Erdély címererdély ma logó
szeptember 21. vasárnap | Máté, Mirella napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,4027 RON | 100 HUF: 1,4151 RON | több

Archívum
2012.08.14. | 06:55 Természettudományos őstörténet – interjú Bíró András Zsolttal

1465 44
Fotó: Csalavári László,
Nagy Magyarország

Ellentmondásos és szinte kibogozhatatlan a magyar őstörténet, főképpen, ha az elmúlt másfél évszázad finnugor relikviáiból vagy az erre kontrázó közelmúltbeli „szenzációk” halmazának emésztéséből indul ki az érdeklődő. A hipotézisekre és a kétséges érvelésre építő elméletgyártóknak komoly kihívója akadt: a természettudományok. Ha a magyarság eredetét kutatjuk, nem állhatunk meg az Ural vidékén – nyilatkozta a Nagy Magyarország történelmi magazinnak Bíró András Zsolt humánbiológus-antropológus, aki szerint a magyarságot alapvetően megkülönbözteti a környező népektől, hogy igen jelentős arányban vannak még ma is jelen azok a jellegegyüttesek, amelyek döntően Közép-, kisebb mértékben Belső-Ázsiából eredeztethetőek.

– A nyelvészet és az antropológia segédtudományok – hallhatjuk történészektől. Mégis ez a két „segédtudomány” hozta az elmúlt évtizedek leginkább vitára ingerlő megállapításait. Az őstörténet szempontjából mit lehet pontosan megállapítani az antropológia segítségével?
– Szerintem nincsenek „segédtudományok” és „főtudományok”, csak tudományágak vannak, azokon belül nézőpontok, valamint vizsgálati prioritások. Az alapkérdés: mire akarunk választ kapni? Minél inkább a régmúltba megyünk vissza, annál inkább fogynak a történettudomány eszközei, és ezáltal egyre inkább rászorul a természettudományos vizsgálatokra, hogy bármit is mondhasson egy korszak történéseivel kapcsolatban.

Ha azt akarjuk megtudni, melyik évben mi történt pontosan, ki nyert vagy vesztett csatát, esetleg ki milyen pozíciót töltött be egy történelmi korban, akkor a történettudományé a döntő szó – már ha vannak adatai. Azonban ha azt kell megmondani, hogy adott korban és adott helyen milyen népesség élt, az honnan származik, milyen körülmények között élt, mekkora létszáma lehetett, akkor csak az antropológia adhat válaszokat.

– Egy bizonyos életkor után mindenki kíváncsi a felmenőire. A nagyapám nagyapja honnan jött? Jött-e egyáltalán, vagy itt élt? Egy nemzet esetében magától értetődik, hogy a szaktudományokra bízzuk a válaszadást. Magyarországon azonban több évtizede állóháború folyik az őstörténet-elméletek képviselői között. Mintha hitviták folynának, amelyek közepette a tények alig számítanak. Hol tévesztettünk utat?
– Szét kell választani a hétköznapi történeteket, fogalmakat és a tudományos kutatások eredményeit, valamint az azokból adható magyarázatokat, elméleteket. Először is a tudomány más nyelvezetet és fogalmakat használ, mint a közbeszéd, ezért arra is külön figyelmet kell fordítani, hogy a tudományos kutatások eredményei közérthetően (ismeretterjesztő formában) is be legyenek mutatva, elkerülve a félreértéseket és a tudatos félremagyarázásokat. Sajnos Magyarországon az őstörténetünkkel kapcsolatos kutatások és főleg ezek eredményeinek bemutatása szinte évszázadok óta részben „felülről irányított” volt. A kommunista időszakban pedig teljesen átpolitizálódott a tudományos élet minden területe, és csak bizonyos, a hatalmi elit propagandájának megfelelő irányzatok lehettek hivatalosan bemutatva, illetve ezek kerülhettek be a közoktatásba.

– Ma szinte virágkorát éli az „amatőr” őstörténet-kutatás. Se szeri, se száma a különböző fantasztikusabbnál fantasztikusabb leleteknek és elméleteknek. Hogy igazodjon el a magyar őstörténet után érdeklődő?
– Elsősorban azt kell figyelembe venni, milyen orgánumban jelenik meg a hír (mennyire szakmai vagy színvonalas a folyóirat, fórum vagy kiadó). Másodsorban azt kell megnézni, milyen leletekre és milyen módszerekre hivatkozik a szerző, és ezek kiállják-e a tudományosság próbáját. Valóban kaotikus a helyzet, ami igen sok zavart okoz a fejekben, de ez végül is az egész világon így van, mindenhol szeretik az emberek (illetve egy jelentős részük) a szenzációkat.

Nincs is ezzel semmi baj, mert mindenki azt ír, amit akar, csak ne várja el, hogy a kutatók reagáljanak minden „sci-fire”, és mérlegelés nélkül emeljék be a tudományos fórumok szintjére ezeket az írásokat. Nem azt akarom mondani, hogy egy laikus ne találhatna érdekes leletet vagy ne világíthatna rá egy érdekes problémára, nálunk azonban – meglovagolva az előző évtizedek manipulációit – kész iparággá nőtte ki magát az őstörténeti szenzációgyártás. A szakértelem hiányát felrovóknak pedig büszkén vágják oda, hogy őket még az egyetemre sem engedték be tanulni.

