Erdély címererdély ma logó
június 24. szombat | Iván napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5673 RON | 100 HUF: 1,4773 RON | több

Archívum
2012.01.07. | 17:06 Megemlékezési ünnepség Madéfalván – AUDIÓ

4349 42

Az 1764-es január7-i mészárlás áldozatainak emlékére a századfordulón emeltek hatalmas kőoszlopot a tetején turulmadárral Madéfalván. Itt minden évben megemlékeznek a madéfalvi veszedelem áldozatairól.

Nagy hópelyhekben hullt a hó a január 7-i megemlékező ünnepségen Madéfalván. Az osztrák katonaság által ártatlanul lemészárolt több mint 400 székely, köztük nők és férfiak, öregek, fiatalok és gyermekek áldozata előtt több mint 250-en hajtottak fejet. A fehér hópelyhek pedig mintha tisztára mosták volna az 1764-ben vérrel áztatott székely földet.

A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Szentes Csaba, Madéfalva község polgármestere, Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár valamint Zsigmond Barna Pál főkonzul.

„A madéfalvi veszedelem emlékezetét úgy is lehet értelmezni, mint egy olyan közösségnek az erejét, amely minden tragédián túl tudott lépni, képes volt a felégetett földeket, házakat újraépíteni, képes volt a közösséget újrateremteni. Kérdés, hogy örököltük-e őseinktől ezt a kitartást, ezt a makacsságot, ezt az erőt? Örököltük-e azt a tudást, mellyel elődeink a történelmi viharokat túlélték? Azt gondolom örököltük ezt a tudást és képesek vagyunk Székelyföldet újraépíteni, hiszek abban, hogy azokat az értékeket, melyeket örököltünk, képesek vagyunk továbbadni" – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, továbbá kiemelte, hogy „a székelyek szeretik a szabadságot és szeretnek saját sorsukról maguk dönteni, Madéfalva üzenete ezt is tartalmazza."

Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár szónoklatában a földhöz való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta: „Igaz már nem karddal, ágyúval kell küzdenünk, hanem a diplomácia és a politika fegyverével kell kiharcoljuk azt, ami nekünk kijár, azért, hogy Székelyföld a miénk maradhasson, azért, hogy Székelyföldön nekünk életünk, jövőnk legyen. A miénk székelyeké, merthogy egy föld azé, aki kemény munkájával, verejtékével öntözi, azé, aki ha óvni kell, életet, vért áldoz, azé, aki belakja, fejleszti és építi"

„Talán 1764-ben találkozott a menni vagy maradni sorskérdéssel a székelység, a január 7-i események több ezer székely életét változtatták meg mindörökre. Voltak, akik elmenekültek, voltak, akik megmaradtak, mindannyiuknak a megpróbáltatás évei voltak ezek. Az akkori események arra tanítanak minket, hogy milyen hatalmas kincs az összetartozás, az, hogy közös az életünk, közös a nyelvünk"- hangoztatta Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul.

Madéfalva község polgármestere Szentes Csaba kiemelte a község akkori meghatározó szerepét: „tanulságos ez a nap, számunkra, láthatjuk, hogy akkoriban Madéfalva meghatározó község volt a környéken, azt szeretnénk, hogy ismét erős községé váljon, és hogy itt mindenki otthon érezze magát. Szeretnénk, ha többen jönnének megemlékezni, a rendszerváltás után emlékszem, hogy több mint ezren is voltak az ünnepségen, most már egyre kevesebben jönnek. Mindenképpen tanulságos az elődeink kitartása és ezt szeretnénk átadni az ifjabb generációnak" – fejtette ki a polgármester.

A megemlékezés koszorúzással, valamint a magyar és székely himnuszok eléneklésével zárult.

Barabás Hajnal
csh.ro

Hallgassa meg Oláh-Gál Elvira összeállítását, amely a
Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el:
Médialejátszó helye

Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Pali írta (2012-01-10 23:17:36)
@ Peter

Nem kedves Petike,...hanem C Moldovan PSD-s kepviseloasszonyra !!! Ajanlom,hogy figyejen egy jo reklamra,...."suna un prieten",....jol jonne maganak is !

farkasluki írta (2012-01-10 12:55:13)
A történelmi és nemzeti emlékhelyeket ideje lenne politika mentesíteni.
Nem politikusok zagyvaságait, leveleit olvasni és hallgatni.
Még emlékezni sem tanultunk néma fegyelmezett főhajtás hallgatás, nemzeti imák.
A "hordószónokokat" az ócska és bolha piacra, korcsmák előterébe ott aztán korteskedjenek.
Még "Agyagfalvára" sem engedném be a "társulatokat" ott is lejártak már 1848 okt 6-án kivéve gr.Mikó Imrét és a "kiáltványt".

