Erdély címererdély ma logó
július 21. péntek | Dániel, Daniella napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,4988 RON | több

Archívum
2014.03.22. | 19:31 Ady Endre csucsai élete

4077
Forrás: erdelyinaplo.ro

Ady Endre-emlékkiállítás nyílt a Kolozs megyei Csucsán, a Boncza-kastély udvarán álló „fehér házban”, ahol Ady Endre és felesége, a versekben Csinszkaként emlegetett Boncza Berta átvészelte az első világháborút.

Félúton Kolozsvár és Nagyvárad között, az országút jobboldalán egy kastély uralja a falu fölé emelkedő domboldalt. Kocsiból, de vonatból is csak úgy láthatjuk a fák között megbújó épületegyüttest, ha jócskán kitekerjük a nyakunkat, hogy felpillantsunk a magasba. Alant, az út másik oldalán a Sebes-Körös kanyarog, nevét bizonyító gyorsasággal. Ha köd borítja a folyót és a dombot, szinte már nem is e világi hangulata lesz a tájnak, és Csucsa lakosait rossz időben mintha a föld nyelné el. A domb aljában református templom áll – de már régen nincs, aki eljárjon az istentiszteletekre. A 2011-ben végzett népszámlálás adatai szerint 1100 lakosából kilenc vallotta magyarnak magát. Magyar szót ma már alig lehet hallani ott, ahol az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre léptei koptatták a vasútállomás peronját, az utcák macskaköveit, a kastélyhoz felvezető lépcsőket.

A Boncza-birodalom

A 19. század végén Csucsán épült kastély Boncza Miklós földbirtokos, képviselő, jogtudós ajándéka volt a nála 28 évvel fiatalabb feleségének. Egyébként enyhén szólva is furcsa házasság volt a Bonczáéké: a közel 50 éves ember királyi engedéllyel saját nővérének lányát vette el feleségül. A Boncza-kastély építésze Alpár Ignácz volt, de az eredeti épületegyüttesből igen kevés maradt meg változatlan állapotában napjainkig.

Boncza felesége, Török Berta lánya születése után kilenc nappal meghalt, a megrendült család a kastélyt lezárta, és elköltözött Budapestre, a kislányt nagymamája nevelte. Kolozsvárra kerültek, itt élt Berta ötéves koráig. Beteges gyerek volt, így apja jobbnak látta, ha visszaköltözteti a kislányt Csucsára. Ugyanakkor Boncza Miklós a kúria mellett külön házat építtetett magának, hogy legyen szállása csucsai látogatásai alkalmával. Az egész házat egy háló -illetve könyvtárszoba és egy fürdőszoba alkotja. Ebben húzódott meg később szerelmével, Adyval Csinszka, majd a költő halála után a kastélyt és a kúriát eladta Octavian Goga költőnek, egykori román miniszterelnöknek.

Betegen, de boldogan

Ady már nagybeteg volt, amikor 37 évesen megismerte az alig húsz esztendős Boncza Bertát. A költő túl volt a Brüll Adéllal átélt igencsak zaklatott kapcsolatán, és úgy érezte, ideje megállapodnia egy „rendes” nő mellett. A csucsai születésű Berta gyermeki rajongással tekintett a költőóriásra, de elég tudatosan törekedett arra, hogy ő legyen a Szendrey Júliához hasonlítható feleség-múzsa, aki a hozzá írott versek által maga is bevonul az irodalomtörténetbe. Kiváló képzésben részesült egy svájci nevelőintézetben, több művészeti ágban is kipróbálta magát, és férfiakhoz is volt már némi köze – Lám Béla mérnök-író például titokban el is jegyezte –, de három évnyi levelezést követően, Ady első csucsai látogatásai után világossá vált számára, kinek ajándékozza ifjú szívét. Ugyanakkor a költőfejedelmet már jócskán megérintette a halál közelsége: „Ha te nem jöttél vón / Ma már tán panaszló szám se szólna / S gúnyolói hívő életeknek / Raknak a koporsóba – írta Nézz, drágám, kincseimre című versében.

Csinszka megmenteni már nem tudta a költőt, de képes volt felvenni a harcot apjával is, aki mélyen ellenezte házasságukat. Annyira, hogy miután bejelentették házassági szándékukat, Boncza Miklós többet be sem tette a lábát Csucsára. 1915-ben végül Budapesten hivatalosan is összekötötték életüket, de a háborút rettenetes lelki gyötrődések között átélő költő 1919-ben elhunyt.

Fényképek varázsa

Az egykori Boncza-kastély melléképülete, az úgynevezett fehér ház 1968 óta Ady-emlékmúzeum. Miután Adyék elhagyták a házat, a berendezési tárgyak sajnos sorra eltünedeztek, gyakorlatilag az üres falak maradtak meg az utókornak. Aki járt már itt az 1960-as, 70-es években, nagyon meglepődhetett, hiszen akkoriban még Goga özvegye kalauzolta végig a kíváncsi látogatókat a kúrián. Igaz, a hangsúly már nem a Boncza családra és Adyra esett, hanem Octavian Gogára, akinek mauzóleuma ma ott díszeleg a kertben, egy ortodox kolostorral egyetemben.

A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vezetői számára kézenfekvő volt, hogy egy Ady-emlékkiállítást itt kell megrendezni. A kezdeményezést felkarolta Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az erőforrások minisztériuma. A kiállítás – Ady fényképei mellett – felidézi a kastély és a kert fénykorát is. A fotóritkaságok között látható Ady és Csinszka kalotaszegi népviseletben, a képekről megismerhetjük a pár baráti körét vagy a Boncza-birodalom egykori ragyogását, de látható itt a már nagybeteg Ady Endre utolsó fényképe is.

Nánó Csaba
erdelyinaplo.ro


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  aut     háromkút iskola adomany     csibi     mikoeri     régészet     csáky zoltán     autópály     térség fejlesztés     magyar karitász     tudose     autopálya     autopalya     régész     wass albert felolvasás     tan     csango     gyergyó, csík     lupescu     lovas     bán zsófia  
Kulcsszófelhő