Erdély címererdély ma logó
június 25. vasárnap | Vilmos napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5673 RON | 100 HUF: 1,4773 RON | több

Archívum
2016.05.16. | 22:52 Kolozsvári beszélgetés Trianonról a mítoszok tükrében

3649 12

A trianoni békeszerződés aláírása egyike azon történelmi eseményeknek, amelyek közel száz éve megosztják a közvéleményt Közép-Kelet-Európában, a témáról azonban ma már csak európai kontextusban érdemes beszélni, hangzott el többek között a Pro West Alapítvány által a kolozsvári Néprajzi Múzeum dísztermében szombaton szervezett kerekasztal-beszélgetésen – számol be Gyergyai Csaba a kronika.ro-n.

Az alapítvány elnöke, Emil Aluaş nyitóbeszédében elmondta, a Pro West – amely negyedik alkalommal szervezett erdélyi történelmi témájú beszélgetést a kincses városban – célul tűzte ki a közös helyi értékek, a közös történelmi múlt és kulturális alap ápolását. Ezúttal a közép-európai népek sorsát meghatározó történelmi döntésről és az ahhoz kapcsolódó mítoszokról és legendákról tartott előadást Polgár István, a Nagyváradi Egyetem tanára és Virgiliu Ţârău történész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács alelnöke.

Polgár István – aki nemrégiben a békeszerződésről írta doktori disszertációját – előadása elején leszögezte: a magyarság számára Trianon többet jelentett egy nemzeti katasztrófánál, ezért a mai napig rendkívül nehéz objektíven közelíteni a témához. Az egyetemi tanár szerint a mai európai kontextusban, az „egység a sokféleségben” jelszó figyelembevételével kell közelíteni a témához.

„Még mindig nehéz ezt megvalósítani, hiszen ahogy erre több történész is rávilágított, a konzervatív nacionalizmus blokkolja a kisebbség és a többség közötti kommunikációt” – jegyezte meg Polgár István. Leszögezte: el kell fogadnunk, hogy azt nevezzük történelmi igazságnak, amit mindenki aláírt és lebélyegzett, márpedig a trianoni békeszerződést a magyar képviselet – Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár – is ellátta kézjegyével 1920. június 4-én.

„Tudni kell, hogy az akkori magyar politikai vezetés ellenezte a háborúba lépést, tudván, hogy el lesz veszítve. Nyilván gondolhatunk összeesküvés-elméletekre, vagy gondolhatunk arra, hogy az akkori nagyhatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország úgy döntöttek, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiára már nincsen szükség. A franciák a saját biztonságuk szempontjából közelítették meg a problémát. Úgy gondolták, hogy az Oroszországból előretörő bolsevizmus veszélyezteti őket. A nagyhatalmak álláspontja szerint egy felaprózott Közép-Kelet-Európát könnyebb befolyásolni és irányítani” – mondta az előadó.

Polgár István egy másik összesküvés-elméletet is említett, mely szerint a szabadkőművesek egy nagyszabású tanácskozást szerveztek 1917-ben Párizsban, melyen magyarok is részt vettek, s bár soha nem bizonyították, ezen a nemzetközi konferencián napirendre került a monarchia feldarabolása is. Mint mondta, a békeszerződés aláírása körüli legendáriumok egyike szerint Georges Clemenceau akkori francia miniszterelnök nem kifejezetten kedvelte a magyarokat, mivel a fia egy magyar nőt vett feleségül, akivel hamar tönkrement a házassága.

A közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva Polgár István leszögezte: a trianoni szerződés már rég hatályon kívül van – azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés –, de nem is tartalmazott időkorlátra utaló mondatot. Rámutatott: arról is gyakran szó esik, hogy a trianoni békeszerződés csupán 100 évre szól, utána lejár. Mint mondta, egyedül a 19. cikkely utal arra, hogy az aláírók időnként találkozhatnak és újratárgyalhatják a szerződést, amennyiben valamelyik fél nem tartja be a dokumentumba foglaltakat.

Virgiliu Ţârău történész rövid előadásában arra mutatott rá, hogy a trianoni békeszerződés aláírását megelőzően radikálisan megváltoztak az erőviszonyok az első világháború következtében, a monarchia már nem tűnt életképesnek, a nyugati nagyhatalmak pedig az orosz bolsevizmus nyugati terjeszkedésének megakadályozásán dolgoztak. „A történészek közel száz éve vitáznak a témán, melynek a végére valószínűleg soha nem kerül pont. Vitákra szükség van ma is, a belső határok nélküli Európában azonban ma az együttműködés, a folyamatos kommunikáció lehetőségeit kell keresni” – fogalmazott Virgiliu Ţârău.