Éva írta (2012-01-10 09:33:56)
Elnézést, helyesen: "lesz hiteles".

Éva írta (2012-01-10 09:20:40)
Lehellnek: Amennyiben megalakul a nagyenyedi emlékmű felállítására a bizottság és leszhiteles számlaszám, azonnal van rá tízezer forintom!

Lehell írta (2012-01-09 20:58:56)
Nagyenyed
"A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. Az ortodox-karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. "
Na erre ki szervez megemlekezest? Egyebkent az emlekmuvon levo tablan 200 van 400 helyett.

Éva írta (2012-01-09 20:34:08)
etelközi, természetesen van. Nekem meg van jogom elmondani, hogy előző levelem óta már a Határok nélkül rádióműsorban is hallottam Nyisztor Ilonát énekelni is, emlékezni is. A műsornak ezt a részét Oláh Gál Elvira készítette Madéfalván. Nekem erősen sántít az Ön igazsága.
Az viszont tény, hogy Ön megint nem arról beszélt, ami a téma. Fölült vesszőparipájára, s mondja a magáét. Tegye. Tudja, ha nem lennének ezek a "tanítók", még gyorsabban halna meg a magyar nyelv Csángliában. Vagy éppen ez a célja? Inkább gondolkodjon el azon, amit írtam, mint válaszoljon nekem. Nem félek, hanem nem akarom félrevinni a témát: Madéfalva kapcsán van miről beszélni! Az RMDSZ-ről folytatott polémiába nem akarok beleszólni, mert nem látom közvetlenül a ténykedésüket. Az igaz, hogy az elszakított területeken fölbukkant poltikusokról nincs nagy véleményem, tisztelet a ritka kivételnek. Tartsam rokonszenvesnek azt, aki Horn Gyulához szaladgál instrukciókért? Vagy azt, aki vegyes pártot alakított?

etelközi írta (2012-01-09 18:27:52)
Évike drága !
Azt hiszem,van jogom véleményt mondani!!

székelybicska írta (2012-01-09 18:13:24)
Farkasluki sajnálom,hogy nem látod a fátol az erdőt.Milyen jól jönne a többségi nemzetnek ha már ott se lennénk s maunkot is utálnánk.Jaj annak a népnek melyik se ünnepelni se megemlékezni nem tud,lehet némán is ott lenni,némán de nem gerinctelenül.Ha volna csak 3ooooo székely aki ugyan azt akarja akkor volna autonomia ,önrendelkezés.Nem akarom idézni Mindszenti biborost ha volna.......

ex Kalib úr írta (2012-01-09 18:06:59)
Tisztelt szemeske!
"A helyiek csak érdekből támogatjak a tolvaj bandát, mert így a községüknek is..."
Na, helyben vagyunk. A römödöszö vezetősége is csak érdekből támogatja a mindenkori nagyromán politikát. Vagy esetleg arra gondolt, hogy érdekei ellenében teszi?
Persze ez semmiképpen nem menti őket.

farkasluki írta (2012-01-09 17:45:41)
És saját magukért nem futtatják.
Aknával sem lehet kirobbantani a székeikből.
Nem tudnak gerincesek lenni.
Egyszer már hoppon kell hagyni az "ünneplőket".
Még az iskolásokat sem engedném oda.
Március 15 jó alaklom néma tüntetésre halló távon kívül maradással. A baj oka a közszereplés magamutogatással hiúságból.

Szemeske írta (2012-01-09 16:13:46)
@sylvain: szerintem senki nem sajátította ki az ünnepet magának. Az RMDSZ többségű tanács volt a szervező, ennyi.
A hazaárulásnak semmi köze a politikai pártokhoz, ismerek sok MPP-st, aki emberileg nulla.
Ugyanakkor nem kell egy kalap alá venni a helyi RMDSZ-eseket és az RMDSZ vezetőket. A helyiek csak érdekből támogatjak a tolvaj bandát, mert így a községüknek is jut valami. Tudom, hogy ez prostitúció, de mit tegyen a polgármester ha nem kap sehonnan egy büdös vasat sem? Ezért kell futassák szerencsétlen polgármesterek ezt a gerinctelen bandát...


