Erdély címererdély ma logó
január 22. vasárnap | Vince, Artúr napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,4955 RON | 100 HUF: 1,4565 RON | több
2016.10.30. | 09:04 Potápi: a moldvai csángók nem tűntek el a „magyar tengerben”

7995 25
MTI Fotó: Sóki Tamás

A Magyarországon élő moldvai csángók az identitásukhoz való szüntelen ragaszkodásuknak köszönhetik megmaradásukat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a moldvai csángó magyarok betelepülésének 75. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.

Potápi Árpád János szombaton a baranyai Egyházaskozárban hangsúlyozta: a moldvai csángók történelme nem ért véget Magyarországra érkezésükkel, nem tűntek el a „magyar tengerben”.

Földrajzilag távol kerültek Moldvától, Csángóföldtől, de mindig a szemük előtt tartották és tartják ma is a szülőföldjükhöz való kötelék ápolását – fogalmazott az államtitkár a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Országos Szövetség rendezvényén. Megjegyezte, ennek bizonyítéka az 1948-ban alapított, s azóta számos díjjal kitüntetett népművészeti együttesük, amely a mai napig őrzi a csángóföldi népszokásokat, a táncot és a zenét.

A politikus felidézte, hogy a moldvai csángók a bukovinai székelyekhez hasonlóan a második bécsi döntést követően indultak el szülőföldjükről, s amikor otthont teremtettek maguknak Bácskában, jött a hír, a legszükségesebb dolgaikat összegyűjtve újra menniük kell. „Nincs olyan magyarországi csángó vagy székely család, amely ne őrizne emlékeket e menekülésről, az út viszontagságairól, veszteségeiről, kilátástalanságáról” – mondta.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy 1945 és 1947 között 163 család, ezer csángó magyar érkezett Baranya megyébe, akiket Egyházaskozárra, Szárászra, Mekényesre és Bikalra telepítettek le úgy, hogy kitelepített svábok házaiban vagy sváb lakosok mellett kaptak elhelyezést.

A bizonytalanság mellett immár lelkiismeret furdalásuk is volt, úgy érezték, másodszor veszik el valakinek az otthonát. Egy olyan kor szellemiségének következményeit kellett viselniük, amely testvérekből akart ellenségeket faragni – mondta Potápi Árpád János.

A politikus szava szerint a Baranyába települt moldvai csángók ma már az anyaországban képviselik a moldvai magyarok harcát fennmaradásukért, nyelvük, vallásuk megtartásáért, de részei lettek annak a közösségnek is, ahova érkeztek. Kovászai tudtak lenni az itteni magyarságnak, a baranyai falvak lakói sokat tanultak tőlük, ezek közül az összefogás a legfontosabb – mondta az államtitkár.

Az eseményen a helyi és moldvai magyar falvak hagyományőrzői mellett részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Hargitai János kereszténydemokrata parlamenti képviselő, s mások mellett több baranyai város és község polgármestere is.

MTI


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi hat + hét ?



Solomon Zakariás írta (2016.11.13. 20:34:39)
Le kéne szállni a
Csángókról.
A listát amit itt temetőkén említett valaki nem releváns. Csaba tesó még mindig tevékenykedik csángó területen, de nem látványos tettekkel. Iancu Laura is teszi a dolgát, igaz nem direct fizicai tettekkel, hanem elméleti síkon. És sokan mások a felsorolásból akik nem a hirnévért gyúrnak. A politikusokról nincs túl jó véleményem, ezért nem nyilatkozom.
A csángókért dolgozók is tellegetnek, de nem a saját ügyük, a hobbi kalandorok tette előbb utóbb a múltba felejtődik. A listából említhetném Hegyelit, aki befejzte a kalandját mint egy durcás gyerek. Nem baj hogy időben jött rá, ha egyáltalán felfogta mit tesz, vagy csak az ösztönei, netalán a botrány szomjas" barátaira" hallgatott.

