Erdély címererdély ma logó
augusztus 18. péntek | Ilona napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5816 RON | 100 HUF: 1,5051 RON | több

Archívum
2014.01.31. | 15:11 A bukovinai székelyek tragikus útja – AUDIÓ

4565 2

A bukovinai székelyek történetéről esett szó azon a hódmezővásárhelyi konferencián, melynek címe Délvidéki magyar golgota volt.

A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány Vajdaságba telepítette őket.


Forrás: mandarchiv.hu

Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, Hadik András tábornok összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.
Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786).

1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.
Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra, 1888–1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Szolnok-Doboka vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye), 1905-ben Marosludasra (Torda-Aranyos vármegye), 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 2500 – 3000 telepes költözött.

A második világháború hatása

A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a Dévára szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.)

1944 őszén a Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben). Innen 1945-ben 13 000 bukovinai székelyt Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba.

A hódmezővásárhelyi konferencia egyik előadója, Vincze Gábor történész ismertette a bukovinai székelyek tragikus útját, amely 250 éve kezdődött Bukovinába, majd Déva, Arad, és Belgrád környékére vezetett, végül pedig vissza Magyarországra.

A hu.wikipedia.org és a Kossuth Rádió nyomán

Hallgassa meg Vincze Gábor történész rögzített beszédét,
amely a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el:
Médialejátszó helye

Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Éva írta (2014-02-02 23:28:53)
A bukovinai székelyek tragédiája az volt, hogy 1941-ben a Délvidéken telepítették le őket. Ott is ellenséges környezetbe kerültek. Domokos Pál Péter annak idején azt kérte, azért könyörgött, hogy Magyarország belsejébe hozzák a székelyeket! Nem hallgattak rá, így 1944-ben pontosan olyan sors várt rájuk, mint az őslakos magyarokra: elüldözték őket, voltak, akiket kínhalállal kivégeztek a szerb rablók, akik a családfőkkel előbb aláíratták a papírt, ogy lemondanak birtokukról.
A Magyarországra menekülteket a kitelepített svábok falvaiban, házaiban helyezték el. Volt, aki visszaszökött: a házában székelyeket talált, tehát idegeneket. Hosszú, keserves évek következtek: bizalmatlan volt mindkét népcsoport egymással szemben. Más kultúrája és hagyományrendszere volt mindkettőnek, a svábok lenézték a székelyeket, azok meg védekeztek. Évtizedek kellettek a megbékéléshez. Egyik sem volt sem hibás, sem bűnös, a történelem mégis átgázolt rajtuk.

Soproni írta (2014-02-01 22:21:34)
A leghíresebb bukovinai székely Dani ezredes, aki kitalálta, hogy miként lehet lelőni az USA híres Lopakodóját, .. meg is csinálta, pedig a felettesei megtiltották a technológia alkalmazását.
Hiába, egy székely mindig székely marad, bárhová költözik is.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  haromkut     ketchup     autópálya     fertőzött tojás fipronil     aut     mi nem ünnepelünk     bálványos     fáj, nagyon fáj     ojtoz     szász jenő     háromkút iskola adomany     nyomtatás     fehér-fekete fotók     interjú     londonban     bán zsófia     bbte     gyergyó, csík     kányád     tan  
Kulcsszófelhő