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Antalm írta (2016-05-19 12:16:55)
""EGYÜTTMÜKÖDÉS ""!!Nem vagyok szakértöje a fent vitatott ügynek,- inkább szenvedöje. De a 19 cikkely minden félt-mindenkor felszabadit együtt müködni!!!Már eddig mindent átéltem„ kicsi magyar világot„ is, de a vér vizzé, nem váll.Aztán tudatában annak is , hogy az igérgetések nem lettek betartva,-ez zavaró!!. Együttnüködni szentül csak,- megértéssel és beleegyezéssel lehet!Eröszakoskodás,- mindent felboritt!!.Kulturáltság külömbségeket kikell csiszólni együtt, hogy mindenki jól járjon,-szabadságot élvezhessen!!!.

Susru írta (2016-05-19 09:51:30)
nagy itten a holdra ugatás!!! két hozzászólásból idéznék: " a magyar kormány jogosan kérheti a revizionálását" " egyetlen feltétel, hogy az érintettek beleegyezzenek"....önök az egymás gondolatait sem olvassák el! kár ezzel a reménytelen üggyel még csak foglalkozni is,amig a két idézett mondaton nem elmélkedünk egy kicsikét...

Homo sapiens írta (2016-05-18 18:38:43)
Tisztelt Polgar Istvan, 1920 Trianoni GENOCIDE Szerzödes, NEM tartalmaz idöhatalyt. Az 1947 Paizsi DIKTATUM, többek között, vissza kapcsolta Romaniahoz, Erdely Eszk-Keleti teruletet. A Parizsi DIKTATUM, sem tartalmaz idöhatalyt.

A Trianoni "SZERZÖDES" a Romaniai kissebsegre vonatkozo RENDELET, angol nyelven, a következö:

SECTION III, ARTICLE 47.
Roumania recognises and confirms in relation to Hungary, her obligation to accept the
embodiment in a Treaty with the Principal Allied and Associated Powers such provisions as
may be deemed necessary by these Powers to protect the interests of inhabitants of that State
who differ from the majority of the population in race, language or religion.

Ez cikkejben, a leszögezett JOGOK ervenyesek, a Magyarorszagtol katonai erövel "elrabolt" minden teruleten is.
A Trianoni GENOCIDE Szerzödest, lehetöleg minel rövidebb idönbelul, REFERENDUM alapjan, a magyar nepre vonatkozoan, JOGTALAN pecsetel kell parafalni..

Homo sapiens írta (2016-05-17 20:29:48)
Emil Aluas, remek rablo mese. A Tranoni Szerzödes, Magyarorszagra vonatkozoan, NEM ERVENYES ES JOGERÖS. MIERT ?
1. A magyar kepviselöket, a Konferencia/Birosag FÖMATADOROK rendelet alapjan, a SZERZÖDES alairasa napjaig, fogva lesznek tartva, egy Parizs kulvarosi szalodaban. Ezel a "huzasal" megvontak töluk minden formaju JOGOS vedekezesi lehetöseget, a Magyarorszag ellen emelt HAMIS vadak kivedeset.

2. A Trianoni Birosag, elutasitotta, a magyar lakta "lekapcsolt" teruleteken valo hovatartozasi nepszavazast.

3. Minden civilizalt es jogi allamban, a SZERZÖDES/SZERZÖDESEK, csak akkor lehet veglegesen ervenyes es jogerös, miutan ez alairo/alairok, a SZERZÖDESBEN foglalt MINDEN cikkejet, teljes egeszeben beteljesiti Ezt Romania, Cseszlovakia/Szlovakia, Jugoszlavia/Szerbia/Horvatorszag NEM tettemeg.

Ez alapon, az 1920 Trianoni SZERZÖDES, a Magyarorszagtol, lekapcsolt teruleteken NEM JOGOERÖS.
A magyar kormany, JOGOSAN kerheti a Trianoni Szerzödes REVIZONALASAT.

