Erdély címererdély ma logó
július 24. hétfő | Kinga, Kincső napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,4988 RON | több

Archívum
mozaik  
2005.01.29. | 11:56 Február a farsang időszaka.

29451

A hónap neve a latin eredetű februus, amely a „tisztulás hónapja" jelentésű szerkezetből rövidült. Jeruzsálemben már a XV. században ünnepelték Mária tisztulását.

Február a farsang időszaka. A farsang változó hosszúságú időszak, vízkereszt (január 6.) után kezdődik és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig tart, az idén február 8-ig.

A farsangi szokások gyökerei még az ókori Rómába, illetve Görögországba nyúlnak vissza, számos európai és balkáni elemmel tarkítva. Az ógörög szaturnáliák hősét, az ünnepségek királyát például kockadobással választották ki. Mindenki engedelmességgel tartozott neki, és mindent megkapott, amit csak kívánt, ám a szaturnália végeztével önmagának kellett kioltania saját életét.

A kereszténység enyhítette a pogány szokásokat, átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az egészséges életörömnek, a szórakozásnak. Régen a fonóházakban folyt a mulatozás, bolondozás. Az utolsó összejövetel felért egy kis lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát főztek, zenészeket fogadtak. A hajnalig tartó mulatozást követően aztán az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. A jelenlegi farsangi bálok ennek a hagyománynak a folytatása.

A farsang a fiatal párok egybekelésének az ideje is volt, ekkor tartották egész évben a legtöbb lakodalmat. Ez a szokás az evangéliumi kánai menyegzőre utal, amikor Jézus első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták nagy bőségre késztetni. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden tartják. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadó szerda már a hosszú böjt kezdetét jelzi. Ismert volt még a szerdát követő csonkacsütörtök elnevezés, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. Innen ered a mondás: „Inkább a has fakadjon, mintsem az étel maradjon".

A farsang végi téltemetés és tavaszvárás szokása a különböző vidékeken másképp nyilvánul meg. Sóvidéken szalmabábut készítenek, amit Illyésnek neveznek, és a telet jelképezi. A halottsiratáshoz hasonlóan zokogás, jajveszékelés közepette elsiratják, majd elégetik. Nyárádmentén év elején, vízkeresztkor két, papírkoronával ékesített szalmabábut készítettek: Csont király és Cibere vajda. A két bábut farsang kezdetekor és a végén is összeverekedtették. Az első alkalommal Csont király, másodszor, húshagyókor Cibere vajda győz. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét. A farsangi hagyományok, szokások egy rétege Nyugatról terjedt el tájainkon. Erre utal, hogy farsang szavunk osztrák–bajor eredetű és eredetileg a böjtöt megelőző éjszakát jelölte, majd kiterjedt az egész ünnepi periódusra. A karnevált az olasz carne-vale, vagyis „hús, Isten veled" szólamból származtatják. A maskarázás, a karnevál Olaszországból került hozzánk még Mátyás király idejében, ahol leghíresebb a velencei karnevál. A farsangot a város központjában, szabad ég alatt, a Szent Márk téren rendezik. A velencei karnevál hatalmas színjáték, ahol a városlakók színészek és nézők is egyben. Világhíres a riói karnevál. Rio de Janeiro, a volt brazil főváros utcáin vonulnak fel a szambaiskolák táncosai. A szambazene afrikai eredetű, európai elemekkel ötvözve.

A farsang jellegzetes étele a fánk, ami osztrák eredetű. A fánknak mágikus erőt tulajdonítottak. Ismert a szalagos fánk, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, vagy más néven csöröge és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk.

Hargita Népe


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!



Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  méra     aut     csibi     mera     almakörte     bbte     csango     colectiv     mikoeri     sebestyén péter plébános     szakály     bán zsófia     attila + falu + franciaorszag     tan     háromkút iskola adomany     attila + franciaorszag     gyergyó, csík     térség fejlesztés     erdely.tv     schiffer  
Kulcsszófelhő