Nyilas írta (2016.11.13. 09:30:58)
folyt.
Látták ezt az ország vezetői is, Tisza István végletekig ellenezte is, de hát a stratégiai ágazatok, Hadügy, pénzügy, külügy közős irányitás alatt voltak, ami azt jelentette, hogy az osztrák udvar döntött.
Amikor viszont már bent voltunk a háboruban, Tiszának sem volt más lehetősége, mint végigcsinálni.
A nagymamától hallott idézet igy szólt:
"Megálj, megálj kutya Szerbia, nem lesz tiéd Hercegovina."
Bosznia-Hercegovina bekebelezését a bácsi udvar, már a 1970-es évek elején tervbe vette, ám Andrássy Gyula külügyminisztersége idején visszafogta a törekvéseket. Végül is 1878-ban, az orosz térnyerés ellensúlyozására, a nagyhatalmak a berlini konferencián úgy döntöttek, hogy a Monarchia vonja katonai felügyelete alá .
A katonai bevonulást a magyar politikai körök is ellenezték.
Szerbi, régi álma a nagy délszláv állam megvalósitására, szintén a terület bekebelezését tekintette céljának. Oroszország támogatta e törkvését.
No, innen ered a "kutyaszerbiázás".

Nyilas írta (2016.11.13. 08:50:47)
"Egyetlen ember, még ha költő is, nem tud akkora hatást elérni, hogy egy országot tönkretegyen! "

Tisztelt Farkaskoma.
Ezt irtam:
"... amit aztán éppen az Ady szemléletűek kezdtek el lerombolni,..."
Magyarország volt az egyetlen 1914-ben, amelynek végkép nem volt érdeke a háború. A kiegyezés után, a 400 éves idegen uralom alol részben felszabadult országnak, a békesség lett volna a legfőbb érdeke. Az épitkezés, a fejlődés kezdeti szakaszában levő országnak nem a háború, a hóditás, hanem a nyugalom bizosithatta volna a felemelkedést.
A XV-ik századtól folyamatosan honvédő háboruban álva kivérzett Magyarországot, a töröktől "felszabadulás" után a Habsburgok, a koronázott magyar királyok, gyarmatnak tekintve szipolyozták ki, megakadályozva az ország nyomorból való kilábolását. 1867-tál a kiegyezés, viszonylagos függetlenséget eredményezett, ami látványos fejlődést inditott el. Negyvenegynéhény év kevés volt a kilábaláshoz, egy háború a továbblépés lehetőségét szakitotta meg.
Folyt.

Antalm írta (2016.11.12. 23:57:48)
FARKASKOMA! Vártam, egy ilyen válaszra-kiértékelöre.
Mindig érdekelt, hogy megtudjam, miként vélekednek másik is, e régen megírt sorokra! Köszönöm.

Farkaskoma írta (2016.11.12. 12:54:44)
Nyilas írta (2016.11.12. 08:51:10)
Tisztelt uram! Egyetlen ember, még ha költő is, nem tud akkora hatást elérni, hogy egy országot tönkretegyen! Gondolom, ez evidencia. Azt viszont, hogy meglássa a nyilvánvalót és figyelmeztessen rá, azt megteheti. Ami a "kutyaszerbiát" illeti,én a nagyanyámtól hallottam. Ráadásul részben szerb volt az istenadta. Humor! NEM LEHET MINDENT MÁSRA KENNI! Illetve lehet, de akkor szívunk.
Tisztelt Antalm!
A román géniusz legalább is ma, főleg a zseniális rablásban nyilvánul meg. Kell nekik Erdély, kell nekik Moldova, Bukovina, Besszar - ábia, de még a kürtős kalács is. Mint hajdan egyes primitív birodalmak, amelyek nem termelték meg a népeik megélhetését, s emiatt állandó hódításra voltak kényszerítve. Én "kisgömböc szindrómának" nevezem.
Szóval - csínján a költők kritizálásával!

Nyilas írta (2016.11.12. 08:51:10)
Én is egy vagyok a "sok" közül, aki nem szereti Adit. És nem csak az életmódja, de az életszemlélete miatt sem.
Mert az idézett versben irt ő mást is.

Jöttünk rossz erkölccsel rossz helyre,
Volt utonállók új utbanállóknak
S míg úrfajtánk egymást s a népet falta,
Tunya álmainkat jég verte
S még a Templomot se építettük föl.

Mert azért felépitettük mi azt a templomot, amit aztán éppen az Ady szemléletűek kezdtek el lerombolni, ezzel az "úrfajtánk egymást s a népet falta" vezérmondattal.
Semmivel nem falta jobban, mint bárhol a világon, ahova most a jobb élet reményében "szóródunk szét.
Csak mig ez az egymást faló úrfajtánk létezett addig egy európai nagyhatalom, de még Ady korában is középhatalom voltunk, most, hogy sikeresen megszabadultunk ettől az úrfajtától, kapcarongya lettünk Európának, akibe bárki beletörölheti a lábát.
Ez a kutyaszerbiázás uram, meg azon a szinten van, mint hogy az árpádsávos zászló nyilas szimbólum.