Szindbád írta (2012-01-09 12:36:10)
Kedves Kitudja,

Ha már nekifogott történelem-leckét tartani, érdemes lenne felidézni még néhány dolgot.

Először is, a határőrségfelállítása nem jelentette a székelység történelmi joganak elvételét, mivel azok már réges-régen el voltak véve.Az Erdélyi Fejedelemség János Zsigmond-korától rendszeresen próbálkozott a közszékelyek adóztatásával és szabadságuk elvételével, részben államérdekből, részben a székely főnemesség érdekeit követve. Ezekkel a próbálkozásokkal szemben a székelység váltakozó sikerrel harcolt, 1560 és 90 között 13 -sikertelen- székely felkelés volt, a Bethlen- és Rákóczi korszakban viszont sok közszékely visszanyerte a szabadságát.

A Rákóczi-szabadságharc bukását követően a székelységet a labancok lefegyverezték, előjogai megszűntek, viszont katonáskodásra sem volt kötelezve.
Mária Terézia udvarában a magyarbarátság idején, éppen a székelység iránti gesztusként találták ki a határőr-ezredek felállítását. Azzal persze nem számoltak, hogy a székelyek még nem felejtették el ősi szabadságaikat, és az első alkalommal követelni fogják azok visszaállítását.
Eléggé meglepődtek, amikor kiderült, hogy a székelyek nem akarják felvenni a fegyvert, és mindenféle követeléseket támasztanak. A királynő úgy vélte, hogy Buccow erőszakossága lehet ennek az oka, és kinevezett egy háromtagú katonaállító bizottságot, egy székely (Lázár János gróf) elnöklete alatt, egy magyar (Bethlen János gróf) és egy császári tiszt (Siskovics) részvételével. A bizottság Gyegyóba sikeresen is működött, megnyugtatták a kedélyeket, és különösebb probléma nélkül besorozták az embereket.
Csíkban és Háromszéken azonban addigra már nagyon sok ember határozta el, hogy csak akkor veszik fel a fegyvert, ha visszaállítják a székelység régi jogait, magukválaszthatják a tisztjeiket, stb. (Nyilvánvaló, hogy ezeket a követeléseket egy modern hadseregben nem lehet érvényesíteni.) A bizottság nem sokat bajlódott az elégedetlenkedők lecsillapításával vagy tárgyalásokkal, pedig Bethlen János ezt szorgalmazta.
siskovics és Lázár viszont még az elégedetlenkedők petícióját sem akarták megvárni.

A madéfalvi katonai beavatkozásra a parancsot tehát tényleg Siskovics adta ki, az erről szóló döntést azonban a háromtagú bizottság hozta meg. Mivel Bethlen ellenezte a az erőszakos fellépést, a döntést végül Lázár János (a gyergyószárhegyi Lázár család tagja, a bizottság elnöke) hozta meg.

Ennyit az "osztrákokról", akik minden baj okozói.

Mielőtt azonban sommásan leosztrákozunk-hazaárulózunk mindenkit, aki az ezredek felállítását szorgalmazta, azt is érdemes tudni, hogy a támadás végrehajtásában a külföldi sorozású gyalogság mellett a székelyföldi sorállományú Kálnoki huszárok vettek részt.
Egyébként 1764-ben "osztrák katonaság" nem létezett, a hadsereg csak az uralkodóra esküdt fel, nem valamilyen nemzetállamra. Mária Terézia Erdélyt mint nagyfejedelem uralta, a magyar korona jogán. Eléggé elcsodálkozna, ha hallaná, hogy őt mint "osztrákot" szidják egy portálon kétszáz év múltán, mint ahogy a hadsereg tisztjei is erősen csodálkoznának, hogy ők "osztrákok" lettek egyszerre.

Azt is érdekes lenne végiggondolni, mi történt volna, hogyha hagyják a fenébe a székely határőr-ezredek felállítását, és állítanak helyettük is román ezredeket. (A román ezredekbe tódultak a népek). Akkor 1848-ban ki harcolt volna kivel, manapság pedig hogy esne, ha Csíkban a besztercei románoké lennének a közbirtokossági erdők.

Összefoglalva, 1764-ben nem vettek el jogokat a székelységtől, csak nem akarták visszadni a korábban már elvett jogokat. Nem osztrákok hozták a döntéseket, hanem egy székely, egy magyar és egy hivatásos katona, akinek a kor szokása szerint nyilván nem volt nemzeti identitása.
Történelmi távlatból nézve az ezredek felállítása végső soron hasznára vált a székelységnek.