Ráadásul kifizetődő az „iparág” részesévé válni, mert akkora az – egyébként jogos – igény a valósághoz közelebb álló történeti hipotézisek megismerésére. Bárki írhat nyelvészeti – legalábbis annak gondolt – könyveket, akár az unatkozó napközis tanár néni is megválaszolhatja a magyarság eredetének kérdését, esetleg a rovásírás évszázadok óta, különböző országok szakértői által kutatott rejtélyét. Nyelvtudás híján, régészeti és nyelvészeti ismeretek nélkül, az eredeti források és leletek megtekintése, sőt ismerete nélkül is! Van, aki mérőeszközök, kormeghatározó módszerek mellőzésével, laborháttér nélkül (talán a spájzban?) határozza meg egy lelet szerinte több tízezer éves korát. „Piramiskutató” újságíró szervez utakat Boszniába egy hegyhez, amelyről minden geológus tudja, hogy természeti képződmény, de vannak benne érdekes járatok. Jóhiszemű érdeklődőknek a rovásírás negyvenezer éves múltjáról mesélnek, miközben a világ legrégebbi írásos emlékeinek kora sem haladja meg a tízezer évet.

Ezeknek a „kutatásoknak” szinte semmilyen költség- és eszközigénye nincs – szemben a valós kutatásokkal, gondoljunk a feltárásokra, terepmunkára, labormunkára –, hiszen csak a szárnyaló képzeletet veszik igénybe.

A tudományos munkák ezeket a „fantasztikus őstörténeti sztorikat” nehezen tudják érdekességben felülmúlni – szerencsére. Nem is ez a feladatuk, hanem az, hogy az olvasók is helyén tudják kezelni a híreket és információkat, valós leletek és korszerű módszerek alapján megfogalmazott eredményekről, elméletekről olvassanak. Ehhez egy egészséges oktatási és tájékoztatási rendszert kell kialakítani, valamint az őstörténettel foglalkozó tudós társadalomnak is vissza kell szereznie a megbecsültségét, szavahihetőségét, amelyet az elmúlt évtizedekben igencsak kikezdett a részben jogos kétkedés.

– A XIX. század közepéig valamennyi forrás, művelt vagy műveletlen nemzeti hagyomány, hun népként írja le a magyart. Elképzelhető, hogy a kollektív emlékezet és valamennyi forrás szerzője ekkorát bakizott, hamisított?
– A hagyományokkal, legendákkal kapcsolatban két alapvető hibát véthet a kutatás, oknyomozás. Az egyik az, amikor azt hangsúlyozzák – és évtizedeken át ez volt inkább a jellemző –, hogy a legendák mind mesék, fantazmák, és legjobb elvonatkoztatni tőlük, mert csak zavart okoznak a rekonstrukcióban. A másik véglet szó szerint értelmezni a legendákat, és szinte mindent azok alapján kikövetkeztetni.

Valószínűleg itt is, mint oly sokszor, az arany középút a legjárhatóbb. Azonban ahhoz már szakértelem és alapos kutatómunka kell, hogy feltárjuk egy legenda hátterét. Ez a népek közötti kölcsönhatások, módosulások rekonstruálásának, alapjában az eredet keltezésének kísérlete.

A nagy eurázsiai szteppén a legendák és a különböző nagy vezérektől, hősöktől és uralkodóktól való származtatás gyakorlata igen elterjedt és sokszor egymással is összefüggő – néha igen áttételes – rendszert alkotnak. A hun tudat, illetve az Attila-kultusz elég sok népnél létezik valamilyen formában. Ami minket, magyarokat illet, azt kell figyelembe venni, hogy eleve a magyarság és a hunok is keletről származnak, valószínűleg hasonló régióból, illetve (részben) hasonló kultúrkörből eredeztethetőek. Vándorlásuk is hasonló területeket érintett, különösen a Kaukázus előterétől a Kárpát-medencéig. Másodsorban a hun törzsek (segédcsapataik egy részével együtt) az V. század derekán betelepültek a Kárpát-medencébe, és egy ideig ezen a területen volt birodalmuk központja. Egyes források, például Priskos rétor leírása szerint vélhetően a mai Nagyalföldön volt az uralkodó hun fejedelem, Attila szállása is. A hagyomány szerint itt is temették el, talán a Tisza folyó alá.

