2012.06.04. | 12:06 Kádár 100 – Gyáva hóhér vagy proletár szent? – AUDIÓ

---

Gyáva hóhér vagy proletár szent? Szovjetbérenc tömeggyilkos vagy a keleti lágerrendszer legvidámabb barakkjának felépítője? Netalán eladósodottságunk fő okozója, és így mai életünk egyik legnagyobb múltbeli tehertétele.

Sokan viszont szeretettel gondolnak rá, mert az ő korában nyoma sem volt annak a létbizonytalanságnak, amellyel napjainkban sokan szembesülnek. Sőt, a Fiumei úti sírkertben – épp egy hete – Kádár János születésének századik évfordulóján Moldova György író proletár szentnek nevezte az egykori magyar pártfőtitkárt, aki rendkívül hosszú ideig, 1956 és 1989 között volt Magyarország meghatározó politikusa.

Kádár 100 Saját szavaival. Budapesten az OSA Archívum Centrális Galériájában kiállítás nyílt Kádár János saját megszólalásait tartalmazó hang- és filmanyagokra támaszkodva. Ezekkel nemcsak a korabeli hivatalos propaganda Kádár-alakját kívánják megidézni, hanem a zárt körben megnyilvánuló politikust is. Vlasics Sarolta riportjában elsőként Mink András, a kiállítás szervezője, majd Térey János költő szólalt meg.

Hirdetés

Kádár és a huszadik századi magyar történelem címmel kétnapos konferenciát szervezett a Politikatörténeti Alapítvány. Az egyik legmeglepőbb előadást Romsics Ignác tartotta, aki – többek között – a Horthy-rendszerrel hasonlította össze a Kádár-kurzust. Mit adott az egyik, és mit adott a másik – Magyarországnak?

A kolozsvári rajzfilmes Felméri Cecilia egyik hőse valószínűleg igazságtalanul kritizálja Mátyás királyról szóló animációjában Corvin Mátyást, amikor úgy véli, hogy a magyarok közül mindenki megbecsüli azt, aki jól kitolt vele. Az igazságos Kádár János című könyv Magyarországon immár sokadik kiadását élte meg. Az íróval Liptay Katalin beszélgetett.

Csaplár Vilmosnak nincs nosztalgiája a Kádár-korszak iránt, de nemcsak Magyarországon, hanem Romániában is sokaknak van. Ceausescu Romániájában a magyarok hazánkra kisebbfajta tejjel-mézzel folyó Kánaánként tekintettek, Novák Csaba Zoltán érdeklődése is talán részben ezzel magyarázható. Bár Kádár és Ceausescu viszonyát alapvetően nem ebből a szempontból tanulmányozza. A Politikatörténeti Intézetben tartott előadásának a címe a következő volt: Barátságra – ítélve. Miért?

Érdekes a Kádár-korszak megítélése, különösen, ha a határon túli magyar politikára gondolunk. Miután 1956 nemzeti felkelés volt, a Kádár-rendszer – különösen indulásakor – antinacionalista rendszerként határozta meg magát. Mégis ha azt vizsgáljuk, hogy 1956 után hogyan viselkedett a Kádár-rezsim, akkor a kezdeti időszaktól eltérően a határon túli magyar üggyel kapcsolatban álláspontja – puhult és Bárdi Nándor előadása a Politikatörténeti Intézetben – javarészt erről szólt.

Romsics Ignáccal, Mitrovits Miklóssal, Novák Csaba Zoltánnal és Bárdi Nándorral Gecse Géza beszélgetett.

Kosssuth Rádió

Hallgassa meg Gecse Géza riportját, amely a
Kossuth Rádió Esti séta című műsorában hangzott el:

Médialejátszó helye

generator írta (2012-06-09 23:04:20)
Ha Kádár élne simán nyerne bármilyen választáson. És ezt mindenki tudja Magyarországon..

Várközi írta (2012-06-07 11:54:45)
Kádár a "legnagyobb", s talán minden idők, egyik legsötétebb gyilkosa, még az "elvtársai" vagyis barátai meggyilkolásától sem riadt vissza. S nem válogatott nők sőt gyerekeket is voltak az áldozatai között. Kádárnak csak az volt jó, ami nem magyar. Végül is az áldozat a magyar nép volt.

piszkapeti írta (2012-06-05 23:21:01)
generator!!! Mar generaljon egy kis sutnivalot maganak! Kadar egy gyava hoher volt, minden magyar hohera.

piszkapeti írta (2012-06-05 06:53:41)
Rohadt orosz-roman berenc volt kadar. Adjon neki a Teremto a mit megerdemel.

generator írta (2012-06-04 21:19:32)
Kádár a legnagyobb!