Mindez persze semennyire nem menti az erőszakos fellépést, a gyilkosok gyilkosok maradnak, és mártírok azok, akiket fegyvertelenül legyilkoltak azért, mert szót emeltek a székely szabadságok visszállításáért.

Gyurex írta (2012-01-09 10:37:16)
Igaza van sylvain, valahogy leáldozik az UDMR csillaga pontosabban lezuhan.
S tényleg pofátlanság, hogy miután Bukarestben azt sem tudják, hogy hizelegjenek a hatalomnak, utána teszik a nagy hazafit Madéfelván...

Éva írta (2012-01-09 10:28:22)
etelközi, most kaptam hírt a mádéfalvi ünnepségről. A pusztinaiak ott voltak, Nyisztor Ilona énekelt. Miről beszél, ki nem kapott szót? S mi köze ehhez az egészhez a tanári karnak, az oktatásnak, miért piszkálja állandóan az MCSMSZ elnökét? Megtanulnám becsülni magát, ha merné szövegeit saját nevével is vállalni, s ha legalább egyszer! előfordulna, hogy nem igyekszik ünneprontó lenni. Tudom, hosszú életű leszek, ha erre várok. Nem adom fel: sok "reményhalam" van! Különben meg minden jót minden jóakaratú embernek!

Attila írta (2012-01-09 03:06:26)
Szekely harsona , abban egyetertek , hogy az RMDSZ kisajatitotta a madefalvi megemlekezest. Arrol nem tudok , hogy a szervezok meghivtak volna a MPP , EMNP vagy a SZNT vezetoit. Kevesen voltak de lehet , hogy ez is egy figyelmezteto volt az RMDSZ-nek?

sylvain írta (2012-01-08 23:25:04)
A nemzetáruló udemeré, az erdélyi magyarok megnyomorítója nem szégyelli kiasjátítani egy olyan megemlékezést, amely gerinces, önfeláldozásig menő kiállásról szól. Nem sül ki a pofájuk megjelenni, és pofázni? És miért fogadták maguk közé az ünneplők ezt a magyarságot egyfolytában megosztó és a sírját ásó piócákból álló pártot, vezérével együtt? Hol vannak a székelyek? Már hány jogot kellett feladni ezen nemzetárulók miatt? Mit művelnek egyfolytában Marosvásárhelyen? Hogyan támadják egyfolytában a Székelyföld egységére vonatkozó kezdeményezéseket? Miért hagyják a székelyek a szakadékba vezettetni magukat ezek által? Amig nem vetik ki magukból az udemerista vezetőket, amig nem rugják fenékbe őket, nem dobálják meg kövekkel, amikor azok pofátlanul kisajátítják az ünnepeiket, addig a székelységnek semmi jövője sem lesz. És az idő egyre fogy. Nehogy túl későn ébredjenek fel, és ez nagyon fog fájni, de hiába...

Péter írta (2012-01-08 22:33:58)
Pali, Kelemen Hunor keresztúri magyar feleségére tetszett gondolni?

farkasluki írta (2012-01-08 21:30:16)
Nem koszúruzásokból áll a nemzet és haza szeretet.
Vannak reklám pódiumok ahova undor elmenni.
Az embert a szíve kell vigye de a politikai brigantik a szívünket is megölték.
Undor "ö mellénysségüket és bendősségüket" látni, hát még meg is hallgatni.
Ezt elérték, hogy százan száz felé megyünk.

etelközi írta (2012-01-08 21:10:33)
Köszönöm Évike,ön mindig elhalmoz jó tanáccsal.

Honfi írta (2012-01-08 21:02:06)
Madéfalván nem pártoknak,de minden székelynek ott a helye, akár a csíksomlyói búcsún.Aki számított, az ott volt!!!
Az emlékmű hitet, bátorítást és erőt sugároz,melyek nélkül nincs és nem is lehet székely jövő.

Székely harsona írta (2012-01-08 20:13:46)
Az Udemeráj kisajátította Madéfalvát és Agyagfalvát; de az MPP-t és az EMNP-t sem érdeklik a székely megemlékezések. Ami a legszomorúbb, hogy az SZNT vezetősége soha nem is érdeklődött Madéfalva, illetve a január 7-i ünnepség iránt...