Attila halála után a hunok nem haltak ki, csak államszervezetük hullott szét, Attila fiainak egymást sem kímélő belharcai révén. A hun törzsek egy része valószínűleg elhagyta a Kárpát-medencét – vélhetően kelet felé, a nagy eurázsiai sztepp irányába -, egy része lehet, hogy helyben is maradt. Az már egy másik és igen összetett tudományos kérdés, hogy a hun törzsszövetség egyes részei (esetleg más neveken is) miképpen bukkannak fel újra az avar birodalomban, illetve az avarok Kárpát-medencei betelepedése során. Az is érdekes probléma, hogy az évszázadokkal későbbi bolgár (onogur) és magyar honfoglaló törzsek között milyen szerepet játszanak. Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni az antropológia és az utóbbi időben a genetika is. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek a szteppei törzsszövetségek sem genetikailag, sem pedig etnikailag nem homogének (egyébként más népek sem), ugyanakkor egymáshoz – különböző komponenseket figyelembe véve – eleve hasonlítanak. További nehézség, hogy a régészeti leletek alapján hunként eltemetettek (hun kultúrát követők, hun viseletet hordók) egy jelentős részét a meghódított (főleg germán) törzsek adják. Az európai hunok – főleg a vezető réteg – ebben az időszakban hamvasztással temetkezik, így sajnos nagyon kevés az „igazi hun” csontvázlelet.

– A laikus erre felvetheti: a magyarok körében a hun eredetmítosz leletek nélkül is legalább ezeréves.
– Az utóbbi időben egyre több az arra utaló lelet, hogy a honfoglaló magyarság és a hunok között számos összefüggés lehet. Az mindenesetre ettől függetlenül is megkerülhetetlen, hogy egy nemzet életében évszázadokon át élő eredettudat megmarad és alapvető eleme a nemzeti hagyományunknak. Nagyon ritka a világtörténelemben (talán nincs is) olyan eset, amikor egy nemzet teljesen téves eredettudatot vall évezreden átnyúlóan. Ne valamiféle ideológia mentén megalkotott, új keletű történetre gondoljunk, amelyet egy állampropaganda vagy az oktatás sulykol az emberekbe úgy, hogy annak nincsenek mély gyökerei az adott nemzet életében, és mondjuk csak hamis dinasztikus eredetmagyarázat során került a köztudatba. Nem véletlen, hogy például a környező népek egyikének sincs hun eredettudata, pedig az ő őseik is – még ha csak áttételesen is – kapcsolatba kerültek a hunokkal. Nagyon nehéz olyan helyzetet teremteni (különösen a kora középkor idején, amikor nincsen média és központi oktatás), hogy egy szűk uralkodó réteg eredetmondáját egy egész nép a magáénak vallja. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy mi elsősorban magyarok vagyunk, és ez a nemzet és nyelv maradt meg máig, ez a nemzet épített és őrzött meg egy országot több mint ezredéven át, amelynek ősi gyökereiben a hunok részt vettek, vagy mi magunk voltunk (részben) azok, szinte mindegy…

A részleteket tovább kell kutatni, de csak a tudományosság mentén, viszont semmi esetre sem érdemes megtagadni a nemzeti hagyomány egy alapvető elemét.

– A genetikai vizsgálatok még a leginkább kétkedőket is meg szokták győzni. Kevesen tudják, hogy Ön és a munkatársai az elmúlt években szerteágazó, több területet is érintő genetikai, antropológiai kutatásokat végeztek. Számos újszerű eredmény is született. Az eredményekből milyen következtetés vonható le: kiderült, hogy kik a magyarok genetikai rokonai, vagy legalább az, hogy a honfoglalás korában élt őseink és a mai népesség tagjai között mi az azonosság?
– Az elmúlt években a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának néhány kutatója létrehozott egy honfoglalás kori, főleg koponyaméreteken alapuló, szinte minden leletet magában foglaló adatbázist. Mindezek mellett pedig elkezdődött egy olyan nagy, több eurázsiai régiót is átfogó adatbázis kialakítása, amely lehetőséget nyújt mindazon területek antropológiai karakterének vizsgálatára a különböző korokban, amelyek szóba kerülhetnek a magyar etnogenezis vagy az ősmagyarság vándorlásának kapcsán.

– Eddig mire jutottak?
– Az már eddig is kiderült a honfoglalás kori koponyák vizsgálatai során, hogy ennek a népességnek az embertani karaktere nem eredeztethető csak az Ural vidékéről és Nyugat-Szibériából, hanem inkább közép-ázsiai és részben belső-ázsiai régiók felé mutat kapcsolatokat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ősmagyarság egésze ilyen jellegű és kizárólag ázsiai eredetű, de mindenesetre jól mutatja a népesség eredetének alapkomponenseit, valamint a vándorlás – lehetséges – főbb irányait.

A magyarságban természetesen jelen vannak a Közép- és Kelet-Európára jellemző főbb embertípusok, illetve majd minden európai alap taxonómiai típus megtalálható, és ez közeledve a mához egyre nagyobb mértékben van jelen. Köszönhetően elsősorban az utóbbi évszázadok intenzív népesség-keveredéseinek, valamint már az ősi időkben bekövetkezett népesség-összeolvadások révén (részben a vándorlás során, majd jelentősebb mértékben a Kárpát-medencébe való betelepedést követően). Ami azonban a magyarságot alapvetően megkülönbözteti a környező népektől: igen jelentős arányban vannak még ma is jelen azok a jellegegyüttesek (természetesen kombinálódva egyéb jellegekkel), amelyek döntően Közép-, illetve kisebb mértékben Belső-Ázsiából eredeztethetőek, és az európai átlagot mesze meghaladó arányban vannak jelen bizonyos kaukázusi és keleti mediterrán elemek is. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai is ezt erősítik meg.

