Erdély címererdély ma logó
március 29. szerda | Auguszta napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5575 RON | 100 HUF: 1,4687 RON | több

Archívum
2006.11.27. | 12:14 Japánra fordítják Wass Albert regényeit

3600

Ryosuke Eto, Wass Albert japán fordítója örökre Magyarországon marad.

– Hogyan került Magyarországra?
– A magyar néprajz és a néptánc iránti érdeklődésem révén már 1991 óta többször tartózkodtam Magyarországon huzamosan. Japánban dolgoztam, összeszedtem a pénzt, és úgy jöttem Magyarországra. A néptáncot és a magyar néprajzot tanulmányoztam. 2004-ben úgy döntöttem, hogy munkahelyet keresek itt és örökre itt maradok. Tavaly február óta Esztergomban, a Suzuki gyárban dolgozom.

– Hol találkozott először Wass Albert írásaival és mi ragadta meg bennük?
– 2004-ben Magyarországon barátaim és ismerőseim ajánlatára kezdtem olvasni Adjátok vissza a hegyeimet! című könyvét. A stílusa nagyon tetszett. Rövid mondatok sorából áll, és a ritmusa olyan, mint egy versé. Esemény leírásához gyakran beilleszti a természet leírását, és ezzel változatossá teszi műveit. Ez nekem nagyon szimpatikus, mert a japán szépirodalomban is gyakran használják. És maga a természetleírás nagyon szép.


Hirdetés

– Fordítja az Adjátok vissza a hegyeimet! regényt és tervbe vette a Funtineli boszorkány japánra ültetését is. Miért tartja fontosnak, hogy honfitársai is olvashassák Wass Albertet?
– Egyrészt a művészet szempontjából érdemes bemutatni az író művét. Véleményem szerint Wass műve a világirodalom közkincséhez tartozik. Másrészt nagy dolognak tartom, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire népszerű lett, és rengetegen olvassák a műveit Magyarországon. Emiatt nem elfogadható, hogy egy ilyen népszerű íróról semmit nem tudnak a japánok. Harmadrészt a történelem ismertetésére érdemes bemutatni. Japánban ugyanis nem nagyon tudnak a volt kelet-európai országok sorsáról.

– Mi az, ami a legfőképpen érdekelheti majd honfitársait egy-egy Wass műben?
– Az Adjátok vissza a hegyeimet! című könyv Észak-Erdély szempontjából írja le a második világháborút. Szerintem idáig nem volt ilyen szempontból megrajzolt háborús regény. Ezért érdekelheti az embereket. A funtineli boszorkányt még nem olvastam végig, ezért erre nem tudok válaszolni.

– Egyébként mennyire ismert a magyar irodalom a japán könyvbarátok előtt?
– Sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon keveset tudnak róla. Idáig kevés magyar műnek jelent meg a fordítása. Például én japánul ezeket a könyveket olvastam: Petőfi és Ady válogatott verseit, Karinthy Ferenctől a Budapesti tavaszt, Konrád Györgytől a Látogatót, Keszi Imre Elíziumát és Kertész Imre Sorstalanságát. Ezen kívül van még néhány kiadás ugyan, de ezeket régen adták ki, és már nem kaphatók. Szóval keveset tudnak a honfitársaim a magyar irodalomról, de azt hiszem, változni fog a helyzet. Mostanában egyre szorosabb a kapcsolat Japán és Magyarország között, főleg a közgazdaság szempontjából. Úgy olvastam, hogy Magyarországon mintegy 100 japán cég működik. Sok japán ember dolgozik itt, és kint Japánban is sokan vannak, akik magyarokkal dolgoznak. Így Magyarország már nem egy ismeretlen ország számunkra. Gondolom, hamarosan egymás kultúrájának a jobb megismerése is bekövetkezik.

– Az Adjátok vissza a hegyeimet! japán fordítása mikor jelenik meg?
– A fordítás még nincs kész. Most végezzük a kéziraton a harmadik javítást. Nemrég megkértem egy japán fordítót és egy egyetemi tanárt, hogy ellenőrizzék, lektorálják a fordítást. Ez az első alkalom, hogy szépirodalmat fordítok, így gondosan szeretném végigcsinálni.

– Idén nyáron részt vett egy háromnapos Wass Albert teljesítménytúrán Erdélyben. Milyen élményekkel gazdagodott?
– Azokat a helységeket láttam, ahol a történet játszódik. Például voltam a Belcsuj tisztáson, ahol a főhős lakott a feleségével, Anikóval. Végiggyalogoltunk a „pláj”-on, gyönyörű volt onnan a kilátás. Így még pontosabban tudom elképzelni a történetet.

– Milyen különbségeket lát az erdélyi és a magyarországi magyarok között?
– Régóta úgy vélem, hogy az erdélyi magyarok sokkal toleránsabbak más népek iránt. Ott könnyebben tudok megismerkedni és mélyebb kapcsolatokat kialakítani, mint Magyar-országon.

– Önnek személyesen mi tetszik leginkább Wass írásművészetében?
– A természet leírása. Szép hasonlatokat és metaforákat használ. Az ilyen mondatokat nagyon nehéz lefordítani, sokáig is töröm a fejem rajtuk. De szerintem éppen ez a legérdekesebb része a fordításnak. Egyébként úgy érzem, az író stílusa az egyik kedvenc japán íróm, Miyazawa Kenji stílusához hasonlít bizonyos szempontból. Vallásos buddhista volt, és ő is misszionárius életet élt. A halála után ismerték el műveit. Sokan szeretjük.

Fábián Tibor, Erdélyi Napló


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!



Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  medve     tan     nagy-bodó tibor     wass albert felolvasás     bán zsófia     portugál     tőkés     karpatalja     régió fejlesztés     zászló     erdélyi magyar néppárt     autópálya     rmdsz     pelusss     bbte     háromkút iskola adomany     interjú     kallós     gyergyó, csík     melegházasság  
Kulcsszófelhő