Erdély címererdély ma logó
július 28. péntek | Szabolcs napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5656 RON | 100 HUF: 1,4944 RON | több

Archívum
2009.01.14. | 13:20 A korona története

3287

Már csak január 16-áig lehet koronával fizetni Szlovákiában. Mi most egy kis törté-
nelmi összefoglalóval búcsúztatjuk a több mint százéves fizetőeszközt. Az Osztrák-Ma-
gyar Monarchiában a korona 1892-ben az 1750 óta használatos ezüstalapú forintot váltotta fel. A koronában való számítás 1900. január 1-jétől lett kötelező.

Egy korona 100 fillérre oszlott. A köznépnél inkább a fillérből volt több. 100 korona gyak-
rabban fordult meg a népdalban, mint az emberek kezében. Mint ahogy azt az 1908-as Tolnai Világlapja egyik reklámhirde-
tése is bizonyítja, az új pénznek igencsak nagy volt a vásárló értéke. Jeggyűrűk a magyar királyi fémjelzőhivatal által megvizsgálva, tömör 14 karátos aranyból, darabja 7,-, 8,-, 10,-, 12,-, 18,- korona.

Maradjunk is az aranynál és a koronánál. Még az 1960 - as években is, amikor Csehszlovákiában nem lehetett aranyékszert kapni, sokan a 24 karátos 40-50 éve használaton kívüli aranytízkoronásból készíttették el jegygyűrűjüket.

„Vettek aranypénzt és abból öntötték a karikagyűrűket. Az én férjem is a sógorával mind a két gyűrűt aranykoronából öntötte“ – közölte Heinrich Ilona.

Visszatérve a monarchiához: a koronarendszer sem tudta maradéktalanul megvalósítani az aranyvalutát. Ezért engedélyezni kellett ezüstpénzek forgalmát is. Kezdetben 1, 2, majd 5 koronások készültek ezüstből. Ezért a kortársak a koronát sánta valutának is nevezték. A magyar veretek egyébként egytől egyik Körmöcbányán készültek.

1918 novemberében a Monarchia első világháborút követő felbomlásával megindult az utódállamok önálló pénzkibocsátása, amely az osztrák-magyar korona visszaszorulásához, majd megszűnéséhez vezetett.

„Koronát meghagyta Csehszlovákia, koruna lett, az osztrákok szintén meghagyták a koronát 1924-ig, de mivel annyira óriási lett az infláció, hogy 5 millió koronás bankjegyeket is adtak ki Ausztriába, ők is kölcsönt kértek – kaptak és schillingre váltottak. Magyarország 1927-ig tartotta meg a koronát és váltotta pengőre“ – mondta Džubák József.

Az I. Bécsi döntés értelmében Dél-Szlovákiát Magyarországhoz csatolták, itt a háború végéig a pengő váltotta fel a koronát.

A Tiso vezette Szlovákiában, de a Hitler által megszállt Cseh – Morva Csehszlovákiában a 2. világháborút követően is megmaradt a korona. Erre az időszakra azonban tényleg jellemző volt a mondás, hogy: se pénz se posztó.

„Összehasonlítás képpen mondom, hogy például egy férfi zsebkendő 120 korona volt“ – közölte Győry Sarolta.

Az ország kommunista vezetése az egyre nagyobb forráshiányt pénzreformmal próbálta megoldani. 1953 – ban a lakosság 6 napot kapott a pénzváltásra. 300 új koronát lehetett átváltani személyenként. Öt régi ért egy újat. Ez volt a retteget pénzbeváltás. Azonban a pénzbeváltás után is több volt a fohász, mint az új ropogós bankó.

„Megtörtént az, hogy kifizettem a villanyszámlát, maradt 2 korona 70 fillérem és egy hétig azzal a 2,70 – nel léteztünk. No de a házból kikerült, a kertből kikerült, tehén is volt, a földből az előző évről a termés, kenyeret is ettünk, úgy éltünk ahogy tudtunk én tudom, hogy voltak nálunk sokkal súlyosabb helyzetben is“ – emlékezik vissza Győry Sarolta.

A szocializmus éveiben olyan atipikus bankókat is kiadtak, mint a 3, vagy a 25 koronás. Az egyik leghosszabb ideig forgalomban lévő papírpénz a zöld színű százas volt, amit 1961 és 1993 között használtunk.

A 80-as évek második felében új bankjegyszériát nyomtatott a nemzeti bank. Az 1989 októberében bevezetett új százkoronáson azonban Klement Gottwald arcképe volt, így ezeket a bankókat pár hónappal a bársonyos forradalom után bevonták. Így a következő években ismét a gabonakévés fejőnőt és kohászt ábrázoló százkoronás volt használatban. 1993 után kétféle korona született. A szlovák a csehekéhez képest egy kicsit gyengébbre sikeredett, de saját volt.

A legnagyobb címlet mindkét országban az 5000 koronás lett. Sajnos az átlagember fizetéskor ebből maximum ha hármat kaphatott. Most pedig jön a sok apró, mint a monarchia idejében. Csak már nem korona és fillér lesz a neve, hanem euró és cent.

Duna Tv


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  bán zsófia     ferencz zsombor     autópálya     tan     luizi     m4     bbte     erdőszentgyörgy     colectiv     gyergyó, csík     sebestyén péter plébános     székelyvágta     fehér-fekete fotók     orbán     székelyzsombor     erdely.tv     kuszálik     háromkút iskola adomany     autópály     régió fejlesztés  
Kulcsszófelhő