Az apai felmenők genetikai kapcsolatait földrajzi viszonylatban legjobban kirajzoló Y-kromoszóma vizsgálatok kimutatták, hogy a mai magyar lakosság jelentős részének az apai vonalai keletre vezetnek. Ezek a Kaukázus vidéke, a Kaszpi-régió, illetve kisebb mértékben Közép-Ázsia, valamint még kisebb arányban Belső-Ázsia. Ezek a komponensek más, mai európai népességek esetében igen elenyészőek. Valamennyire megjelenik a Kaukázus-vidék, de szinte alig kimutathatóak a közép-ázsiai nyomok.

Összességében elmondható az a megállapítás: ha a magyarság (összetett) eredetét kutatjuk, akkor semmiképp sem állhatunk meg az Ural vidékén, mert a szálak sokkal messzebbre, Közép- és Belső-Ázsiába is elvezetnek.

Sengel Ferenc
tortenelemportal.hu


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Géza a Halász írta (2012-08-21 14:38:27)
Kedves nyilas, nem vitatkozunk, és nem azt írtam mire használják, hanem, hogy a szókincstár hogy jelöli.
Lehet így is, úgy is.
Helyzete válogatja.
Amiben egyetértettünk, abban igazat adtam önnek.
Jó a cigány hasonlat is.
Számomra sem pejoratív, pont azért, amit ön írt. Én sem restellem származásomat, szüleimet, sőt...

Nyilas írta (2012-08-21 09:28:32)
Most végül is akkor mien is vitatkozunk kedves Halász?
Ön leírta azt, hogy hogyan használják (ma) a paraszt szót. Melléknévként
Erre én írtam, hogy pontosan ezt írja róla a wikipedia.
Ha meg ugyanazt elmondhatja Csíkban a nagyapjáról, amit én Tolnában, akkor az én nagyapám, nem egyedi eset, így nem azért elmaradott földhözragadt ( ugye milyen elfuserált szó ez is) műveletlen bunkó valaki, mert paraszt, hanem egyszerűen műveletlen bunkó.
Arisztokrataként, pártelnökként, miniszterelnökként is.
Csak ne alkossunk ezer év óta használt szavainknak új értelmet azért, mert egy kifordult világ gyermekei vagyunk.
Pontosan azt tesszük a paraszt szóval is, mint ami hisztéria folyik a cigány név körül.
A sok évszázada egy népcsoport menevezésére szolgáló szó politikai hatásra, pejorativ lett. Mert úgymond sértő a népcsoport számára.
Miközben önmagukat is cigánynak nevezik.
Számomra nem sértő, hogy a nagyszüleim parasztok voltak.Nem földmunkások, nem mezőgazdák, és nem állattenyésztők, hanem parasztok, amely mindez együttesen.

Géza a Halász írta (2012-08-20 22:29:16)
Kedves Nyilas, ugyanezt én is elmondhatom. Nem hat meg a vikipédiájával. Jöjjön el Csíkba, s megmutatom. Szép estét!
reális, nem is mondtam, hogy kizárólag.

reális írta (2012-08-20 21:52:41)
Géza a Halász írta (2012.08.20. 17:15:46)
Egyébként ma sem mindenki számára hordoz kizárólag negatív tartalmat a paraszt fogalom.
Mo-on vannak fiatalabb vállakozók, akik állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoznak és amikor a munkájukról beszélnek, természetes módon emlegetik a paraszti munkát. Tanult emberek inkább tesznek különbséget a szót különféle szövegkörnyezetben használva.

Nyilas írta (2012-08-20 20:11:27)
Köszönöm az ajánlást kedves Halász. Attól függetlenül pontosan idézte a vikipediát.
Én nem olvasttam a magyar szókincstárat, én benne éltem. és az én nagyszüleim parasztemberek voltak, annak is vallották magukat.
Nem zsellérek, és nem földmunkások, de nem is magybirtokosok.
Lehet, hogy alacsonyabb rendű, lehet hogy műveletlen, faragatlan, durva, bunkó, goromba, parlagi, bugris, mucsai, tahó, fajankó, neveletlen volt, de én soha egy hangos szót, egy káromkodást, mások megalázását nem hallottam tőle.
Viszont végigmesélte a gyerekkorom téli estéit, tőle ismertem meg gyerekként Erdélyt amiről az iskolában nem nagyon forszírozták az ismereteket, tőle hallottam először a székelyekről, és a bugris műveletlen paraszt Marx Tőkéjéből is tudott idézni, mert elovasta azt is, hogy tudja miért nem fogadja el a kommunista tanokat.
De a buta parszt fejével tudta, hogy a határ melyik részén levő földbe érdemes buzát, melyikbe kukoricát vetni, és hova ültessen dohányt.
Megellette a tehenet amikor borjadzott, a kocát amikor fialt. Kifaragta a szekérrudat, kapa kaszanyelet csinált, gerendát faragott, deszkát fürészelt, ha kellett, és pénztárkönyvet vezetett. Nem az adóhatóságnak, hanem saját használatra, hogy el tudjon számolni önmagának.
Melyiket tudja ön ezek küzül?
És melyiket tudjuk mi valamennyien, majd ha ne adj isten kitör egy háború, és nem lesz üzemanyag a traktorokba, hogy szántsanak vessenek arassanak a már nem műveletlen visszamaradott bunkó parasztok, hanam a túliskolázott mezőgazdák?

