Erdély címererdély ma logó
augusztus 20. vasárnap | István napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5883 RON | 100 HUF: 1,5110 RON | több

Archívum
2014.05.11. | 09:08 Marosvásárhelyen is bemutatják a Kereszthegyet – Interjú Nagy József történésszel

2303
Forrás: kozpont.ro

Május 14-én, szerdán, 18 órától, a Borsos Tamás Egyesület szervezésében Marosvásárhelyen, a Bolyai Klubban is bemutatásra kerül a második világháború erdélyi eseményeiből inspirálódó, a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilm. A Gyergyói-medencében 1944 őszén zajló harcokat bemutató film a Magyar Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. koprodukciójában, a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével készült el.

A filmet részben eredeti helyszíneken, a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében, részben pedig az MH Altiszti Akadémia csobánkai kiképző bázisán forgatták. A mű a korabeli katonaéletről és a székely határőrség mindennapjairól ad képet. A forgatáson a második világháború óta ritkán látott magyar katonai egyenruhákkal dolgoztak, amiket a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozatának tagjai viseltek. A játékfilmes elemekkel kiegészített dokumentumfilmben látható több egykori székely honvéddel készített interjú is.

A film forgatókönyvírója és rendezője két fiatal történész. A gyergyóremetei Nagy József, akinek kutatási szakterülete Székelyföld második világháborús hadtörténete és Bárány Krisztián újságíró, aki 2005-ben a kolozsvári tudományegyetemen ismerkedett meg Nagy Józseffel és a 65. határvadászcsoport történetével. A film vezető rendezője Wonke Rezső stúdióvezető volt. Nagy József történészt a marosvásárhelyi filmbemutató kapcsán kérdeztük

– Hogyan és mikor született meg a film elkészítésének gondolata?
– Már 2007 óta készítek a Székelyföldön második világháborús veteránokkal interjúkat. Jelenleg a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktori disszertációmat írom a székelység második világháborús hadtörténetéből. Először 2010-ben kezdtünk el készíteni videóinterjúkat a II. világháborús veteránokkal, Berszán-Árús György gyergyószentmiklósi operatőrrel és Bárány Krisztián győri történész-újságíróval, és ekkor fogalmazódott meg az ötlet: erről filmet kellene készíteni. Végül a Magyar Honvédelmi Minisztérium hadtörténészeivel kerültünk kapcsolatba, akik felkarolták az ötletet és támogatást nyújtottak.

Játékfilmes elemekkel illusztrált dokumentumfilm

– Tulajdonképpen ez az alkotás hová sorolható? Dokumentumfilm vagy játékfilm?
– Mivel nagyszámú hagyományőrzővel eljátszott illusztráció színesíti a filmet, melyek a forgatások során megszólaló veteránok történeteit jelenítik meg, a film eltér a hagyományos dokumentumfilmektől. Fogalmazhatunk úgy is, hogy: játékfilmes elemekkel illusztrált dokumentumfilm. Van egy szerelmi szál is egy gyergyóremetei katona élettörténetén keresztül, akit László Géza Attila színész személyesít meg. A honvéd kedvesének szerepét a gyergyóremetei születésű Pál Emőke színművésznő alakítja.

– Köthető-e valamilyen módon a film Marosvásárhelyhez vagy környékéhez? Úgy értem a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoportban szolgáltak-e marosvásárhelyiek vagy környékbeliek? Vagy a harcokban vettek-e részt?
– Néhány Maros menti személy szolgált a 65. határvadászcsoport soraiban, azonban marosvásárhelyiről nem tudunk. Ettől eltekintve megtörténhet, hogy ilyenek is voltak, mert az alakulat tagjait név szerint feltárni talán lehetetlen is. Tény az, hogy a legénység zömében gyergyói volt. A marosvásárhelyiek a háború alatt a 27. székely könnyűhadosztály, a 23. határvadász-zászlóalj és a 19. székely határőr-zászlóalj soraiban szolgáltak és küzdötték végig a harcokat. Azonban a gyergyói harcok témája elhanyagolt volt a többi kérdéshez képest Székelyföld szinten, ezért is választottuk ezt a témát.

– A film elkészítésében segítettek-e, dolgoztak-e vásárhelyi vagy környékbeli színészek, hagyományőrzők, történészek?
– A film elkészítésében segített a 23. határvadász-zászlóalj hagyományőrző csapata Marosvásárhelyről, akik négy fővel vettek részt a forgatásokon. Benkő József történész doktoranduszhallgató, a csapat tagjaként háborús relikviákat is elhozott a forgatásra. A film történeti kérdéseiben sokat segített Berekméri Árpád Róbert történész-levéltáros is, aki a 27. székely könnyűhadosztály történetéről szóló könyvét most fejezi be.

– Miért gondolja, hogy Marosvásárhelyen is be kell mutatni ezt a filmet
– A vásárhelyiek számára is élmény lehet a film, hiszen ezt a kort eddig még ilyen jellegű illusztrációkkal kevésbé dolgozták fel. A marosvásárhelyi honvéd is ugyanúgy nézett ki, mint a gyergyói honvéd és ugyanúgy küzdött a Szellő-hegyen Csíkszépvíz felett, mint a gyergyói a Hegyes-hegyen Tölgyesnél. Több bemutató veterántalálkozó keretében kerül megszervezésre, amennyiben valaki megszervezné Marosvásárhelyen is a találkozót, sor kerülhetne a helyi események megbeszélésére is.

„Minden népnek joga van a halottai emlékére keresztet állítani”

– Véleménye szerint miért van szükség ilyen jellegű filmek forgatására?
– A magyar vagy éppen a román nemzetiségű hazájáért hősi halált halt katona emléke megbecsülendő és tette, áldozata tiszteletreméltó. Mindegy, hogy ki kicsoda ellen harcolt, a katona kötelességét teljesítette. Emellett szükséges a két nép történelmének kölcsönös megismerése és elfogadása is. Ebben a filmes feldolgozások fontos szerepet tölthetnek be. A magyar királyi honvédség székelyföldi alakulatairól ilyen jellegű film még nem készült, ami a kort ilyen módon próbálná meg feleleveníteni. Ebben Magyarország is lemaradásban van, nemcsak a székelység. A második világháború óta sok ehhez hasonló kérdésről 1990-ig beszélni sem lehetett, ezért a helyi társadalomban sok a frusztráció ezzel kapcsolatban, amit ki kell beszélni a feloldás miatt. Ez olyan, mint a gyász, csak nem egyéni, hanem kollektív. Sok marosvásárhelyi legény fekszik még most is például a Szellő-hegy mohájában, akiknek emlékét ápolni kell, a gyásznak le kell zárulnia, ugyanúgy, mint az elhunyt családtag esetén is van harmincnapos mise és majd évfordulós mise. Minden népnek ehhez elemi joga van: a halottai emlékére keresztet állítani és emléküket ápolni.

Nemes Gyula
Központ


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  fesztivál alpolgármester     berkenye     ojtoz     autópálya     fertőzött tojás fipronil     interjú     háromkút iskola adomany     fényes     beder tibor cikkei     retyezát     benczi     bán zsófia     tan     klaus     szász jenő     fehér-fekete fotók     könyvet a csángóknak     régió fejlesztés     mi nem ünnepelünk     gyergyó, csík  
Kulcsszófelhő