2012.06.23. | 14:44 Elnapolták a világ „megmentését”

---

Egy semmitmondó zárónyilatkozat elfogadásával ért véget tegnap a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kérdéseiről tartott Rio+20 nevű ENSZ-konferencia.

Csak abban tudtak megállapodni a riói környezetvédelmi világcsúcson, hogy menetrendet készítenek a következő tárgyalásokhoz.

A jövő, amelyet akarunk című dokumentumban foglaltak messze alulmúlták a várakozásokat, mivel bírálói szerint híján van a konkrétumoknak, a számokban is kifejezhető céloknak, a kötelezettségvállalásnak, nem tartalmaz cselekvési tervet, sem konkrét menetrendet. A háromnapos rendezvény után sok résztvevő maga is úgy látja, hogy jobb lenne a fenntartható növekedés kérdését a magánszférára – vállalatokra, magánkezdeményezésekre –, és nem kormányokra bízni.

Hirdetés

Ugyanakkor a konferencia szervezői azzal érvelnek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja, hogy kötelező érvényű egyezményeket dolgozzon ki. A szervezőknek az volt a szándékuk, hogy elindítsanak egy folyamatot, amelynek révén elkészülhetnek a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre vonatkozó új alapelvek.

Így a tanácskozás végeztével született megállapodásban szerepel egyebek mellett, hogy rögzíteni kell a fenntartható növekedés új céljait az élelmiszer-biztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig. Az ezzel kapcsolatos menetrendet egy harminctagú munkacsoport dolgoz ki 2013 szeptemberéig.

Ötven civilszervezet és ismert személyiség elutasította a zárónyilatkozatot, amelyet helyi idő szerint péntek este az állam- és kormányfők írnak alá a csúcstalálkozó zárásaként. A bírálók szerint olyan megállapodásra van szükség, amelyben nem csupán ígéret, hanem kötelezettségvállalás és cselekvés is szerepel.

Hazánkat Áder János államfő képviselte, aki az egyik Rióban tartott panelbeszélgetésen elmondta: Magyarország kész megosztani a világgal tapasztalatait a vízgazdálkodással, árvízi védekezéssel, szennyvízkezeléssel és a határon átnyúló, integrált együttműködéssel kapcsolatban. A köztársasági elnök több vezetővel, így a bolgár, a Srí Lanka-i, a türkmén és a tádzsik államfővel is tárgyalt energetikáról és vízügyekről.

Őry Mariann
magyarhirlap.hu

ex Kalib úr írta (2012-06-25 10:46:08)
Tisztelt horváthtib!
Akkor nem kaptak volna kiszállási pénzt.

horvathtib írta (2012-06-25 09:40:28)
Akkor meg mi a rossebnek jöttek össze nagy csinnadrattával, ha nem volt cél kötelező érvényű egyezményeket kidolgozni. Az egész álcécót egy videokonferencián is le lehetett volna bonyolítani, nem került volna az adófizetők drága pénzébe, ahogy azt már korábban megírtam. Ahogy a magyar mondja, nehéz szél ellen pisilni úgy, hogy ne legyen vizes a nadrág. A pénz pedig egyre jobban beszél, de nem a környezetvédelem irányába.
Egyébként aki kitalálta ezt a fenntartható növekedés fogalmat, azt is jól képen kellene teremteni. Mire kell ez a szamárság? Érdekes, hogy a két világháború között a gazdasági világválság idején is volt ipari, mezőgazdasági termelés, mégpedig úgy, hogy az előállított ipari termékeket nem 2-3 évre gyártották, hanem egy-két generáció használatára, mégsem volt baj. Persze nem is olyan iszonyatos környezetszennyezés. És persze a 10 deka felvágottat sem műanyag hártyával bevont papírba csomagolták, mint ahogy a termékek többségét sem drága kőolajból drága pénzért, drága villanyárammal előállított műanyagokba csomagolták, hanem egyszerű papírba. Már persze amit kellett. Merthogy pl. a kenyeret valamikor csak úgy az ember kezébe adták a kereskedők, és nem ezer kéz tapigálta a szabad pulton. És lehetne ezt sorolni ezerrel. Csak sajnos amíg mi emberek nem vesszük kézbe a dolgot, és nem kezdünk el hathatósan tiltakozni, addig nem lesz ezen a téren sem változás.

sylvain írta (2012-06-23 16:50:10)
Mi értelmük van ennek a riói, tokiói "környezetvédelmi" konferenciáknak. Már úgyis tudják előre, hogy úgysem történik semmi a Föld megmentése érdekében. Csak plussz költés az útra, amit az országok lakóssága adóiból fizetnek ki.