitűzött célok elérésében.

A beszélgetés vezérfonala az ifjúságnak a forradalomban játszott szerepe volt. „Kikötöttem a barikádon” – fogalmazott Wittner Mária, aki határozott neveltetésének és az ország helyzetéről, a sok szenvedőről szerzett személyes tapasztalatainak tulajdonította, hogy rögtön október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, és egészen október 4-i megsebesüléséig harcolt Budapest utcáin. Ugyanakkor sorsszerűnek érzi az események alakulását, hiszen1956 nyarán betegség miatt kevésen múlt az élete, és mint később megtudta, a harcok alatt telitalálat érte a házat, ahol azelőtt lakott. „Életben maradtam a forradalomnak” – foglalta össze a történteket, ahogyan később, amikor halálos ítéletét börtönbüntetésre változtatták, „életre ítélték” saját megfogalmazása szerint.

Miután 33 évig nem volt szabad a forradalom igazságát elmondani – „összeszorított fogakkal kellett hallgatni, ha az ember nem akart visszamenni a börtönbe” –, Wittner Mária erkölcsi kötelességének érzi a mártírok tisztességének helyreállítását. Ötvenhat ifjúsága „a félelem korában nőtt fel”, a barikádról pedig mély nyomot hagyott benne az egymásra találás élménye: „Tudtunk örülni, együtt örülni.”

Murányi Leventét „megtévesztettnek” nyilvánítva ítélték el, és börtönözték be a MÚK – Márciusban újrakezdjük – szervezéséért. Ő az ifjúi lelkesedésre és magabiztosságra emlékezett vissza: nem tudtak belenyugodni a forradalom leverésébe, és lehetséges szövetségesekről, segítségről nem is tudva, magukat elég erősnek érezték, hogy újra kirobbantsák és végigvigyék a forradalmat.

A felvidéki Popély Gyula számára a nemzeti öntudat formálója volt 1956, a forradalom eseményeit családjával követte végig a rádión keresztül, és azt élte át gyerekként, hogy annak elbukása milyen keservesen érintett felnőttet, gyereket egyaránt. „Tehetetlen, vak düh” uralkodott el az emberekben, amikor nem jött segítség, a világ cserben hagyta a szabadságért harcoló magyar népet. „Bennünket egyformán eladott a Nyugat és a Kelet” – fogalmazott a történész, utalva a Magyarország rovására kötött háttéralkukra.

Arról, hogy a mai fiatalság helyt tudna-e állni úgy, ahogy az ötvenhatosok helyt álltak, Wittner Mária úgy vélekedett, hogy az a generáció, amely már a szabadságban nőtt fel, „nem fogja könnyen adni a szabadságát”, ha arra kerül a sor. „Egyet soha ne felejtsetek el: haza csak egy van” – intett az ’56-os hős, és a nyelv, a kultúra megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. „Nem szálltunk le a barikádról, csak most szellemi síkon visszük a forradalmat” – utalt a forradalom befejezetlenségére Wittner Mária, aki úgy fogalmazott, ’56 után harminchárom évig, de helyenként még ma is ugyanazok működtetik az országot. „Félelem nélküli forradalmat igazából a fiatalok tudnak csinálni” – hangzott el. Murányi Levente szintén lát reményt az ifjúságban, de rámutatott: „a keresztény nemzetek Európáját” tönkretenni akarók rengeteget ártanak azzal, hogy a szabadság és a szabadosság fogalmát próbálják összemosni.

„Nekem soha nem lesz pártkérdés ’56, nekem mindig ’56-kérdés lesz” – hangzott a beszélgetés zárómondata Wittner Máriától.

A beszélgetést megelőzően 1956-nak a felvidéki magyarságra tett hatásáról tartott előadást Popély Gyula. A történész-professzortól megtudhattuk, a csehszlovák elvtársak a magyar forradalom tárgyalás nélküli, gyors likvidálását javasolták, „készségesen vettek volna részt egy Magyarország elleni katonai intervencióban”, és a szovjetek voltak azok, akik nem adtak erre engedélyt. Mint a titkosszolgálati jelentésekből kiderül, a szabadságharc iránt táplált szimpátia legapróbb jeleit is gondosan figyelték, és „felülről irányított magyarfóbia és magyarellenesség” volt jellemző, hiszen „a magyarokat már 1918-tól a szlovákság ősellenségeként próbálták démonizálni”. Popély Gyula úgy vélte, ’56-ról nem lehet úgy beszélni, hogy ne idéznénk fel Trianont, és fontos mindenkinek végiggondolnia, hogy a 20. század két nagy tragédiája megtörte-e, vagy pedig megerősítette a magyarságot.

Pénteken, augusztus 12-én 10 órától kerekasztal-beszélgetést tartanak az EMI-táborban, amelyre az erdélyi magyar pártok vezetői kaptak meghívást. Ezt követően a Baszk Nemzeti Párt ifjúsági csoportjának képviselői tartanak előadást a függetlenedésért vívott harcról, majd Izsák Balázzsal kerül sor beszélgetésre a székely autonómia kapcsán. A nagyszínpadon este a Beatrice és a Kalapács zenekarok lépnek fel. Részletes program és tudnivalók a www.emitabor.hu oldalán érhetők el.

Közlemény


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  barta bela     haromkut     gyergyó, csík     tan     kolozsvár     pusztina     ojtoz     recept     baleset     fényes     wass albert     fesztivál alpolgármester     fáj, nagyon fáj     londonban     bán zsófia     klaus     az mpp közleménye     bálványos     kósa     klausz  
Kulcsszófelhő