Erdély címererdély ma logó
augusztus 18. péntek | Ilona napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5816 RON | 100 HUF: 1,5051 RON | több

Archívum
2014.01.24. | 07:57 Többnyelvű magyar őstörténet és származás (2.)

1929 4
Forrás: lenabelicosa.blogger.hu

Többnyelvű őstörténet

A török és a magyar nyelvszerkezet hasonlósága alapján úgy véljük, hogy a magyar nyelvről kialakított ismereteinket felül kell vizsgálni. Benkő Loránd szerint a „magyarság igen korán elszakadt nyelvrokonaitól, és azoktól teljesen független életet élt”.

A magyar nyelvet „saját fejlődési törvények” irányítják. „A magyar nyelv (…) már a honfoglalás kori állapotában is egyike azoknak a legrégibb idők óta önálló európai nyelveknek, melyek máig fennmaradtak.” A magyar nyelvet olyan önálló ősnyelvnek tekinthetjük, mint az örményt, az albánt.

A krónikák, a régészet és más tudományágak tanúsága szerint a magyarság semmilyen hasonlóságot nem mutat a finnugor népek többségével. Viseletében, kultúrájában, sztyeppei lovasként része a törökségnek, de nem tagadható a nyelvi kapcsolat a finnugorokkal. A csuvas jellegű török szavaink többsége, mintegy 450 szó a 8–10. században került a magyar nyelvbe. A magyarok közt az ötfokú zenei hangsor, a pentatónia szintén török hatásra terjedt el. Van, aki a török szavak számát kétezerre teszi. Sára Péter 1500 olyan török szót ismertet, amely része a magyar nyelvnek.

A nyelvi sokszínűséget „sejteti hét vagy tíz törzsünk is, mert neveink közül talán ha kettő finnugor (a Magyar és a Nyék), a többi a törökség felé visz minket” – állítja László Gyula. Ezek összeolvadását a finnugor és a török nyelvek szerkezete könnyíti meg, és a török kultúra, amelyet a Volga-vidéki magyarság teljesen átvesz. Nem véletlenül írja Ibn Ruszta és Gardézi is a magyarokról, hogy turkok. A jövevényszavakat feltételező irányzatokkal szemben László Gyula azt állítja, hogy a magyar nyelvjárások nem egyetlen nyelv változatai, hanem különböző nyelvek váltak magyarrá. Valószínű, hogy a különböző nyelvek zenéje, kiejtése a nyelvjárásokban maradt fenn.

A szókészlet, az egymást értő beszédmód arra utal, hogy „a magyar nyelv valaŹmiképpen »rátelepült« a törzsi nyelvekre”. Természetesen nem tagadható a nyelvi elszigetelődésből adódó különfejlődés sem. „Az a tény azonban, hogy törzsneveink nagy részének nincsen párja a finnugor nyelvekben, s a magyar nyelvben sincs értelmet adó párhuzamuk, bizonyossá teszi, hogy törzseink többsége nem magyar nyelvű volt.” Tihanyi István is úgy látja, hogy a magyarságot a nyelv alapján egyoldalúan sorolják a finnugor népek soraiba. A nyelv hasonló szerkezete „nem döntheti el a származási kérdést”. Ugor származású törzseink finnugor népekkel való együttélése nem tagadható, ez nyelvileg igazolható.

A nyelvcsere megértésére példaként említjük a dunai bolgár török népet. Ők 679-ben telepednek le, és – csekély száznyolcvanöt év alatt – hat-hét nemzedék alatt többségükben szláv nyelvűvé válnak. Amikor a türk eredetű, kultúrájú kagán 864-ben felveszi a Borisz nevet és a fejedelem címet, akkorra a bolgár-török származású nép is áttér nemcsak a kereszténységre, megvalósul nemcsak a szakítás a „pogány” múlttal, de befejeződik a szláv nyelvre való áttérés is.

A genetikai vizsgálatok eredményeképp egyre elfogadottabb az is, hogy uráli nyelvüket a horvátok, a lengyelek és az ukránok is szlávval cserélik fel. Ők Szabó István Mihály mikro-, illetve környezetbiológus szerint „a nem rekombinálódó Y-kromoszóma bináris polimorfizmusára irányuló vizsgálatok szerint a Föld népei között a magyarok legközelebbi genetikai (vérségi) rokonainak tekinthetők”. Ugyancsak ő állapítja meg azt is, hogy „azok a gyakran és még a tudomány bizonyos képviselői részéről is hangoztatott nézetek, miszerint a valamikor Ázsiából EuŹrópába szakadt magyar nép itt merőben idegen környezetben, teljesen rokontalanul él, ma már nemcsak naivaknak, de tudománytalanoknak is minősíthetők.”

