Erdély címererdély ma logó
június 28. szerda | Levente, Irén napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5563 RON | 100 HUF: 1,4700 RON | több

Archívum
2014.05.11. | 09:08 Marosvásárhelyen is bemutatják a Kereszthegyet – Interjú Nagy József történésszel

2237
Forrás: kozpont.ro

Május 14-én, szerdán, 18 órától, a Borsos Tamás Egyesület szervezésében Marosvásárhelyen, a Bolyai Klubban is bemutatásra kerül a második világháború erdélyi eseményeiből inspirálódó, a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilm. A Gyergyói-medencében 1944 őszén zajló harcokat bemutató film a Magyar Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. koprodukciójában, a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével készült el.

A filmet részben eredeti helyszíneken, a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében, részben pedig az MH Altiszti Akadémia csobánkai kiképző bázisán forgatták. A mű a korabeli katonaéletről és a székely határőrség mindennapjairól ad képet. A forgatáson a második világháború óta ritkán látott magyar katonai egyenruhákkal dolgoztak, amiket a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozatának tagjai viseltek. A játékfilmes elemekkel kiegészített dokumentumfilmben látható több egykori székely honvéddel készített interjú is.

A film forgatókönyvírója és rendezője két fiatal történész. A gyergyóremetei Nagy József, akinek kutatási szakterülete Székelyföld második világháborús hadtörténete és Bárány Krisztián újságíró, aki 2005-ben a kolozsvári tudományegyetemen ismerkedett meg Nagy Józseffel és a 65. határvadászcsoport történetével. A film vezető rendezője Wonke Rezső stúdióvezető volt. Nagy József történészt a marosvásárhelyi filmbemutató kapcsán kérdeztük

– Hogyan és mikor született meg a film elkészítésének gondolata?
– Már 2007 óta készítek a Székelyföldön második világháborús veteránokkal interjúkat. Jelenleg a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktori disszertációmat írom a székelység második világháborús hadtörténetéből. Először 2010-ben kezdtünk el készíteni videóinterjúkat a II. világháborús veteránokkal, Berszán-Árús György gyergyószentmiklósi operatőrrel és Bárány Krisztián győri történész-újságíróval, és ekkor fogalmazódott meg az ötlet: erről filmet kellene készíteni. Végül a Magyar Honvédelmi Minisztérium hadtörténészeivel kerültünk kapcsolatba, akik felkarolták az ötletet és támogatást nyújtottak.

Játékfilmes elemekkel illusztrált dokumentumfilm

– Tulajdonképpen ez az alkotás hová sorolható? Dokumentumfilm vagy játékfilm?
– Mivel nagyszámú hagyományőrzővel eljátszott illusztráció színesíti a filmet, melyek a forgatások során megszólaló veteránok történeteit jelenítik meg, a film eltér a hagyományos dokumentumfilmektől. Fogalmazhatunk úgy is, hogy: játékfilmes elemekkel illusztrált dokumentumfilm. Van egy szerelmi szál is egy gyergyóremetei katona élettörténetén keresztül, akit László Géza Attila színész személyesít meg. A honvéd kedvesének szerepét a gyergyóremetei születésű Pál Emőke színművésznő alakítja.

– Köthető-e valamilyen módon a film Marosvásárhelyhez vagy környékéhez? Úgy értem a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoportban szolgáltak-e marosvásárhelyiek vagy környékbeliek? Vagy a harcokban vettek-e részt?
– Néhány Maros menti személy szolgált a 65. határvadászcsoport soraiban, azonban marosvásárhelyiről nem tudunk. Ettől eltekintve megtörténhet, hogy ilyenek is voltak, mert az alakulat tagjait név szerint feltárni talán lehetetlen is. Tény az, hogy a legénység zömében gyergyói volt. A marosvásárhelyiek a háború alatt a 27. székely könnyűhadosztály, a 23. határvadász-zászlóalj és a 19. székely határőr-zászlóalj soraiban szolgáltak és küzdötték végig a harcokat. Azonban a gyergyói harcok témája elhanyagolt volt a többi kérdéshez képest Székelyföld szinten, ezért is választottuk ezt a témát.

– A film elkészítésében segítettek-e, dolgoztak-e vásárhelyi vagy környékbeli színészek, hagyományőrzők, történészek?
– A film elkészítésében segített a 23. határvadász-zászlóalj hagyományőrző csapata Marosvásárhelyről, akik négy fővel vettek részt a forgatásokon. Benkő József történész doktoranduszhallgató, a csapat tagjaként háborús relikviákat is elhozott a forgatásra. A film történeti kérdéseiben sokat segített Berekméri Árpád Róbert történész-levéltáros is, aki a 27. székely könnyűhadosztály történetéről szóló könyvét most fejezi be.

– Miért gondolja, hogy Marosvásárhelyen is be kell mutatni ezt a filmet
– A vásárhelyiek számára is élmény lehet a film, hiszen ezt a kort eddig még ilyen jellegű illusztrációkkal kevésbé dolgozták fel. A marosvásárhelyi honvéd is ugyanúgy nézett ki, mint a gyergyói honvéd és ugyanúgy küzdött a Szellő-hegyen Csíkszépvíz felett, mint a gyergyói a Hegyes-hegyen Tölgyesnél. Több bemutató veterántalálkozó keretében kerül megszervezésre, amennyiben valaki megszervezné Marosvásárhelyen is a találkozót, sor kerülhetne a helyi események megbeszélésére is.

„Minden népnek joga van a halottai emlékére keresztet állítani”

– Véleménye szerint miért van szükség ilyen jellegű filmek forgatására?
– A magyar vagy éppen a román nemzetiségű hazájáért hősi halált halt katona emléke megbecsülendő és tette, áldozata tiszteletreméltó. Mindegy, hogy ki kicsoda ellen harcolt, a katona kötelességét teljesítette. Emellett szükséges a két nép történelmének kölcsönös megismerése és elfogadása is. Ebben a filmes feldolgozások fontos szerepet tölthetnek be. A magyar királyi honvédség székelyföldi alakulatairól ilyen jellegű film még nem készült, ami a kort ilyen módon próbálná meg feleleveníteni. Ebben Magyarország is lemaradásban van, nemcsak a székelység. A második világháború óta sok ehhez hasonló kérdésről 1990-ig beszélni sem lehetett, ezért a helyi társadalomban sok a frusztráció ezzel kapcsolatban, amit ki kell beszélni a feloldás miatt. Ez olyan, mint a gyász, csak nem egyéni, hanem kollektív. Sok marosvásárhelyi legény fekszik még most is például a Szellő-hegy mohájában, akiknek emlékét ápolni kell, a gyásznak le kell zárulnia, ugyanúgy, mint az elhunyt családtag esetén is van harmincnapos mise és majd évfordulós mise. Minden népnek ehhez elemi joga van: a halottai emlékére keresztet állítani és emléküket ápolni.

Nemes Gyula
Központ


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  interjú     autopalya     kulcsÁr     március 15     háromkút iskola adomany     sógor csaba     autópály     sogor csaba     bán zsófia     bbte     autópálya     tan     régió fejlesztés     videó     gyergyó     szász jenő     medve     gyergyó, csík     rmdsz     szolovjov  
Kulcsszófelhő