2010.03.11 | 18:03 Díjakat adtak át a Terror Háza Múzeumban – marosvásárhelyieknek

---

Húszéves adósság megkésett visszafizetését kezdte meg a magyarság most – jelentette ki Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a Petőfi-emléklap a Helytállásért díjak átadásán a Terror Háza Múzeumban csütörtökön. Schmidt Mária, a rendezvény házigazdája szerint bár ismertek a felelősök, közülük senkit sem vontak felelősségre. Sőt az „áldozatból lett bűnös” – fogalmazott Tőkés László.

A Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány közösen alapította a díjat, hogy ezzel tisztelegjen az 1990-es marosvásárhelyi pogrom, a „fekete március” magyarokért kiálló cigány emberei előtt. Az elismeréssel megpróbálják „meghálálni a hősiességet, az együvé tartozást” – fogalmaztak.

Bevezető előadásában Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója idézte fel a fekete március eseményeit. Emlékeztetett arra, hogy a magyarellenes pogrom kitervelője és irányítója a megbuktatott pártállami elit és a Securitate volt, valódi céljuk pedig a dezinformálás, a figyelemelterelés, az, hogy ne nevezzék meg a kommunista rendszer bűneinek felelőseit. Ezért támadtak néhány héttel a közösen kivívott szabadság után a románok a magyarokra – mondta az igazgatónő. Iliescu vezetésével lobbant fel a gyűlölködés lángja – tette hozzá.

Hirdetés

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a történtek után egyetlen románt sem vontak felelősségre, bár ismertek a pogrom irányítói. Velük szemben viszont 20 magyar cigány komoly börtönbüntetést kapott, sokan többéveset. Ők nagyon nagy árat fizettek hősiességükért – emlékeztetett Schmidt Mária. A hazánkba menekült Puczi Béla 10 évig várt, míg megkapta a menekültstátuszt, soha se munkát, se állampolgárságot nem kapott. „Van miért pironkodnunk” – fogalmazott.

Az „áldozatból lett bűnös”

Március 15. kiváló alkalmat kínált a magyarok megalázására – jelentette ki Tőkés László, a forradalom hőse, európai parlamenti képviselő, volt Királyhágó-melléki református püspök. Az események forgatókönyvét a Securitate és a „nacionálkommunisták” írták. Ők tervelték ki azt a megosztó politikát, amely még ma is tart – fejtette ki. Ő is az elmaradt felelősségre vonást hiányolta, továbbá azt, hogy bár a vizsgálatok pontosan kiderítették az összes gyilkos nevét, azokat nem lehet megismerni.

Tőkés László nagyon fájlalta, hogy az „áldozatból lett bűnös”. Azért csatlakozott Schmidt Mária kezdeményezéséhez, hogy talpára álljon a felfordult világ, hogy megtörténjen az elmaradt igazságtétel. Ugyanakkor – mint mondta – ő „is osztozik a szégyenben”, és elismerte, hogy ez csak szerény kezdete annak, amit megérdemelnek „cigány testvéreink”. Tőkés örömmel fogadta azt a hírt, hogy Bajnai Gordon is fogadta a kitüntetetteket és megígérte, „utánanéz a jóvátétel” lehetőségének.

Az EP-képviselő rámutatott, hogy az egykori közös fellépés jó példát mutat a cigánykérdés rendezésére a mának is. „Össze kell fognunk cigány testvéreinkkel” – mondta. Tőkés László abbéli fájdalmát is kifejezte, hogy a kommunizmus áldozatait még mindig alsóbbrendűnek tekintik a holokauszténál. „Rossz íze van a holokauszt tagadását tiltó törvény egyoldalúságának, a kommunizmus áldozataira is hasonlóan oda kell figyelnünk” – fogalmazott.

„Egymásra vagyunk ítélve”

Temetetlen holtak felett járunk – kezdte beszédét Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Polgári Kultúráért Alapítvány egyik alapítója. A politikus hiánypótlónak tartja a díjat, ugyanakkor elkésettnek is. Meggyalázták az emberi méltóságot akkor és azóta is – hívta fel a figyelmet. Felidézte Puczi Béla egy mondatát, mely szerint 3 napig volt csak magyar. Ez szívbemarkoló, a mi felelősségünk – fogalmazott.

