Erdély címererdély ma logó
június 24. szombat | Iván napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5673 RON | 100 HUF: 1,4773 RON | több
2017.06.18. | 07:35 Székely nyomok a Regátban – Kacsó Albert-emléktúra a Feliratos-barlanghoz

2654 13
Szkíta lándzsahegy-ábrázolások, székely rovásjelek a barlang falain. Rejtőzködő múltunk

Július 17-én két éve lesz annak, hogy a kézdivásárhelyi táltosként közismert Kacsó Albert tragikus hirtelenséggel elhunyt. A szomorú évforduló apropóján özvegye emléktúrát szervezne arra a helyre, amely a titkát talán megnyitotta Berci előtt, de ő azt már nem tudta megosztani velünk.

Kacsó Izolda a Buzău megyei Nucu falu határában található ún. Feliratos-barlanghoz szeretne emléktúrát szervezni. A Bozioru községhez tartozó, hegyek között meghúzódó kis település egyedülálló nevezetessége már önagában komoly vonzerőt képez, ám az egész vidék – ne feledjük, hogy az 1845-ig létező Săcuieni (más néven Secuieni vagy Saac), azaz „székely” megye területén vagyunk – különös jelentőséggel bírhat a múltunk iránt érdeklődők számára, hiszen még Nicolae Iorga is Székelyföld havasalföldi meghosszabbításának tekintette.

Elég csak a környező településneveket ízelgetni, s azonnal otthon érezzük magunkat! Nucutól mindjárt délre ott rejtőzik Scăeni falucska, nyugatra Aluniș (Mogyorós), valamivel északabbra Secuiu. Aztán távolabb Buzău (Bodzavásár), Chiojdu (Kövesd), Cislău (a lócsiszárból), Pănătău (pemetefű), Unguriu (Magyaros), Sibiciu (Szépügy), Homorâciu (Hamarügy), Făcăieni (fakó), Corlătești (korlát), Ghiosești (Diós), Șoimescu (sólyom), Șoi­mari (Solymár), Zărnești (a Barcaságban is van Zernyest), Lapoș (Lápos), Buda Crăciunești (Budakarácsony), Colceag (kócsag), Făcăieni (fakalány) stb.

A székely eredetre utaló patak-, domb- és erdőneveket tucatjával lehetne sorolni, a Vintilă Vodă-i Menedec nevű várról nem is beszélve. Tudta a kedves olvasó, hogy Ploiești városa Esővásárhelyként, Vălenii de Munte pedig „székelyek vására”-ként jelenik meg a régi térképeken?

Visszatérve az emléktúra célpontjára, a Feliratos-barlang falain különböző, egymástól elkülöníthető történelmi korokból származó jelek láthatók. A legrégebbiek, a Kr. e. 6–4. századból fennmaradt tőr-, nyíl- és lándzsahegy-ábrázolások az akkoriban ezen a területen élő szkíta agathyrsek emlékét őrzik – és itt megint csak a székelyek szkíta eredetét bizonygató elméletek jutnak az eszünkbe. De ha ez nem lenne elegendő „székely nyom”: a barlang középkori (Kr. u. 4. század utáni) lakói is irkáltak a falakra, és a cirill betűk, számok között székely rovásjelek is felfedezhetők! Ezek közül Ráduly Jánosnak több olyan betűt sikerült azonosítani a nikolsburgi ábécé alapján, amelyek már az Árpád-korban is előfordultak.




Nem csoda, hogy ez hely erősen felcsigázta az amúgy is minden iránt érdeklődő Kacsó Albert fantáziáját, többször is megfordult a barlangban, élete utolsó vasárnapján a családját is oda vitte el kirándulni. Kacsó Izolda ezért tervezi Nucuba a férje emlékének szentelendő túrát július 23-án. Ígérete szerint – e sorok írója mellett – a környék helyneveit alaposan ismerő Sántha Attila is ott lesz, de Izolda főleg régi barátok, kirándulótársak segítségére, részvételére számít, a 0722.870.968-as telefonszámon bármikor elérhető. Hátha sikerül annyian összeverődni, hogy autóbuszt kelljen fogadni…

Kocsis Károly / Székely Hírmondó


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi hét + kettő ?