Géza a Halász írta (2012-08-20 17:15:46)
Igaza van reális. Sajnos csak mostanra lett pejoratív. De épp mi tehetünk azért, hogy ne az legyen. Amikor azt mondjuk a falusi parasztgazda, vagy a városi értelmiségi, pusztán származást jelölünk, de nem minősítünk. Az értelmiségi is lehet dölyfös és vagy szerény, finom lelkű. a paraszt is lehet bölcs , okos, vagy buta, primitív. Ezt már embere válogatja.

Kedves Nyilas, semmi közöm a wikipédiához. Van nekem annál sokkal hitelesebb és értékesebb forrásmunkám. Ajánlom önnek is: Magyar szókincstár, Tinta kiadó, 2005

vfkcs írta (2012-08-20 16:53:55)
Mi előtt beugrottam ebbe a vég nélkülibe.
Az Erdélyi Szótörténeti Tár erre vonatkozó címszavát,és képződményeket átfutottam. Tehát nem a levegőből vettem a negatív tartalmakat. Én megalázónak tartom a paraszt szó használatát csak kivagyiságból talán érdekességből nem megfelelő helyen, vagy személyiség bemutatásból.
A művészek is megfelelő értelemmel használják.A fordító szabadossága a "parasztbecsület".
Én nem paraszt gazdálkodásról írok, hanem hagyományos gazdálkodásról. Kinek a pap kinek a papné.
Nem idevaló, hogy jelentésekben és időben,hogy keveredik, a jobbágy, zsellér a paraszt. vagy a paraszt gyűjtő név.

Viszont zavaró ha kutató ilyen címet ad a munkájának,
"Marosszék parasztvallomásai 1820-ból" Debrecen.
A hozzászólásokból csak az a következtetés, hogy csak műkedvelőként ismerik, a mezőgazdálkodást, a vidéki életet, és az ott élő embereket.
Engem a magyar földmívelő gazdálkodó iránti tisztelet tart vissza, hogy parasztként osztályozzam, még ha olyan könnyen lehet használni a paraszt szavunkat.
Nagyon sok Wikipediat kell olvasson az akinek nincsenek más forrásai.
Az egész vitának van egy visszatérő motívuma, mindig kell szidni valakit, mert akkor nem érdekes és okos ez az itteni műfaj, hogy mennyi a valóság tartalma az nem számít.

Nyilas írta (2012-08-20 16:38:51)
A csizma és a sapka meg a románból

reális írta (2012-08-20 15:52:58)
vfkcs. írta (2012.08.20. 15:25:50)
A magyar paraszt szó valóban a szláv 'proszt'-ból eredeztethető és egyszerű(ember)t jelent. Pl. lengyelül 'po prostu', ha eligazít az utcán, menj, egyszerűen egyenesen. Vagyis a magyar szónak sem volt mindig pejoratív jelentése.

Nyilas írta (2012-08-20 15:43:55)
Tisztelt vkfcs, mivel mire elküldtem a válszt, őn már meg is írta honnan vannak az információji a paraszt szóról.
Akkor hadd hozzam fel én meg azt a példát, hogy ezek szerint a német hordó szó, meg a magyar azonos hangzású szóbol ered, csak a németek sem tudták rögtön, mi az értelme magyarul, csak megtetszett nekik, hát elnevezték róla ezt a bortároló edényt.

Nyilas írta (2012-08-20 15:38:05)
Azért eléggé sikeresn megfogták önök Halásszal Együtt a wikipedia erősen orientált magyarázatát a paraszt szóra
A szócikk szerzőjének felkészültségét híven tükrözi mindjárt az második mondata. „A földtulajdonnal nem rendelkező, mezőgazdasági bérmunkás paraszt a zsellér"
A mezőgazdasági bérmunkás a magyar nyelvben soha nem volt azonos a paraszttal.
De tovább is bővíti a tudományunkat a wikipedia, ahogy az szokásos, a magyar lélek rombolására.
Eredete a szerb proszt szó, amely közönséges, nyers, durva jelentésü.
Mert hát ugye, kellett tanulnunk beszélni a szerbektől, hisz a proszt szóra még a wikipedia is kapásból négy magyar kifejezést tud felsorolni.
Csak hát ha a használatát a használatát a kommunista brigantik vezették be, akkor Mascagni, is kommunista briganti volt, amikor megírta a Parasztbecsület-et, Vagy Bach Parasztkantátája is kommunista indíttatásu lenne.
Nem Tisztelt vfkcs a paraszt soha nem volt földmunkás, és soha nem volt birtokos.
A birtokos, az az arisztokrácia, majd később a XIX szban a bevándorló zsidóságból kialakult bérlő réteg volt.
A nincstelen füldnélküli megőgazdasági birtokon szántó-vető, meg a zsellér, azaz bérmunkás.
Na ez utóbbivá sűjesztette le a kommunista briganti vezetés a parasztságot, amikor kollektivizálta a mezőgazsdaságot

