Erdély címererdély ma logó
július 23. vasárnap | Lenke napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,4988 RON | több

Archívum
2011.04.27. | 09:07 Történelmünk sarokkövei – Árpád-kori templomrom a Berettyó partján

5115

Érábrány – nevével ellentétben – nem az Ér, hanem a Berettyó partján található falucska egy 1940-es években épült református templommal, mellette szép kivitelezésű, új parókiával. Mögötte, a hozzá tartozó gyümölcsöskertben egy majdnem 800 éves templomrom történelmi időkről tanúskodik.

A templomot a premontrei rend monostorjegyzéke (Catalogus Ninivensis) 1234-ben említi először, mint a pályi kolostor tartozékát. 1386-ban a kusalyi (Szilágy megyei település) Jakcs családé lett a kegyúri jog, majd 1425-ben a helység – valószínűleg kolostorával együtt – a Csákyak birtokába került. A kolostor szerzetesi közössége később, 1552 táján szűnhetett meg.

A ma is álló egyhajós, téglafalú templom elődje az írásos bizonyítékok szerint 1217 és 1225 közt épült, mellette kolostor állt, mindkettőt a premontrei rend építtette. A rend szerzetesei a tatárjárásig voltak Érábrányban, utána mentek Váradra, Váradhegyfokra. A templom eredetileg háromhajós volt, s az ásatások eredménye szerint körülbelül kétszer akkora lehetett, mint a ma is látható épület. A feltárások akkori vezetője, Emődi Tamás, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület műszaki előadótanácsosa szerint körülbelül a 16–17. század fordulóján kapta ezt a mai formáját. Az Árpád-kori román építészeti stílusjegyeket magán viselő istenháza a Berettyó-vidék legszebb és legrégibb történelmi műemléke.

Alapításának története

A premontrei kanonokrend a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi. Fehér kanonokok néven is ismerik őket (rendi öltözetük színe alapján). A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította Premontrében (a franciaországi Laon város mellett). Az ősi hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116–1131) hívására érkezetek Magyarországra, és 1130-ban Nagyváradtól északra, a Körös folyó jobb partján emelkedő dombtetőn építettek monostort Szent István első vértanú tiszteletére. A Képes Krónika szerint itt temették el a rend ruhájában II. Istvánt is.

A magyarországi premontrei rendházak többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora, vagyis az alapításokat innen szervezték. A monostorjegyzék szerint 1235-re a magyarországi rendtartomány húsz férfi és két női monostort számlált. Ezek közül való volt a Berettyó-parti is, amelynek romjai jelenleg „B” kategóriás műemlékként van nyilvántartva a romániai műemlékvédelmi listán.

A templom

Balla Tibor tiszteletes elmondása szerint mind a hajó, mind a szentély egy korábbi, már létező, XII. századi egyhajós, félköríves templom alapjain áll, amelyhez az északi oldalon egy kápolna is csatlakozott. A XIII. századi újjáépítése során emelték a mai hajót és a szentélyt, illetve a kápolnaszárnyat rövidebb, félköríves stílusban. Később megmagasították a falakat, félig lebontva, illetve befalazva régi ablakait.

A XIII. század folyamán fokozatosan bővítették a templomot, nyugati részét háromhajósra építve, feltehetően kéttornyos homlokzattal. A nyugati és északi épületrészei a XVIII. századig bizonyosan álltak, ekkor épülhetett hozzá a mai nyugati homlokzati fal. A XX. század elejét csak az egyik torony érte meg. A reformációt követően az új hit követői dicsérték benne az Urat egészen 1942-ig, amikorra elkészült az új érábrányi istenháza.

Múlt századi története

1912-ben Sztehlo Ottót (1851–1923), a Műemlékek Országos Bizottságának másodépítészét bízták meg azzal, hogy készítsen terveket a templom háromhajóssá történő átépítéséhez, de az 1920-as években az érábrányi gyülekezet végül is
amellett döntött, hogy új templomot épít. A század elején lebontott toronynak és fedelének anyagát is felhasználták az új kegyhely felhúzásához. Ekkor kezdődött meg az elromosodás folyamata.

1999-ben láttak hozzá az Árpád-kori romok évekig tartó régészeti feltárásához, mely maga után vonta az épület szerkezeti megerősítését, az ’50-es években beszakadt födém és az oromfalak helyreállítást. Balla tiszteletes, aki 1996 óta szolgálja a helyi gyülekezetet, még hozzáfűzi: távlati terveik között szerepel a templom múzeummá való átalakítása is, bár a feltárási munkák mind a mai napig nem fejeződtek be. Ugyanis tavaly ősszel egy falképfeltáró szakember – Lángi József – is érkezett Magyarországról, aki újabb freskókat fedezett fel a falakon.

Történelmünk sarokkövei

A Berettyó partjáról lassan kikopik a magyar. Életterét más nemzetbeliek foglalják el, és – ki hitte volna? – nem történik semmi, az élet megy tovább a maga kijelölt útján. Fogyatkozásunk miatt senki sem emel szót, a világ nagy fórumain senki nem aggódik sem az érmelléki, sem a Berettyó-parti magyarokért.

Balla tiszteletestől azt is megkérdeztük, mennyire közismert ez a hely, látogatják-e más tájakról is történelmünk eme sarokkövét. A lelkipásztor kissé szomorkás hangon jegyezte meg: „Kevesen jönnek…”

Mindegy, hányan mennek el az Árpád-kori templomromhoz, a kövek látványa, érintése, a tudata, hogy ott vannak, jövőbeni nemzeti létünk részévé válik. „Az egész világmindenség Isten háza, mire jó hát kijelölni valami külön helyet, hogy oda járjunk?” – mondta egykoron Dzsingisz kán egy meghódított terület imámjának. Ám a nagy világhódító nem ismerte a templomkövek megtartó erejét.

Sütő Éva, Reggeli Újság


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  attila + falu + franciaorszag     botár gábor     wass albert felolvasás     interjú     bán zsófia     aut     paget     a csillagösvény népe     hooligans     térség fejlesztés     gyergyó, csík     tan     padlizsánkrém     mikoeri     tabor     schiffer     háromkút iskola adomany     berlini intelem tiltó listán     colectiv     almakörte  
Kulcsszófelhő