Gaács Tibor írta (2017.06.22. 18:49:34)
Folytatás. Még csak annyit, hogy abból, amit írt, nem következtethetünk a dák nép (?) szokásaira, jellemzőire. Persze, amint írtam, én sem ismerem azokat.
Ezek után igen nehéz, ha nem lehetetlen, a dákokkal rokon vagy nem rokon népekre következtetni. Persze, a szkíták rokonait is csak leírásokból ismerjük. Tudomásom szerint a románok nincsenek köztük. Érdemes elolvasni Schütz István: Fehér foltok a Balkánon című egyetemi jegyzetét. Egy kissé unalmas, de nagyon jól dokumentált. A prof. balkanológus ugyanis. Én az ő könyve után igazodom.

Gaács Tibor írta (2017.06.22. 18:41:39)
Susru írta (2017.06.22. 17:19:32)
Köszönöm! Kristó Gyulát egyébként tisztelem a tudása miatt, bár ezt a könyvét nem olvastam. Azonban bizonyított tény, hogy néha ő is tévedett. A dákok ideje nagyon sötét ügy. amit tudunk róluk, azt is a rómaiaktól tudjuk. Ám azt is szintén tőlük, hogy például írásuk nem volt. Igaz, a rómaiak ellenérdekeltek voltak. Szóval - csak találgathatunk. Én is.

Susru írta (2017.06.22. 17:19:32)
Kristó Gyula: Dákok[szerkesztés]
Az erdélyi trák–szkíták, vagyis a dákok (dakoi: ) első alkalommal szintúgy Hérodotosz művében tűnnek fel.

Az i. e. 3. században a kelták fennhatósága alá kerültek, az i. e. 150. év táján azonban visszanyerték szabadságukat. A dákok és a kelták birtokait elválasztó határ az i. e. 2. században a Tisza vidékén húzódott.

Időszámításunk előtt 61–48. körül a dákok ura, Bürebisztasz hadjáratokba kezdett. Elfoglalta a kelták alföldi birtokait, megtámadta a basztarnákat, a görög gyarmatvárosokat a Fekete-tenger nyugati partjainál, fennhatóságát kiterjesztette az Al-Duna síkságára, rajtaütvén a római birtokokon is. Úgy tűnik, megkísérelte visszaszerezni és egyesíteni mindazon tartományokat, melyeket egykor az agathürszök birtokoltak.

A római hódítás, illetve országuk összeomlása (i. sz. 106.) nyomán a dákok szétszóródtak, maradékaik a környező népeknél leltek menedékre.[13] Nevük a népvándorlások idején tűnt el a forrásokból.

Gaács Tibor írta (2017.06.20. 21:41:07)
Susru írta (2017.06.20. 19:38:34)
Uram, amit írt az mindössze egy állítás. Semmit nem bizonyít, de még ugyanannak az ellenkezőjét sem. Egy másik cikknél én kértem, hogy írjon valamit a dákok szkíta jellegzetességeiről. Ha ez arra lett volna válasz, akkor sajnos nagyon kevés. Azt hiszem, leírtam pontosan, hogy miről kértem információt. Nagyjából: Egyezések a hagyományokban, az életmódban, vallásban, a mindennapi élet szokásaiban. (Tudja, születés, névadás, felnőtté válás=avatás, temetkezés. Ez utóbbi a legfontosabb, mivel a régiek irtóztak a visszajáró lelkektől, így értelmeztek egyes álmokat, s mindenképpen ki akarták iktatni, engesztelni őket. azonkívül a temetkezés maradandó, így régészek számára bizonyítható is. Etc.)
Amúgy, a Szekul, zokel népnév valószínúleg a Volga-könyöknél élő sz'k'l-ektől származhat. a szkítákhoz csak közvetetten kapcsolódik. A dákokhoz ... mint látható, sehogy. És ez még csak egy népnév. Hol van a többi?

Susru írta (2017.06.20. 19:38:34)
sciti-siculi-geti--ez a családfa..