Géza a Halász írta (2012-08-20 15:30:06)
vfkcs, na ez kivételesen tetszett.

vfkcs. írta (2012-08-20 15:25:50)
A paraszt szó a szláv "prost" szóból ered.
A magyarban a paraszt szó miden összetételben egy gyengébb,kezdetlegesebb, műveletlen alacsonyabb rendű dolgot jelentett.

ex Kalib úr írta (2012-08-20 15:11:55)
Mondja kedves vfkcs: Jókait is a "heroizáló kommunisták" közé sorolja?
A magam részéről, én a "paraszt" "paraszti munka" etc. kifejezéseket használom saját magamra akkor, amikor "földet művelek" (Sajnos ritkán esik). És érdekes, nem szoktam saját magamra megharagudni. De most már annyira eltávolodtunk a valóságtól, hogy minden szót igyekszünk mással helyettesíteni. Hadd ne soroljam, mert még megharagszik valaki.
Azonkívül még van olyan, hogy szabadparaszt, és egyszerűen csak paraszt. Például a Tripartitumban.
A jobbágy az nem ugyanaz, mert jobbágy volt például a nádor, az országybíró, a király udvarbírója és a királyné udvarbírója is. Az aranybulla szerint.
Szóval, lehet válogatni, de például deheroizálni - is lehet, de mindjárt kilóg a lóláb, hogy kiféle ember művel ilyesmit.

-Hívő- írta (2012-08-20 14:29:43)
Tisztelt Nyilas, ön jól látja a dolgokat, nekem is az a véleményem, hogy a "paraszt", kifejezés sértő pontosan azok számára akik nem mindennapi munkával etetik a társadalmat. A kommunizmusban is ráéreztek már erre és azzal próbálták meggyőzni az embereket, hogy a szó nemesített változatára kel gondolni a "falvak dolgozó népére!" Már gyerekkoromban volt szerencsém megtapasztalni, hogyan vélekedtek erről az érintettek: "- Amíg a paraszt nem vécézik addig az úr nem eszik!" Ezzel az elmés mondással az ügyet meg is oldották.

vfkcs írta (2012-08-20 13:58:33)
Nem a birtokos és önállóan gazdálkodó, a földhöz érzelmileg ragaszkodó életet teremtő emberről a földművesről beszélek. hanem a paraszt kifejezésről,(annak heroizálásáról) melynek a használatát a kommunista brigantik vezették be, földnélküli-, szegény-, közép- és zsírosparaszt.
Annyira erős volt a hatás a nyelvre, hogy ma is meggondolatlanul használják parasztszülők gyermeke , paraszti származású stb, mint valami "kiváltságot".
A fogalmakat látom eléggé alkalmatlanul sikerült kevergetni a közép osztályt nem ők alkották, ők önellátó független réteget képeztek, és érzelmileg kötődtek a birtokhoz amit bírtak.
Hagyományos gazdálkodással csak élni voltak képesek esetleg 1 fiú került értelmiségi, pályára, a többi otthon fizikai munka erő volt stb.
A közép osztályt a birtokosokat a nemzet gerincét eltörték, 1949 március 3-dikán gyakorlatilag megsemmisítették, a kényszerlakhelyekre deportálással.Úgy tűnik, hogy a közép osztályról önöknek sikerült téves ismereteket memorizálni.
Viszont azt vissza utasítom és tiltakozom, hogy a múlt rendszerének, sikerült elültetni valamit bennem és az egész kiterjedt családomban.
A 3 román szót tartalmilag dobtam be példának, mert a "ţăran, plugar, econom,(átvett szó gazdálkodó)" közé nem lehet jelentésileg egyenlőség jelet tenni a "paraszt" kifejezéssel.