Éva írta (2012-01-08 19:23:09)
etelközi, Klézsétől csak egy ugrás Mádéfalva. Miért nem ugrott át néhány keresetlen szóra? Biztosan kapott volna szót, ha meg elfelejti, hol van, hát esetleg mást is...
Amúgy őszintén sajnálom, hogy a nagy távolság miatt én csak otthonomban tudok emlékezni a vértanúkra. Amikor arra járunk, tiszteletünket szoktuk tenni az emlékműnél.

Pali írta (2012-01-08 18:56:03)
Nicsak,nicsak,...kit is latunk itt hazafiaskodni ??? Kellemetlen Hunyorkaaaat ?????? Hat Hunyorka a psd-s baratnod ( akit meg a mai napig sem mertel a nyilvanossag elott vallalni )hol van ? Nem vitted ot is a megemlekezesre ? Legalabb egy Paunescu-s portret vihettel volna magaddal !

fidel írta (2012-01-08 15:08:28)
Kedves szekelybicska, nem a rendi vezetokkel van baj, hanem az udemere kepmutato politikajaval!
A legutobbi pelda a marosszentgyorgyi lelkesz esete, aki magyar nyelven eloadast tartott a szekely jelkepekrol es ezt egy roman atyafi nyilvanosan kifogasolta. A helyi (es megyei) udemere reakcioja nem az volt, hogy megvedi Pallfy tiszteletes urat es az altala elmondottakat, hanem durr... kizarta a "szekelykedo" papot az "erdekszovetsegbol"!
Akkor ki kit es mit (erdek)kepvisel ?


Cidkija írta (2012-01-08 15:02:41)
szekelybicska, pedig a történelmi rendek nélkül nincs magyar jövő Erdélyben. Nélkülük elveszünk.
Huszárok és a darabontok legalább ott voltak?

tóducz endre írta (2012-01-08 14:36:00)
Kedves Cidkija, a moderátor nem üzenőfal. xxx Tisztelettel.

szekelybicska írta (2012-01-08 14:26:53)
Köszönet a szervezőknek az évenként megszervezett megemlékezésért.Sajnos egyre kevesebben vegyük a fáradságot,hogy ott legyünk még a történelmi rendek is kimaradnak nem jelennek meg.Köszönet a Vitézi rendnek,hogy Madéfalván is de 2o11 oktober 22 a Becseken is ott volt a megjelenésük-nemmegjelenősük a rendi vezetőket is minősiti.

etelközi írta (2012-01-08 13:39:08)
Mikor az M.Cs.M.Sz.vezetösége csángókból volt választva,mük es mondhattunk egy imádságot a madéfalván megholt lelkekért,ott helyben.Most a titokban reánktukmált elnökünknek, ez lenne az utolsó gondja.de ha lenne es vajmi ilyenféle gondja lefujná a tanitási program felelőse.Bé nyótná lemondását az egész tanári karral.
Had lássátok mit ér a Waleszi tartomány....nekiek

eref írta (2012-01-08 13:25:17)
Mindig azt hittem,hogy a megjelenő cikkhez kell "hozzászólni"nem pedig egymást minősíteni.Nagyon sokan egymást minősítik.

nm írta (2012-01-08 12:30:31)
@KITUDJA
Köszönöm a sorait...

Szkeptikus írta (2012-01-08 12:29:30)
Két megjegyzés:
1.A számokat nézve és a tévés beszámolókat, lehettek volna többen is a megemlékezők. (Több mint 400 áldozat és 250 megemlékező.) (Persze én sem voltam ott, de az is igaz több mint 300 km-re onnan élek.)
2.A Magyar (Királyi) Televízió beszámolójában Kelemen Hunor beszédét illetően, úgy mutatta be, hogy a román kormány kulturális minisztere. Ami részigazság, hisz nem úgy tűnt, hogy miniszteri tisztségében van jelen, hanem sokkal inkább PÁRTELNÖKKÉNT. (Na én jól tudom, hogy a konkurenciának nem kell reklám, de azért úgy lett volna tisztességes, ha hozzáteszi a miniszterihez, a pártelnöki címet is.)

Cidkija írta (2012-01-08 12:10:41)
Rendben moderátor!
De ezt az izéző Tóducznak is legyen szíves megmondani. Neki szabad másokkal is foglalkozni?
Önnél utólagosan is működik a cenzúra, kiengedi majd törli?

moderátor írta (2012-01-08 12:01:16)
Cidkija, a fenti írással foglalkozzon!

