Erdély címererdély ma logó
augusztus 18. péntek | Ilona napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5816 RON | 100 HUF: 1,5051 RON | több
2017.07.11. | 17:07 Ősi romániai arany- és ezüstkincsek a Déri Múzeumban

1578 7
A debreceni Déri Múzeum
Forrás: Wikipédia

Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából címmel nyílt meg kedden a debreceni Déri Múzeum legújabb kiállítása, amely harmincegy romániai közgyűjtemény 1065 műtárgyát vonultatja fel a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum szervezésében.

A kiállításon szereplő tárgyak, leletegyüttesek a Kárpát-medence, sőt Európa korai történetének olyan kiemelkedő emlékei és forrásai, melyek jelentős része eddig soha nem hagyta el Romániát – közölte az MTI-vel kedden a Déri Múzeum.

Az intézmény tájékoztatása szerint a tárlat a mai Románia területén a 19-20. században előkerült arany- és ezüstkincsekből nyújt nagyszabású válogatást, a műtárgyak zömét eddig soha nem láthatta a nagyközönség.

Az anyag biztosítási értéke több tízmilliárd forint; ilyen jelentőségű és értékű külföldi kiállítási anyag eddig egyetlen magyar vidéki múzeumba sem érkezett – emlékeztet a Déri Múzeum.

A kiállítás a mai Románia területén – jelentős részben Erdély területéről – az aranyművesség kezdeti időszakától (a rézkortól, azaz a Kr. e. 5. évezred második felétől) a késői antikvitásig, illetve a korai középkorig (Kr. u. 6.század) előkerült legfontosabb, leglátványosabb és legértékesebb arany- és ezüstkincseket mutatja be.

Közöttük láthatók olyan kiemelkedő és fordulatos történetű kincsegyüttesek is, amelyeket a szakemberek is csak publikációkból ismerhettek, például a mojgrádi rézkori „fejedelmi" kincs, a persinari bronzkori arany fegyverkincs, az apahidai gepida királyi ékszerek, a pietroasai kincs, valamint thrák ezüstkincsek.

A Déri Múzeum közleménye szerint az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a „kotló és csibéi" néven ismernek.

A leletet 1837-ben találta meg két földműves, akik egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes eredetileg 22-24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egy kiló arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért később megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről, és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta azt. Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak, csupán testvére, az uralkodó halála után kerültek elő a páncélszekrényből.

Első alkalommal az 1867-es párizsi világkiállításon láthatta a közönség a leletet, majd a bukaresti Régészeti Múzeumban állították ki, ahonnan 1875 telén egy a tetőn át behatoló tolvaj ellopta a kincset. Menekülés közben azonban a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták, és feljelentést tettek, így a tolvajt hamarosan elfogták.

Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, amikor a német és osztrák-magyar seregek Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette, onnan csak Sztálin halála után, 1956-ban kerültek vissza Romániába.

Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük négy látható a kiállításon, amelynek román főkurátora Rodica Oanta-Marghitu, magyarországi kurátora pedig Dani János.

Az 1065 tárgyat számláló tárlat a Déri Múzeum Zoltai-termében, galériájában és kupolatermében tekinthető meg október 15-ig.

MTI


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi négy + három ?



Flagellius írta (2017.07.30. 15:52:41)
Szánalmas szolgalelkűség erdélyi "magyar" honlapon ilyen címmel bármit közölni, főleg, ha a cím alatt történelem-hamisítás olvasható!

Terez írta (2017.07.12. 20:02:05)
Az MTI-tol is megszoktuk a guritast. Az osi Romania is olyan osi mint Szlovakia vagyis uj talalmany.

Édes Erdély írta (2017.07.12. 16:52:08)
Már a cikk címe is valótlanságot hirdet!
Ugyanis ha valami "ősi", az már eleve nem lehet román, romániai meg még annyira sem...

Dühös románszakértő írta (2017.07.11. 22:47:12)
Pontosítás: romániai és erdélyi műkincsek.

Vesszen Trianon írta (2017.07.11. 17:32:43)
Attól, hogy a patkány istálóban él még nem ló. Attól, hogy ezek a kincsek a mai oláhországban vannak még nem ROMÁN MŰKINCSEK!

Balla Sandor.s írta (2017.07.11. 17:31:46)
>Na--DE--AZ ARANY '''HONNAN SZARMAZIK ''' vagyis a '''BANYA''' VELETLENUL NEM '''VERES-PATAK''' ??? Na<

Gaács Tibor írta (2017.07.11. 17:19:14)
A pietroasai kincs alighanem gepida lelet lehet. Mint olyan, érdekes lehet, mert a gepidák szorosan kötődnek a hunokhoz (Ardarik révén) és az avarokhoz is (Ők verték ki a gepidákat - valószínűleg nem írmagostul - Erdélyből.


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  bán zsófia     haromkut     fényes     háromkút iskola adomany     kósa     szász jenő     mi nem ünnepelünk     aut     autópálya     térség fejlesztés     gasztronomia     londonban     bbte     interjú     porn     gyergyó, csík     ojtoz     beder tibor cikkei     tan     fehér-fekete fotók  
Kulcsszófelhő