Nyilas írta (2012-08-20 09:19:37)
Kedves vfkcs.
Amikor arra a bizonyos társadlomra hivatkozik, aki úgymond "heroizálta" a paraszt szavunkat, akkor nem veszi észre azt, hogy éppen e társadalom neveltjeként itél.
Az a társadalom, amelyet munkás-paraszt társadomként aposztrofál tette tönkre, semmisítette meg, és degradálta, a Géza a Halász megfogalmazása szerint földművessé, földművelővé, szántóvetővé azt a réteget, amely sokkal több volt annál, mint földművelő.
Miközben munkás-paraszt társadalomrol beszélt, mezőgazdasági munkássá züllesztette azt a független, önellátó, az élet minden területén széleskörű ismeretekkel rendelkező társadalmi csoportot, amit mai szóhasználattal a társadalom középosztájának neveznének.
És ez a ránkkényszerített, a magyar lélektől idegen társadalmi forma ültette el, önben is, azt a megitélést erről a nemzetmegtartó erőről, hogy a "paraszt" az a faragatlan, bunkó, parlagi, bugris mucsai,tahó, neveletlen fajankóval azonos.
Mert láthatóan elmosta a különbséget a paraszt, és a mezőgazdaságban dolgozó ember megkülönbözetése között.
Ön azt a rendszert említi, mint a paraszt heroizálóját, amely éppen ezt a társadalom fenntartó rétegét tette tönkre, és teremtette meg a talajt arra, hogy a ma mezőgazdasági termelést folytató "gazdálkodók" sajnálkatosan farmerek legyenek.
Mert ahogy ön is írja, a farmernak a föld, a paraszttal ellntétben nem az életet adó, hanem a profittermelő, termelési eszköz, ami ha elkopik eldobjuk.

Nyilas írta (2012-08-20 08:51:53)
Nem haragszom meg Hívő, de ezt vfkcs-nek mondja el inkább.

-Hívő- írta (2012-08-19 20:30:44)
Nem kifejezőbb Nyilas, ha nem haragszik meg. Egy átlag magyar ember öt- től hétezer magyar szavat használ a nyelvészek szerint. Egy magasabb intelligenciával bíró, író ember tízezret. A román nyelv szavai számbelileg jóval alulmaradnak a magyarétól!

vfkcs írta (2012-08-19 19:05:02)
Nem én értelmezem át a szavak használatát, hanem a társadalom.
A munkás-paraszt társadalomban a büdös osztály ellenségek léteztek és a büszke paraszti utódok, sajnos a paraszti származás hangoztatása még mai is sikk.
A magyar nyelv annyira árnyalt, hogy vétek lustaságból nem pontosan az értelmük szerint használni szavainkat.
A farmernek még divatból sincs mit keresni a magyar földeken, ők a könyörtelen kirablói a termő földeknek.

Nyilas írta (2012-08-19 17:23:08)
Talán még sem kellene önnek átértelmezni a magyar szókészletet vkfcs.
Még akkor sem, ha a román nyelv kifejezőbb.

Géza a Halász írta (2012-08-19 17:14:59)
A paraszt lehet
főnév: földműves, földművelő, parasztember, gazdálkodó, gazda, farmer, szántóvető, kapára termett, gyalogos(sakkban)

melléknév: faragatlan, durva, bunkó, goromba, parlagi, bugris, mucsai, tahó, fajankó, neveletlen.

Tehát amikor minőséget jelöl, jellemez, vagyis melléknév- általában negatív hangzású. Pejoratív jelző..

vfkcs írta (2012-08-19 16:43:20)
Még a romámban is a "taran", plugár, econom, többet jelent mint paraszt.
Sajnos a paraszt szavunk egy félre sikeredett szó, a kommunisták "heroizálták".
Soha nem használom, ha más tisztességes magyar kifejezéssel lehet helyettesíteni.
Gazda, földműves, gazdálkodó.Tovább a foglalkozásokat jelentő kifejezéseket lehet használni.
A paraszt szavunkat lehetőleg csak pejoratív, jelentéssel kellene használni.
Azok is is egyre jobban szaporodnak.

reális írta (2012-08-19 14:50:13)
-Hívő- írta (2012.08.18. 21:27:30)
Valóban sajnálatos hogy nincs kivel eszmét cserélnie, hiszen újabban az egyik moderátor kommentelőként aktivizálta magát, egyre többször esik ki a reális, moderátori szerepből, ráadásul kettős mércét alkalmaz. Itt súlyos a baj.

vfkcs írta (2012-08-19 14:03:37)
Hogy utaljanak, hiszen nem magyarok szóltak hozzá, csak magyarul idétlenkedtek, unalmukban.
A eredet is véges esetleg tágítható, újabb tudományos bizonyítékokkal.
Az "origó" mindig csak ismert pont lehet, azon túl csak "őseredet???" és kereskedelmi blabla, még ha rovásul is róják.

ex Kalib úr írta (2012-08-19 09:56:12)
Tisztelt Mindenki!
A régi magyarság körében léteztek ú.n. szakrális foglalkozások. Olyan munkák, amelynek során később megszentelendő terméket állítottak elő. De ilyenkor általában maguknak a munkafolyamatoknak is megvolt a maguk rituáléja. Ez megfigyelhető több ázsiai eredetű nép körében, tehát a nép szokásai is rokonságot mutatnak, nem csak a genetika.
Ma már ezekből a szakrális foglalkozásokból nagyon kevés maradt, hanem a paraszti munka, az ma is ilyen, ha megfelelően végzik. Ezért haragszom mindenkire, aki a "paraszt" kifejezést egy embertársára pejoratív értelemben alkalmazza, kedves G.M..
De hát, "folyik a deheroizálás"! Hadd ne mondjam, hogy mely népnek a jellegzetes tulajdonsága az.

nácibácsi írta (2012-08-18 23:29:51)
Jó estét. Most itt bunkóság fokozatmérés folyik, vagy értelmes vita? Mi az hogy tápos? Én sem mondom senkire hogy mamaligás.

menasag írta (2012-08-18 22:23:49)
Hívő-
Na és mit vitatott volna ?