Sángó írta (2012-01-08 11:47:08)
Lélekben ott voltak a moldvai csángók is.


tóducz endre írta (2012-01-07 23:39:20)
Tudjuk kedves izé, azért ne olvasunk wikipédiát és Cidkiját.

Cidkija írta (2012-01-07 22:47:16)
A magyar is képes önmagát és a másikat hülyíteni nem kell neki wikipédia.

tóducz endre írta (2012-01-07 22:44:05)
A wikipédia magyarhülyítő!

moderátor írta (2012-01-07 21:47:29)
KITUDJA: a wikipédiából koppintotta?

KITUDJA írta (2012-01-07 21:44:42)
Tudja-e mindenki, hogy mi is történt akkor?

A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (régebben "mádéfalvi formában is, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.

A székelyek a középkorban kollektív nemesi kiváltságokkal rendelkeztek, amely a többi társadalmi osztály tagjaitól megkülönböztette őket, s a 13. századtól kezdve külön rendi nemzetnek minősültek. Jó szervezettséggel intézték a saját állami ügyeiket (lásd: a székely falutörvények), továbbá az ő feladatuk volt a keleti határ védelme, melyet kitűnően teljesítettek is.

A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolg Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenáltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.

A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.

A szégyenteljes 2004. december 5-e mellett, itt is megtagadták a székelyeket...Kik is? A Bécsnek behódolt magyarok

MERT KI IS VOLT SISKOVICS???
Siskovics József báró és gróf (Szeged, 1719 – Prága, 1783) MAGYAR NEMES ÉS KATONA. 1756 március 15-én bárói rangot, 1775 október 13-án grófi rangot nyert Bécsben. 1763-ban Gyergyóban és Csíkban a határőrvidék szervezője és mint ilyen, a madéfalvi veszedelem egyik főszereplője.
Utasításai: "Holnap hajnalban a katonaság körülveszi a falut. Azokat, akik tüzelő fegyverrel állanak ellent, természetesen lelövik, különösképpen a háromszékieket, akik semmiféle kiméletet nem érdemelnek. A parasztfegyverekkel támadókat a huszárok és vértesek megvagdalják és haza űzik. A fegyverteleneket nem bántják, csak szétkergetik. Végső esetben, ha a nép oktalanul elszánt ellenállást fejtene ki, nehogy a királyi katonák életét veszélynek tegyük ki, a falut felgyújtják és így kergetik ki a népet a házakból."

Ez a SZÉKELYGYILKOS nyugodtan élt, nyugodtan halt meg. Leszármazottai ma is élnek.
http://xxx

Gergely írta (2012-01-07 19:55:15)
Lélekben veletek voltunk, A Dévára telepített bukovinai székelyek.

eref írta (2012-01-07 19:48:00)
Madéfalva község polgármestere Szentes Csaba kiemelte a község akkori meghatározó szerepét: "tanulságos ez a nap, számunkra, láthatjuk, hogy akkoriban Madéfalva meghatározó község volt a környéken, azt szeretnénk, hogy ismét erős községé váljon, és hogy itt mindenki otthon érezze magát. Szeretnénk, ha többen jönnének megemlékezni, a rendszerváltás után emlékszem, hogy több mint ezren is voltak az ünnepségen, most már egyre kevesebben jönnek. Mindenképpen tanulságos az elődeink kitartása és ezt szeretnénk átadni az ifjabb generációnak" – fejtette ki a polgármester.
Kedves Szentes Csaba és még nagyon sok madéfalfi ember.Illene emlékezni azokra az 1989 előtti évekre is amikor senki és ismétlem senki, nem mert megemlékezni ezekről a napokról csupán egy marék husznéves akik elénekeltük a Székely himnuszt és másnap bevittek a rendőrségre.Írjak neveket?Nem írok, mert azok most,minden ünnepségen teli torokkal éneklik a székely himnuszt.Gondolom, azok akik akkor velünk voltak még most is szivesen emlékeznek azokra az évekre.

reteszellen írta (2012-01-07 19:24:41)
Látom a csángókat már nem is jegyzik, mintha nem is lettek volna ott, illetve nem róluk is szólna a történet. Én láttalak bennetek csángókák, igaz csak fotón!

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legfrissebb
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  autópály     videó     valuta árfolyam     sogor cssba     mezőpanit     tan     interjú     sotet     gyergyó, csík     sógor csaba     régió fejlesztés     barlang     bán zsófia     virágcsendélet 1887     fehér-fekete fotók     film     háromkút iskola adomany     rmdsz     szász jenő     minimalber  
Kulcsszófelhő