Szekely írta (2016-05-17 18:19:55)
Az a leggyakoribb hazugsag , hogy a Trianoni Diktatum bekeszerzodes volt! Marczynak igaza van , hogy ha a fejedhez nyomjak a pisztolyt es valamit kenyszerbol alairsz az nem ervenyes szerzodes. Trianonban pedig ez tortent. Trianonban a bankar hatterhatalom erdekei szerint daraboltak szet az ezereves Magyarorszagot. A legnagyobb bun meg is az , hogy a csonka-hazaban az idegenek altal uralt es idegen erdekeket kiszolgalo kormanyok mar 70 eve lapitnak es az igazsagtalansag ellen nem tettek semit. Az mar csak hab a tortan , hogy a mostani "magyar" kormany a Trianoni Diktatum gyasznapjat junius 4-et atkeresztelte osszeterozas napjanak de nem is varhato mas azoktol akik a 90-es evekben a parlament Trianon megemlekezesrol tiltakozasul kivonultak.

Mikulás írta (2016-05-17 12:39:14)
Idén lesz 100 éve, kifli Románia hátba támadta szövetségesét az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Regát 1916-ig be se lépett a világháborúba, de akkor aztán megtámadott minket, hogy elrabolhassa Erdélyt.
Miért ne kellene erről beszélnünk, talán visszaadta már amit elrabolt?
Ha valaki elrabolja a házi állatomat az udvaromból, pénztárcámat, vagy a biciklimet, autómat, talán nem kellene vissza követelnem azokat? S hát a románok akik mindent vittek Budapestről ami mozdítható volt, a telefonközponttól a csatorna fedélig mindent leszereltek s vitték Bukarestbe, de aztán még az országunkat is elcsatolták és Erdély adó jövedelméből építkeztek a Regátban, talán tőlük nem kellene vissza követelnünk a Szent Korona Országának elrabolt darabját?

Egy székely írta (2016-05-17 09:27:01)
"Polgár István leszögezte: a trianoni szerződés már rég hatályon kívül van – azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés" - s ez az ember doktorált történész? És nem hallott a bécsi döntésekrl? Mert azok jóval korábban felülírták Trianont.
Abban ellenben igaza van, hogy nem tartalmaz idkorlátot. Akkor ebben állapodtak meg, de ha az aláírók azt akarták volna, akkor rá két napra módosíthatták volna a megállapodást. S éppen ezért igaz az is, hogy a mára nézve semmi kötelez jellege nincs a trianoni szerzdésnek, most is bármikor meg lehet változtatni a határokat, egyetlen feltétellel: hogy az érintettek beleegyezzenek.

Edekon írta (2016-05-17 07:40:46)
Az diktátum, nem békeszerződés! Legyen világos már egyszer!

Mikulás írta (2016-05-17 03:29:10)
Nagyon nem lennék én a rablók bőrében akik Mária Országát, a Szent Korona Országát nyolc részre szakították, amikor majd Isten ítélőszéke elé kell állnunk mindannyiunknak.

Marczy írta (2016-05-17 02:15:51)
"el kell fogadnunk, hogy azt nevezzük történelmi igazságnak, amit mindenki aláírt és lebélyegzett..."
Kényszer hatására, igen.
Ha a fejedhez nyomják a pisztolyt, bármit aláírsz.
Itt is kvázi ez történt.
Trianon olyan messze volt az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Aki ezt a mondatot írta, annak az agyát átmosta a bolsevista történelemhamisítás, ami Magyarországon 40 évig ment. "Szerencsés döntés" és hasonlók.
Igen, szerencsés a nyugati nagyhatalmaknak, akiknek az volt az érdekük, hogy a Kárpát-medencében békétlenség legyen.

És hiába szavatolták volna a kisebbségi jogokat, azokból se lett semmi. Mert Románia akkor is egy félautoriter állam volt, és ma se sokkal demokratikusabb. Amint nem volt ott a kényszerítő erő, ott a magyart sanyargatták.

A történelmi igazságtétel egyik lépése Erdély és a Székelyföld autonómiájának biztosítása volna. Na de a románoknak autonómiáról beszélni ugyebár vörös posztó.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  aut     rovás     bán zsófia     tassi     autópály     tan     szász jenő     sógor csaba     tanulmányi verseny     gyergyó, csík     régió fejlesztés     rmdsz     bbte     klaus iohannis államfő a válsághelyzet miel     kovács albert     bricsesz     interjú     videó     colectiv     háromkút iskola adomany  
Kulcsszófelhő