Sok adósságunk van a múltból – jelentette ki Balog. Ki győzi ezeket kifizetni, „hol vannak a sok temetetlen holt eltemetői?” – tette fel a kérdést a politikus. Az állam feladata lenne? – vetette fel. Felszólította a mindenkori kormányt, hogy erkölcsi és anyagi jóvátételt adjon ezeknek az embereknek. Megígérte, hogy ezért ő személyesen is dolgozni fog. „De az igazi Magyarország mégiscsak a civil kurázsiból áll” – jelentette ki Balog Zoltán. Szerinte minden változás úgy kezdődik, hogy valakik döntenek, amihez pedig szív kell.

Végre meg kell értetni, meg kell írni, hogy itt – a Kárpát-medencében és Magyarországon is – igenis van, volt békés egymás mellett élés – mondta. Balog szerint fontos, hogy ez minél világosabb legyen. Bár vannak, akik a gyűlöletből szeretnének erőt meríteni, ez csak erőszakot szülhet – figyelmeztetett a politikus. Mi azt mondjuk: „Ne féljetek, itt vagyunk” – fogalmazott.

Egymásra vagyunk ítélve – ezt mondja Balognak a cigányok 1990-es csatakiáltása. Racionálisan sem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban élő 700-800 ezer cigányt, mert nélkülük nem fog menni. És nem elég a kormányok elszántsága, kell az emberek, a szív döntése is – fogalmazott Balog. Hangsúlyozta a megbékélés szükségességét, mert „megpróbálni csak ezt érdemes”.

Az eseményen felszólalt Kincses Előd, a Maros Megyei Megmentési Front alelnöke és Baricz Lajos atya is. Előbbi felidézte, hogy ő fogta vissza a Securitate emberei által mesterségesen feltüzelt székelyeket, hogy ne induljanak meg Marosvásárhely ellen.

Bittner Levente, mno.hu 

István írta (2010-03-14 19:41:50)
A Rendháznak nincs semmi visszafizetni valója, kedves Endre!
Az elvételtől mostanig meg nem fizetett lakbér minden időközben megejtett karbantartást, fejlesztést bőven fedez.
A jogtalan bitorlásért pedig kártérítéssel tartozik a mostani haszonélvező.

gizi írta (2010-03-14 19:33:09)
Endrének: ez a kolostor -őrzés Önnek valamiféle érdeme?...

ifjú írta (2010-03-14 19:19:41)
Endrének: Baricz atyáról volt szó, nem Önről.

toducz endre írta (2010-03-14 18:47:12)
Vissza nekik István úr, csak legyen miből kifizetniük a kifizetnivalókat. A rendház nélkül is tölünk koldulnak!

István írta (2010-03-14 18:12:50)
Vissza a kolostort a Rendháznak!

toducz endre írta (2010-03-14 17:22:23)
Én több mint harminc éve vagyok a mikházi kolostor őrzője, pedig nem vagyok atya, csak egyszerű orvos.

ífjú írta (2010-03-14 17:17:55)
Endrének: Túl, a kultúra rovatban meghallgathatod a Vasárnapi Újság bejátszását. Az alatta levő vélemény is érvényes.

márciusi ífjú írta (2010-03-14 16:37:57)
Azért feszített, mert meghívták, a volt híve is kitüntetést kapott.

István írta (2010-03-14 15:41:24)
Az atya ma reggel nyilatkozott a Vasárnapi Újságban, és elmondta, hogy két kitüntetett családja kérte meg, hogy helyettük vegye át a kitüntetést, mintegy a településnek. Nem feszíteni ment el, hanem szolgált!

toducz endre írta (2010-03-14 10:55:54)
De a kitünteési ceremónián ott feszített. Nem az akkori autonómia kikiáltására gondoltam, hanem az azutánira.

márciusi ifjú írta (2010-03-14 09:21:53)
Baricz Atya ott sem volt még márciusban, májustól került oda, ha tudni akarja a doktor úr. Különben jól tették a szentgyörgyiek, hogy megállították a csürhét. Ha pedig az autonómia kikiáltására gondol így utólag, az csak a múlt megszépítése. A történelem másként szokott alakulni, mint, ahogy mi előre vagy visszafelé kivetítjük...

M-core írta (2010-03-12 07:44:03)
Jobb lett volna a szekelyeket beengedni!

toducz endre írta (2010-03-11 22:17:26)
Az szdsz-es Maca kitüntetéseit fenntartással kell fogadni.
Baricz Lajos atya nem biztos, hogy helyesen cselekedett akkoriban. Ha nem úgy jár el, akkor ma már egy kicsit jobb is lehetne helyzetünk. Mondjuk legalább autonómia.