Antalm írta (2016.11.12. 01:20:53)
APROPÓ„,sokan nem szereték Adyt„ idézet alábbról.A következöket írja 19ö6-ban:
„Csodákat írnak apárizsi lapok a román géniuserejéröl.A román ízlés nagyhalandoságáról. Arománság gazdaságibátorságáról. Egy francia újságíró megjosolja, hogy pár évtized alatt. Kelet piaca a Románániáé lesz. De igy zeng Romániáról az angol sajtó is.
A német is, az olasz is.„/Ady Endre/

Farkaskoma írta (2016.11.11. 08:52:24)
Nyilas írta (2016.11.11. 07:52:55)
Tisztelt Uram!
Igen, tudom, ön valószínűleg a baszkokra, katalánokra, skótokra gondol. Én viszont attól félek, amit Ady leírt "A szétszóródás előtt" című versének utolsó szakaszában:

"És mi nem leszünk majd szétszórva
Árvult, de mégis győzedelmes fajta:
Minket korszakok tűz-dühe nem edzett
S fölolvaszt a világ kohója
S elveszünk, mert elvesztettük magunkat."

Tudom, hogy sokan nem szeretik Adyt, főleg az életmódja miatt, de nem lehet letagadni, hogy néha prófétának bizonyult. Mint éppen az itt idézett versében is, amelyet a háború csak éppen megkezdődött amikor írt. És senki nem gondolt még arra, ami később lett, mert akkor a "kutyaszerbia" volt a menő.
Én bizony féltem a népemet - népünket. Azért ugrálok állandóan.

Nyilas írta (2016.11.11. 07:52:55)
Tisztelt Farkaskoma.
Nem egy népet tudnák emliteni, amely az évszázados megszállás alatt elveszitette a nyelvét, de ragaszkodik a népi önazonosságához.
Aztán gondoljon az itt is fellelhető hozzászólókra, akik ékes magyar nyelven jelentik ki, hogy (Kőrispatak nem akar román falu lenni)
"Már pedig az, mert Romániában van."

Molnár Demi írta (2016.11.10. 01:03:55)
A csángók nem ugrálhatnak. Nem tudnak egységesek lenni. Barki odamegy a vezetőikhez pénzzel és rájuk bizza, az utána tud parancsólni. A vladniki ház támogatói mamáig osztják az észt. Kövér úgyszintén. Az RMPSZ is. Nincs kivétel. Még eddig soha nem fordult elő olyan, hogy a csángók kezdeményeztek volna valamit sajt erőből és ahoz kértek volna segítséget. Mindig előre kérik a pénzt. Talán ők csinálják a legjobban. Az is igaz, hogy a székelyek lobbi ereje meghatározóbb, mert beépített embereik vannak a Bethlen alapba, a kormányban, a közalapítványokba stb. Hát így könyű kérem.

Szénás írta (2016.11.06. 16:54:29)
Olyan ez a csángó ügy mint a romániai autópálya építés. Sokan próbálkoznak rajta, aztán jön egy másik próbálkozó, saját tuti tervvel stb. Nem is az "autópálya" sorsa a fontos, hanem az "építők" harca. A "csángóság jövőjének építői temetőjében" sokan jutottak már. Pár név: Böjte Csaba, Hegyeli Attila, Atzél Bandi, a Németh család (ügyvédek), Bogdán Tibor, Kotis Mihály, Róka Szilvia, Benke Pável, Jankó Laura és a politikusok hada - mostanában Németh Zsoltot járatták le és nyírták ki, Répás Zsuzsanna stb. Én nem vitatom, hogy vannak jók és kevésbé jók közöttük, csak hogy a balkáni instabilitást erősítik a partizán betolakodók, kontárkodók, "szakik". Talán Pótápi lezs az, aki képes lesz ügyesen és talán győztesen kijönni az ügyből. Amolyan "kiválasztott" figura, mely olyan közegből érkezett ahol ismert a kisebbségi lét és problematika. Bízom benne, mint ahogy mindig is bízik az ember egy újabb harcpozícióban lévőnek.

