Erdély címererdély ma logó
február 23. csütörtök | Alfréd, Jávorka napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5217 RON | 100 HUF: 1,4717 RON | több
2016.06.13. | 19:15 Emlékezés az I. Világháborúban elhunyt haditengerészeinkre

1518 1
Forrás: hirek.sk

A napokban érkezett meg az Országgyűlés elnökéhez az a képviselői önálló indítvány, amelynek célja, hogy az Országgyűlés határozatban emlékezzék meg a hősi halált halt magyar haditengerészekről.

A történet egy nyolc esztendővel ezelőtt lezajlott megemlékezésre nyúlik vissza. A Pulában élő magyarok kulturális egyesületének meghívására 2008. október 23-án érkeztem az Adria-parti városba. Az esti '56-os megemlékezés előtt koszorúzásra invitáltak a város kikötője közelében található temetőbe, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének tisztjei és matrózai nyugszanak, pálmafák árnyékában.

A temetőben az osztrákok nagyméretű emlékművet állítottak halottaik emlékére, a magyar hősi halottak tiszteletére, csupán a helyben élő kis számú magyar közösség közadakozásából vásárolt emléktábla került elhelyezésre.

A helyzetet méltánytalannak éreztem, ezért minden évben az Emberi Méltóság Tanácsa nevében koszorúztunk, és megpróbáltam a közvélemény figyelmét felhívni a hősi halottak irányában fennálló kötelezettségünkre.

Az I. Világháború századik évfordulója alkalmat kínált arra, hogy mi magyarok is megemlékezzünk hősi halottainkról. A Nagy Háborúban 15 millió ember halt meg, közülük 660 ezer magyar volt. A történelmi Magyarországon 3,5 millió katonát soroztak be, többségük a szárazföldi erőkhöz került, de 27 ezren a haditengerészethez lettek besorozva.

A haditengerészet állományában sok horvát volt, de a dokumentumok azt bizonyítják, hogy a Felvidékről, Erdélyből és a Délvidékről is sokan kerültek Pulába, matrózként, illetve tengerész tisztként. A Monarchia hadiflottájának 20 %-át adták a magyarok, és kevesen tudják de tény, az Osztrák-Magyar Monarchia a világ hatodik legnagyobb és legkorszerűbb flottájával rendelkezett.

A haditengerészet 1862-ben vásárolt Pulában területet, haditengerészeti temető céljára, és kezdetben a hősi halottakat tömegsírba hantolták, majd egészségügyi okok miatt egyéni sírhelyeket alakítottak ki. Pontosan nem lehet tudni, hogy hány magyar hősi halott nyugszik a temetőben, de a beazonosítható sírokat a helyi magyarok megjelölték, piros-fehér-zöld művirágot tettek a sírhalmokra.

Az elmúlt esztendőben arra kértem Rubovszky György és Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes urakat, hogy a temetőt látogassuk meg, és ha indokoltnak tartják, az anyaország is állítson emléket a hősök tiszteletére. Az utazásra idén januárban került sor, és a főhajtás mellett arról is tárgyaltunk, hogy mit lehetne tenni.

A frakcióvezető-helyettes urak a napokban nyújtották be a már említett képviselői önálló indítványt, amely szerint az Országgyűlés határozatban emlékezik meg a magyar haditengerészekről, tisztelettel adózik mindazon magyar haditengerész emléke előtt, akik a hazáért küzdöttek, továbbá támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, emléktáblák avatását, amelyek az I. Világháborúban elesett magyar haditengerész hősi halottakkal kapcsolatosak.

Döntés született arról is, hogy a magyar állam méltó emlékművet állít az osztrákokhoz hasonlóan a közös haza határainak védelme során elesett magyar hősi halottak tiszteletére.

A 2014-2016. közötti időszak Európa szerte a megemlékezések jegyében zajlik. Az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban éppen úgy, mint a Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken és az anyaországban is koszorúzásokra kerül sor. Minden magyarlakta településen emlékművek hirdetik a hősök dicsőségét, de fontos az is, hogy az idegen földben nyugvó katonáink emlékhelyeire is kerüljön virág.

Az országgyűlési határozatról várhatóan szeptemberben dönt a tisztelt ház, és bízom abban, hogy egyhangú határozat születik.

Nemzeti önbecsülésünk szempontjából fontos, hogy ismerjük meg és tartsuk becsben történelmi múltunk értékeit. Néhány évvel ezelőtt Fehér István állampolgári jogaitól megfosztott felvidéki tanár, László Ferenc hagyományőrző kérését továbbította felém, és javasolta, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékét határozatban örökítse meg az Országgyűlés. Vejkey Imre frakcióvezető helyettes úr akkor is segített, és Semjén Zsolt miniszterelnök helyettessel, valamint Lezsák Sándor alelnök úrral együtt kezdeményezték a Rákóczi emléknap kijelölését. Akkor az Országgyűlés ellenszavazat nélkül két tartózkodás mellett március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánította, és idén Kassán emlékezhettünk felvidéki magyarokkal a nagyságos fejedelemre, és a szabadságharcában küzdő hős katonáira.

Nagyon bízom abban, hogy az országgyűlési képviselők átérzik a történelmi múlt ismeretének és tiszteletének fontosságát és áldásukat adják a képviselői önálló indítványra.

Lomnici Zoltán elnök
Emberi Méltóság Tanácsa


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi egy + hét ?



Imre írta (2016.06.14. 05:31:07)
En is csatlakozok!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  benzin     kelemen h     demokrata sz     mol rom     bán zsófia     tan     autópálya     interjú     zemanyag     polgári p     autópály     emnp     szilágyi zsolt     mpp     mol liga     wass albert     gyergyó, csík     sznt     porcsalmi     bbte  
Kulcsszófelhő