A teljes nyelvi egység, a magyar nép etnogenezise az államalapítás, az államegyesítés és az államszervezés idején teljesedik ki. A különböző nyelvű törzsek és néptöredékek ötvözetéből alakul ki a mai magyar nép. Tény, hogy a 850-es években, amikor Álmos fejedelem szorosabb egységbe vonja a törzsszövetséget, a magyar nyelvű Megyer és a Nyék, azaz a népesebb törzsek nyelve lesz általános a törzsek körében. Anonymus a Hétmagyar, azaz „Hetumoger” megnevezési formát használja a „hét vezér”, a hét törzs helyett, miközben a magyarok korábbi őshazáját DentumoŹgernek (azaz Doni Magyarországnak) nevezi, akárcsak a hét törzs népét. A Megyer törzsŹnév Konstantin császár történeti munkájában Megeré formában olvasható.

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

A Kárpát-medencébe hosszú évszázadok során sodródnak, települnek le olyan népcsoportok, néptöredékek, amelyek származásukat tekintve kultúrájukban, nyelvszerkezetükben is rokonságban állnak az Árpád vezette honfoglalókkal. Ezért jó lenne alaposabban újraértékelni a hajdanán itt letelepedett „rokongyanús” népek, néptöredékek eddig feltárt hagyatékát. Lehet, hogy újra kellene gondolni László Gyula kettős honfoglalás elméletét is, amely több évtizedes vitát váltott ki.

A 10. századból nagyszámú kései avar temetkezést tárnak fel. E temetőkbe a griffes-indások mellett Árpád magyarjai szintén temetkeznek. László Gyula állítása szerint a 670-es évek, az első magyar honfoglalás népe tömegesen éri meg a második, a 895-ös, Árpád vezette honfoglalást. Jelentős számban éltek avarok a Duna–Tisza közti térségben is.

(folytatjuk)

Kádár Gyula
Háromszék


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Soproni írta (2014-01-24 13:15:08)
Kedves sylvain! Az első cikk megállapításával inkább egyet lehet érteni, hogy a finnugor és a török elemek folyamatosan alakultak ki a magyar nyelvben, tehát nem kell választanunk, mert mindkettő igaz. Ez főként azért fontos, mert mindkét nyelvcsalád hordoz ősi nyelvelemeket, ebből következően olyan értéket képvisel, hogy a mellet nem lehet csak úgy elmenni, de feladni sem szabad egyiket sem.
Abban igaza van, hogy vannak olyan finnugoristák, akik szerint csak és kizárólag az ő elméletük lehet az igaz, de az ő véleményük is nagyon fontos, mert arra ösztönzi más elméletek képviselőit, hogy tökéletesítsék a sajátjukat.
Ma már nem erőszakolnak rá emberekre semmilyen eredetelméletet, mint látja mi is szabadon vitázhatunk erről, a vita viszont garancia arra, hogy hamarabb megtaláljuk a helyes utat.
Annak ellenére, hogy a levezetése, véleményem szerint nem tagad semmit, állításnak nagyon szép és precíz munka.

szerkesztő írta (2014-01-24 11:27:56)
Kedves Soproni! Javítottuk. Köszönjük!

sylvain írta (2014-01-24 10:44:24)
Ime néhány példa a magyar és a török nyelv közti nyelvtani, és a nem szavak szintjén meglévő egyezésekből:
a hangrendi illeszkedés, ami a törökben is teljesen hasonlatos a magyarhoz (házamban: ev+im+de, szobában oda+m+da -észrevesszük, hogy az -m a törökben is birtokos toldalék, mint a magyarban).
- A többesszámot ugyanúgy képezi, mint a magyar: on elmam var = tíz almám van, és nem tíz almáim vannak, mint ahogyan például az indo-európai nyelvekben van
- Agglutináció, amelyben megfigyeljük a toldalékok hasonló sorrendű elhelyezkedését: pl. a híres káposztás+talan+ít+ott+átok = lahana+sz(talan)+laştr(ít)+d(ottá)+nz(tok), ház+ai+tok+ban=ev+ler(ai)+iniz(tok)+de(ban)
- A melléknév a főnév előtt van: szép ház = güzel ev
- Nem léteznek nemek (hím, nő vagy semleges)
- A török nyelv ugyanúgy kerüli a mássalhangzó, vagy magánhangzótorlódást, mint a magyar
- A melléknevet segéd-létige nélkül is használhatják, mint a magyarban Tehát a ház szép - Ev güzel.
A finnugrászok szerint mindez véletlen

Soproni írta (2014-01-24 09:42:32)
Nagyon jó cikk, de Árpád honfoglalási dátuma 100 évvel "el lett ütve".

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  bálványos     szász jenő     bán zsófia     ketchup     fáj, nagyon fáj     aut     haromkut     interjú     fertőzött tojás fipronil     kányád     gyergyó, csík     tan     háromkút iskola adomany     nyomtatás     autópálya     ojtoz     fehér-fekete fotók     mi nem ünnepelünk     londonban     bbte  
Kulcsszófelhő