Farkaskoma írta (2016.11.06. 10:59:28)
Nyilas írta (2016.11.05. 08:44:41)
Tisztelt Uram! Az, aki semmi mást nem őrzött meg az anyanyelven kívül, legalább nem kényszeríti a többieket nyelvváltoztatásra a mindennapi életben! "Nyelvében él a nemzet!" (Széchenyi).

Nyilas írta (2016.11.05. 08:44:41)
" Vajon hányan változtak így meg?"

Tisztelt Farkaskoma.
És hányan változtak úgy meg, erdélyi magyarok, székelyek, hogy jól beszélik a magyar nyelvet, de mindössze ennyi a kötődésük a magyarsághoz?

Gyalogos írta (2016.11.04. 19:38:31)
Kedves Éva, egy felcsíki tősgyökeres ember sosem Felcsíkba megy haza, hanem Felcsíkra. Pedig Csíkban lakik. Érdekes ez a nyelv, de nem egyedüli furcsaság. Hiszen a felvidékiek nem Pozsonyra járnak, és azt sem mondjuk, Budapestben van a Magyar Országház.

Antalm írta (2016.11.04. 17:51:41)
KÜLÖN-külön mindenki szépen- érthetöen és megfontoltan írt.
Nekem 3 osztálytársam volt Rekecsin körzetböl,/5O-es években/ GEORGITA, SIMON,SABAO,- nagyon küzködtek a nyelvekkel.Majd haza mentek, mert ott hatalmasabb volt az iparositás! Ottaniak többségben asszimilálodtak!

Nemere írta (2016.11.04. 15:12:16)
A csángók nem csak a Székelyföldröl elcsángált székelyek. Sok köztük pl. a huszita magyar leszármazott. A huszita magyarok egy része is Moldvába menekült. Vannak akik magyar v. román érzelmüek és vannak olyanok is akik egyszer magyarok máskor románok, attól függ, hogy honnan fúj a szél.

Gergely Péter írta (2016.11.04. 13:48:17)
Drótnyelűfakalán@ Abban igaza van, hogy onnan (a madéfalvi eseményektől) hívjuk csángóknak, azokat akik elmenekültek Moldvába. Én a 400 lemészárolt székelyre gondoltam, akik férfiak voltak zömében és így megcsappant a szaporodás. A kis létszámú, Moldvában letelepedett csoportok később megint sokan lettek. Zöld Péter elég kis területen tudott mozogni. Legfeljebb öt településen, de hát még ott volt több tucat más település, ahol „önerőből" oldatták meg a magyarságban maradást, amíg nem jött a románosító hatású püspökség és az értelmesebb egyéneket felszedte magának, ahogy ezt mamáig teszi is. Ez nem más tál tészta, hanem ugyanúgy genocídium, amihez mi asszisztálunk.

Gergely Péter írta (2016.11.04. 13:46:58)
Éva@ Nyilván, hogy azok székelyek lettek csángók, akik elcsángláltak . Nem keverem a történelmet, de ezen a ponton nagyon is összefügg. Az, hogy most mennyi támogatást kapnak, nem tudom. Használni őket mint a rendezvények díszelemei, tényleg jól néz ki és nekik is számít, hogy ott lehetnek. Erről nekem az agonizáló, nyelvi - identitásbéli „kihalófélben" lévő testvérünk utolsó pillanatainak a morbid végignézése jut eszembe (lehet, túl cinikus vagyok). A szórványnak szóló nemzetstratégiát kereshetjük nagyítóval, akkor sem találjuk. Nem az én dolgom megmondani, de ezzel le is írtuk őket a magyarság jövőjének tervezéséből. Dísznek jók, ha akad egy okosabb közöttük és magyarként él, az nem a csángóknak lesz jó, hanem a mi lelkünk simogatására, a szemünk gyönyörgőtésére, megnyugtatásunkra, hogy lám, felfedeztünk egyet közülük, de a „sok támogatás" amiről beszél nem az ő hazajutásukra szól. Ők itt kell maradjanak, mert szolgálniuk kell az anyaországnak, főleg ha a tanulmányaikat itt vég

Éva írta (2016.11.04. 10:52:30)
Madéfalva Felcsíkban van, lakói mindig székelyek voltak, nem csángók. A "Siculicidium" után menekültek is, maradtak is. Ne keverjük össze a székelyföldi történetet a moldvai csángók történetével! Egyebekben is csak hézagosan értek Önnel egyet. Tudja, a magyar történelem folyamán még nem volt időszak, amikor több segítséget kaptak volna a csángók Magyarországtól, mint mostanában.