-Hívő- írta (2012-08-18 21:27:30)
Az eddigi hozzászólások nem utalnak a magyarok eredetére, inkább tulajdonságaira, hogy összeférhetetlenek! Pedig elvitáztam volna az őseredetről, de ha nincs kivel...

moderátor írta (2012-08-18 20:43:17)
Sőt, a tengerpatról ne sértegessen senkit.

moderátor írta (2012-08-18 20:33:56)
Egyedül beszél? Világos az eset...

G.M. írta (2012-08-18 20:33:04)
Gávárit_Mászkvá írta (2012.08.17. 21:57:48)
"Csak telepátia." - Ön szerint ez kötekedés?
- Ez viszont sokkal duvább: "DarkLord írta (2012.08.17. 22:00:23) Na? Magát ki kérdezte? Guruljon el innen... Droidokkal nem duma." - Ez inkább kötekedés. Mi több e mögött rejlik a paraszt.
Remélem nem részrehajló, moderátor úr. "Védekezni szabad"

moderátor írta (2012-08-17 22:54:35)
Védekezni szabad. Különben, Ön kezdett kötekedni. Ennyi.

Gávárit_Mászkvá írta (2012-08-17 22:51:42)
Értem moderátor, már hogyne érteném. De On szerint "...paraszt vagyol" - ez nem sértés? Őkelmének szabad? Kettős mérce vagy valami más dolog esete áll fönn?

moderátor írta (2012-08-17 22:38:44)
Gávárit_Mászkvá írta (2012.08.17. 22:30:22), ha Ön először jár itt, ne feledjen két dolgot. Első: nem tegezeünk senkit, akit nem ismerünk. Második: kerülje fölösleges sértegetéseket, s ne szóljon bele másoknak a csevegésébe. Szép napot!

Gávárit_Mászkvá írta (2012-08-17 22:30:22)
Mellélőttél. Csak kisérlet volt. Megbizonyosodtam, hogy modortalan vagy főleg azokkal, akiket nem ismersz vagy épp előszőr írnak ide. Minden hólyag egyszer kipukkan. Mi az a kuruc? A labanc jobb?

DarkLord írta (2012-08-17 22:21:46)
Hát, fortis, nem keresem. Inkább oda írt volna, akkor nem szóltam volna így. De, ez van.

DarkLord írta (2012-08-17 22:18:25)
Látszik, hogy paraszt vagyol. A tükröd még egyben van? Ez itt nem a kuruc, vagy a hasonló szennygödör... Tanulni is lehet.

fortis et fidelis írta (2012-08-17 22:18:04)
Köszönöm DarkLord a szíves válaszát.
Ha nehéz megtalálni az összefüggést, egy másik oldalon lévő cikk kapcsán írta ezt.Ma.
Mindjárt megyek aludni.
De nálunk, még csak negyed tíz van.

Gávárit_Mászkvá írta (2012-08-17 22:09:36)
Ki szólt hezzád? Fizettél belépőt vagy tied itt a tér? Milyen alapon küldözgetsz? Ülj le magadnak!

DarkLord írta (2012-08-17 22:00:23)
Na? Magát ki kérdezte? Guruljon el innen... Droidokkal nem duma.

Gávárit_Mászkvá írta (2012-08-17 21:57:48)
Csak telepátia.

DarkLord írta (2012-08-17 21:43:09)
Írtam én ide valamit? Hova gurult a gyógyszesze? Inkább aludna!

fortis et fidelis írta (2012-08-17 20:00:26)
Dark Lord, ön szerint olyan tápos kinézetű ez a fiatalember?
Szerintem egyáltalán nem.
Mondja az ellenérveit .
Kíváncsian várom.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Könyv Környezetünk
Közéletünk Magyarország
Mese Mozaik
Múltidéző Néphagyomány
Oktatás Pályázat
Publicisztika Sport
Társmagyarság Tud-tech
Turizmus Unió
Világ Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Webáruház
Székely ingek
80 lej77 lej
89 lej95 lej
Legolvasottabb
Szavazás
Ön szerint lesznek-e jelentős lakosság-migrációk az ukrajnai háborús események kapcsán?
Válaszlehetőségek
Belépés
Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció
Legfrissebb
Vélemény
Videótár

 Tanévkezdés a Sapientia erdélyi magyar egyetemen – AUDIÓ
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  szentgyörgyi lászló     bán zsófia     szőke mária     pont ma recept     sapientia     csángó     mol rom     kézdiszentlélek     mpp     putyin és a szankcionisták     szilágyi     tan     zakuszka     szilágyi zsolt     balázskát elnyelte london     peti andras     kelemen h     1     medve     autópálya  
Kulcsszófelhő