Gátkötők írta (2017.06.19. 14:11:12)
A Havasalföldi és Moldvai államalakulat is a Magyar hűbéres királyság szüleménye, rokon népekkel, a volt Nagy Kumánia helyén.

Gaács Tibor írta (2017.06.18. 15:49:17)
Hunor írta (2017.06.18. 12:51:55)
Tisztelt uram! Bár a kínai írások olvasása nagyon nehéz, Nincs is tán fonetikus olvasat, de a "Dakok" akikről ön ír, valószínűleg a "DAHA" nép lehettek, és szintén semmi közük a románokhoz, de azt hiszem, a dákokhoz sem, akiknek a neve a "DECE=decse" szóösszetételben jelenetkezik (Decenius, Decebal - Ez utóbbiban benne van a BAAL= közel-keleti "úr" jelentésű tag is) Az egész még a nyelvtörténészek előtt sem világos).

Dühös románszakértő írta (2017.06.18. 14:02:25)
Susru, a románok kizárólag a maga rokonai! Slussz!

Hunor írta (2017.06.18. 12:51:55)
Susru a Kinai történészek azt hirdetik,hogy a Dakok a Szkiták szolgái voltak.Azt is hirdetik,hogy a Hunok a Hán dinasztiával rokonok voltak. Kinai Hahoot városában található HUN múzeumban
arról is írnak ,hogy a Kinai több-ezer km hosszú falat hunok ellen építeték. Azt valják minden-idők legharcosabb népei voltak.

Árpád írta (2017.06.18. 12:43:08)
Kedves Susru a románoknak valójában semmi közük a gétákhoz vagy a dákokhoz, azt csak a román legendák, az úgynevezett dákó-román elmélet állítja, de erre semmi bizonyíték nincs. A román történészek is tisztában vannak ezzel, és csak azért találták ki, hogy ősi román földként tüntessék fel a mai Románia területét. Sajnos ezt a hazugságot tanítják az iskolában is.

Nyilas írta (2017.06.18. 11:48:15)
"akikből egyébként a géták és dákok is származnak!! akkor ki kinek a rokona??csak nem a székelyek a románoknak?"

Jó, de mi köze van önöknek románoknak a gétákhoz, vagy a dákokhoz

Gaács Tibor írta (2017.06.18. 10:04:42)
Susru írta (2017.06.18. 09:33:17)
Uram, a dákok (ha egyáltalán létezett olyan nép, mert lehet, hogy csak erőszakos én önjelölt uralkodók által hatalmi erővel megteremtett hadseregről volt szó - nagyon harciasak voltak erről dokumentumok vannak) a keltáknak egy köztes ága lehetett, a géták pedig egy velük rokon "népnek" a nagyjából Dobruzsában élő része.
A székelyek s részben a magyarok is, pedig úgy tudom, hogy valószínűleg valóban a szkítákkal rokonok, de közétevődött a hun birodalom is, amelyben távol-keleti elemek is voltak. az ő lecsengésükkel a szkíták tovább léteztek Közép-Ázsiában, attól nyugat felé is. Kr.U. 240-280 között Mani próféta-mártír püspök is szkíta volt. Az viszont nem világos, hogy hogy jönnek ide az Ohridi tó környékén kialakult és az albánokkal rokon románok.
A hegyen túli rész azonban a Magyar Királyság tartománya volt kb. 1320-ig, tehát ott minden bizonnyal voltak székelyek is. De a kettő nagyban különbözik. (Lásd Rásoni László: Hidak a Dunán).

Susru írta (2017.06.18. 09:33:17)
engemet itten lehurrogtak,amikor a szkíta rokonságotokat említettem, akikből egyébként a géták és dákok is származnak!! akkor ki kinek a rokona??csak nem a székelyek a románoknak??


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  aut     szekelyfold terror     bbte     pánkó     régió fejlesztés     szekely hadosztaly     ploiesti     beke istvan     háromkút iskola adomany     interjú     bihardiószeg     autópály     hello amikor velem voltal     bán zsófia     szász jenő     pályázat     videó     sógor csaba     rmdsz     tan  
Kulcsszófelhő