Erdély címererdély ma logó
július 02. csütörtök | Ottó napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,4749 RON | 100 HUF: 1,4227 RON | több

Archívum
2009.06.19. | 22:26 Ötven éve szüntették meg a kolozsvári egyetem önállóságát

2161

1959-ben ezen a napon szüntették meg a kolozsvári Bolyai Egyetem önállóságát, és olvasztották egybe Victor Babes nevét viselő román egyetemmel. Azóta nincsen önálló – állami támogatású – magyar egyeteme Erdélynek. Felvidéken van, de lehet, hogy már nem sokáig? A minap felröppent a hír, hogy a Selye János Egyetemet főiskolává minősítik. Mennyi igaz ebből?

Az erdélyi magyarok egyetemei

Az erdélyi egyetemek közül csak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rendelkezik történelmi múlttal, amely hivatalos diskurzusában Kolozsvár első felsőoktatási intézeteitől származtatja magát. (Ez Báthory István erdélyi fejedelemségére, a XVI. század második felére nyúlik vissza.) Ehhez képest a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Pártiumi Keresztény Egyetem (PKE) még csak évtizedes múlttal büszkélkedhet, létezésük azonban felbecsülhetetlen fontosságú.

Hirdetés

Az egyetemek sok szempontból különböznek – profil, akkreditáció állapota, előtörténet, stb. – azonban egy közös bennük: egyikre sem illik a román állam által támogatott, önálló magyar egyetem kifejezés. Az BBTE-t a román állam tartja fenn, az EMTE és a PKE azonban magánegyetemek. (A marosvásárhelyi orvostudományi és színművészeti állami egyetemeken folynak még kiegészítő képzések magyarul.)

Az 1959-ben beolvasztott Bolyai Egyetem volt tehát az első és az utolsó, amely besorolható lett volna az előbb említett a kategóriába; azonban az elmúlt ötven évben a román állam sem rehabilitációt, sem restitúciót nem kezdeményezett az ügyben.

A kolozsvári és már erdélyi országos ifjúsági szervezetek ezért a szomorú évforduló alkalmából ma este nyolc órától a BBTE főépülete előtt ismét tiltakoznak, és élőláncukkal tervezik felhívni a figyelmet a kérdés megoldatlanságára és az önálló magyar nyelvű oktatás fontosságára. Az élőlánc mellett Bolyai Mementó címmel konferenciával is megemlékeznek az 50 éve felszámolt Bolya Egyetemről.

Szakmia konferenciákon már szinte közhellyé vált az az állítás, miszerint egy kisebbségi közösség hosszú távú fennmaradásának záloga az anyanyelvi oktatás biztosítása a bölcsödétől az egyetemig. Nemcsak amiatt fontos ez, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben biztosítsa a kisebbségi szakember-utánpótlást, hanem azért is, mert minden kisebbség számára döntő jelentőségű, hogy értelmisége által hogyan tudja magát reprezentálni az adott táradalomban. Gyakorlatban ez még csak részben valósult meg Romániában. A magyar állam támogatása nélkül nem lenne a magyar közösség által irányított felsőoktatás Romániában.

De miért is van ez így? Egy ilyen rövid elemzésben sajnos csak összefoglalni lehet, hogy szakértők és egyetemi oktatók szerint melyek azok a tényezők, melyek hátráltatják az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetének rendezését:

- ilyen az egységes, politikailag felvállalt oktatási stratégia hiánya az erdélyi magyarság körében;
- hátráltató tényező, hogy a kooperáció helyett a magyar egyetemek inkább versenyezni kényszerülnek egymással, nem beszélve arról, hogy a BBTE esetében még az egyetemen belül is versengenek a magyar oktatók és az általuk képviselt érdekek;
- további faktor, hogy a román politikai elit teljesen elutasító a kérdéssel kapcsolatban,
- illetve a gazdasági válság kellős közepén különösen felerősödött a finanszírozás problematikája. A Kronika.ro hírportál éppen most számolt be arról, hogy a BBTE-nek saját forrásból kell finanszíroznia a béreket, mert a pénzügyminisztérium nem tudott elegendő összeget átutalni.

Ismét olyan témát érintünk tehát, ahol a megoldást gátló tényező nem csupán a román állam, hanem maga a magyar közösség is, annak „egységessége” gátat képez a célok megvalósításában. Ugyanakkor ameddig Romániában az az abszurd nézet uralkodik, amely a Román Hírszerző Szolgálat egyik, ezredforduló után kiadott jelentésében is szerepelt – miszerint „azért nem engedik fejlődni a magyar felsőoktatást, és azért nem engedélyezik egy önálló romániai magyar egyetem létrejöttét, mert az állam nemzetbiztonsági kockázatot lát abban” – addig, ha a magyarok a fejük tetejére is állnak, vajmi kevés az esélye egy önálló állami magyar egyetem létrehozásának.

Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy egy önálló magyar egyetem létrehozása csak akkor járhat haszonnal a magyar közösség számára, ha annak színvonala fel tudja venni a versenyt romániai társaival, és a képzés a szaknyelv államnyelven történő ismeretét is biztosítja. Hiszen nem kívánatos, hogy a kisebbségi közösség tagjai hátrányba kerüljenek román honfitársaikhoz képest. (A Bolyai Kezdeményező Bizottság honlapján bővebben tájékozódhat az önálló magyar egyetem ügyéről.)

kitekinto.hu


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Webáruház
Székely zászlók
40 lej36 lej
13 lej15 lej
Legfrissebb
Vélemény
Videótár

 Aradon koncertezik a Benkó Dixieland Band
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés


  média     autópálya     daradics     mpp     pont ma recept     rmdsz     osman mohamed     autópály     televízió     tan     autopály     erdély tv     1     bán zsófia     benzin     csángó     markó     mol liga     olaj     erdely.tv  
Kulcsszófelhő