387
A székelyföldi kis faluba tévéstáb érkezik, hogy felvételt készítsen a hagyományokat ápoló helybéliekről, köztük a haldokló apját ápoló Vajda Ivánról, aki elmondja: „Őrizzük. Minden reggel, mikor felkelek, kicsit őrzöm a hagyományokat, aztán bemegyek, megsapkázom az öreget, s őrzöm tovább a hagyományokat, ameddig Ilonka hazajön. S aztán, ha meglátogat a doktor egy-két-nyolc pohár végett, odaadom neki, őrizze ő is egy kicsikét. S akkor őrzi ő is a hagyományokat, tölti magába rendesen."
Székely Csaba ötszereplős drámájában adott egy bezárt bánya, az emiatt munkanélküli Vajda Iván (Kaszás Gergő), az ő sosem látható haldokló apja, féltestvére, Ilonka (Bozó Andrea), Csillag Mihály, az orvos (Széles László), és a boldognak tűnő házasságban élő szomszédok, Illés és Irma (Tóth József és Vándor Éva). Mindemellett sok-sok házi pálinka, valamint tragédiák és fordulatok, melyeken hatalmasakat nevetünk.

A Bányavirág elnyerte a 2011-es POSZT-on zajló Nyílt Fórum Vilmos-díját, és ugyanebben az évben az 1981-ben született marosvásárhelyi író legígéretesebb pályakezdőként megkapta a Szép Ernő-díjat is. Székely kényes témához nyúl: Székelyföldön kétszer nagyobb az öngyilkosságok aránya, mint egész Romániában. Senki nem tudja, miért. Sokféle magyarázat rejlik az elszomorító adat mögött. A fiatal drámaíró olyan olvasatot ad, amely hűen tükrözi Csizmadia Tibor rendező szerint a közép-európai gondolkodást: a legsötétebb tragédiákban is felfedezni a komikus elemeket. A színészek játéka sallangmentes, a színtiszta egyéni drámától a jól elhelyezett poénok pontosságáig felejthetetlen pillanatokat ad.
| Hirdetés |







