Erdély címererdély ma logó
augusztus 17. csütörtök | Jácint napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,5058 RON | több

Archívum
2011.08.12. | 07:58 Kőkorszaki leletek Maroshévízen

1916 1
Illusztráció

Erdély területén Maroshévíz az a hely, ahol sikerült a régészeknek kőkorszaki ember nyomaira bukkanniuk. A tíznapos ásatások a napokban értek véget.

Kőkorszaki lelőhelyet azonosítottak Maroshévízen a Tarisznyás Márton Múzeum és a târgoviştei egyetem közös munkájaként. Demjén Andrea, a múzeum régésze elmondta, a târgoviștei egyetem professzora, Mircea Anghelinu vezetésével kutattak 2 x 2 méteres szelvényben és további három kutatóárokban. A paleolitikum kutatása egyedi módszert igényel, lassú a munkafolyamat, így 10 nap alatt a 2 x 2 méteres szelvényben félméternyit sikerült ásni.

„Ez a legkorábbi lelőhely a Gyergyói-medencében, amely a felső paleolitikumra keltezhető (20– 14 ezer évvel ezelőtt). Pattintott kőeszköz-maradványokat találtunk a felső, szántás által is bolygatott rétegekben, 1,60, illetve 2 méter mélyen szintén leletek kerültek elő, ez azt jelenti, hogy több periódusban is ember által lakott vidék volt ez már az őskőkorszakban” – fogalmazott a régész. A maroshévízi lelőhely többhektáros terület, az ott lévő opált használta fel az ősember eszközök készítéséhez, pattintással. A tárgyakon retusálás nyomai is láthatóak. A kormeghatározás érdekében németországi laboratóriumba vittek talajmintát.

Demjén Andrea a kutatás egyik legfőbb eredményének azt tartja, hogy a hévízihez hasonló leleteket találtak a Kis-Beszterce völgyében is, ami okot ad a feltételezésre, hogy a Beszterce-völgyi és hévízi ősemberek kapcsolatban álltak egymással.

Csergő Tibor múzeumigazgató elmondta, országszinten kevés kőkorszaki lelőhelyet tártak fel mostanáig, Erdély területén ez az első, ezért is fontos, hogy a gyergyószentmiklósi múzeum is részt vesz a munkában. Egyelőre csak a lelőhely rétegtani felmérése történt meg, jövőre szeretnék folytatni a munkát a târgoviștei egyetem szakképzett kőkorszakkutatóival együtt. „Az első ember nyomait vizsgáljuk. Az ember megjelenését ezen a vidéken, a Bajkó-patak bal oldali teraszán. Itt leltünk rá az első eszközökre, értékük felmérhetetlen régészeti szempontból” – közölte a múzeumigazgató.

Az egyetem és múzeum költségvetéséből végzett munkákat jövőben folytatják tehát, remélve, más támogatás is lesz a nem kis költségű múltkutatáshoz.

Balázs Katalin
Hargita Népe


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Hívő írta (2011-08-13 21:08:35)
Én már előre tudom azok a kőkorszakbeli leletek amiket találtak és találni fognak a dákok ősei hagyták hátra, azok akiktől mi székelyek később elloptuk a rovásírást!

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  tan     wass albert     bán zsófia     bbte     gasztronomia     kurultaj     londonban     retyezát     gyergyó, csík     háromkút iskola adomany     régen     szász jenő     beder tibor cikkei     kövér lászló     fényes     aut     körösrév     haromkut     wass albert felolvasás     ojtoz  
Kulcsszófelhő