Farkaskoma írta (2016.11.04. 10:07:01)
"És mégse tűntek el több száz éven keresztül."
Az a csángó, akit én ismertem, összesen két kifejezést tudott magyarul. Az egyik az "anyám", a másikat nem írom le, mert nem tűri a nyomdafestéket. Vajon hányan változtak így meg? És lehet-e őket még csángónak nevezni?

Antalm írta (2016.11.04. 10:00:16)
Gergely Péter! Hasonló,- nagy tiszteletem nekik!

Drótnyelűfakalán írta (2016.11.04. 08:22:11)
Gergely úr, a madéfalvi események épp hogy nem megtizedelték számukat hanem gyarapították. Ugyanis a székelyek egy része akkor vált csángóvá. És Zöld Péter velük ment, és tartotta bennük a lelket.
A jászvásári püspökség románosítása más tál tészta.
Kérem ne maszatoljon.

Gergely Péter írta (2016.11.03. 22:09:09)
A csángók azok akik mindent túlélnek. A madéfalvi események megtizedelték számukat. Akkor szerte széljel kellett hogy a meneküljenek. És mégse tűntek el több száz éven keresztül. Most található újra a legtöbb értelmiségi közöttük, csak hogy őket is, (mint a történelem során a jászvásári püspökség tette) felgyűjtik, teljesen más pályán "hasznosítják" őket és nincs egy nemzetstratégiája a magyar kormánynak, hogy az ügy köré csoportosítsa. Megosztás van, próbára teszik őket mindenféle ígérettel, pénzzel és irányítással. Ezzel csak tönkre lehet tenni, vagy próbára tenni. Ők megint túlélik, de ne csodálkozzon senki, hogy mindezt távol a magyar ügyektől és az idegen kezekbe adva sorsukat, noha az alapértékeik és nézeteikkel szemben fordulva fogják tenni.

Marius Vetzel írta (2016.10.31. 15:53:03)
Minden tiszteletem a csángóké. Azok, akik elmerték hagyni az otthonukat, a családjuk miatt tették. Hatalmas tisztelet a bátorságukért, mert ez a tett semmilyen időbe sem veszélytelen. Hosszú út, bizonytalan körülmények és kevés esély arra, hogy bárki is várja őket teljes ellátással. Az, hogy ennyire szorosak a kapcsolatok, ez is azt bizonyítja, hogy a vér nem válik vízzé, az ember nem felejti el hogy honnan származik, de ami még csodálatosabb, hogy a leszármazottak is viszik tovább az értékes hagyományokat.

Éva írta (2016.10.31. 10:10:19)
Nem tartom csodának a Magyarországra áttelepített csángók megmaradását. Annyi üldöztetésben volt/van részük, hogy megedződtek. Kíséri őket Égi Édesanyjuk, Mária, akiben feltétlenül megbíznak, akihez hívek maradnak halálukig. Még azt is el tudták viselni, hogy betolakodóknak tartották őket Bácskában, majd Baranyában. Senki nem hallgatott Domokos Pál Péterre, aki egészen máshol kívánt volna védett hazát biztosítani nekik. Nagyon örülök, hogy a béke megteremtődött körülöttük és bennük, és megmaradnak! Egyetlen kívánságom már csak az, hogy Potápi Árpád úr sokkal nagyobb gondossággal segítse a Csángliában élő csángókat, mert nagyon inog az az "épület", amelyet sok ember jó szándéka emelt: a magyar oktatás ügye. Van, aki úgy gondolja, a román iskolán belül kell ezt megoldani, más szerint a Magyar Házakban tartott foglalkozás a megoldás. Ez utóbbiak nincsenek a jelenlegi programvezetők szívében. A Magyar Házak közösségi terek is: sokkal többet adnak, mint egy tanterem egy román iskolában!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  szászrégen     autópálya     gyergyó, csík     aracis     rmdsz     református     háromkút iskola adomany     térség fejlesztés     1     borbely laszlo     interjú     tan     emnp     bán zsófia     eltűnt férfi     autopalya     trianon     bbte     benzin     mol liga  
Kulcsszófelhő