2012.04.19. | 09:24 Földrengéseket okoz az olajkitermelés?

---

Látványosan megnövekedett az utóbbi években a földrengések száma az Egyesült Államok középső részén működő olyan olaj- és gázkutak környékén, amelyek a talajba ürítik a szennyvizüket – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint ez az eljárás a geológiai törések elmozdulásának veszélyével fenyeget.

A Richter-skála szerinti 3-as erősségű, vagy annál erősebb földrengések átlagos száma tavaly a XX. századi átlag hatszorosára nőtt az Arkansas, Colorado, Oklahoma, Új-Mexikó és Texas államokat felölelő térségben – mutattak rá az amerikai földtani intézet (USGS) kutatói a tanulmányukat röviden összegző írásukban, amelyet az Amerikai Szeizmológiai Társaság San Diegó-i találkozóján ismertetnek.

Az összefoglaló nem hozza egyértelműen összefüggésbe a területen észlelt földrengések számának növekedését a helyi olaj- és gázkutak úgynevezett hidraulikus kőzetrepesztéses technológiájával, amelynek során – vízszintes fúrásoknál – vízzel és vegyi anyagokkal „bombázzák" a föld alatti kőzeteket, hogy felszínre hozzák a bennük megbúvó földgáztartalékokat.

Hirdetés

A szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy az eljárás, illetve az egyéb energiakitermelési módszerek során keletkező szennyvíz – amelyet a talajba ürítenek -, meghatározó szerepet játszhat a geológiai törések elmozdulásában, és ennek nyomán a földrengések kialakulásában.

„Annak ellenére, hogy az itteni szeizmikus mozgásokban tapasztalt változás majdnem biztosan az emberi tevékenység számlájára írható, pontosan meg kell tudnunk határozni, miként állnak összefüggésben a kitermelési módszerek változásával, vagy az olaj- és gázfeldolgozás arányával" – írták összefoglalójukban.

Az USGS adatai szerint 1970-től 2000-ig a Richter-skála szerinti hármas, vagy annál erősebb rengések száma évente 21 volt, míg 2001 és 2008 között 29-re növekedett. A következő három évben azonban „jóval látványosabb volt az emelkedés": 2009-ben ötven, 2010-ben 87, míg tavaly már 134 esetet regisztráltak a térségben – mondta a kaliforniai Földrengési Tudományos Központ munkatársaként dolgozó Arthur McGarr.

„Erősen kételkedünk benne, hogy mindez valamilyen természetes folyamat része. A természetben ugyanis csak az utórengések esetében találkozhatunk ilyen fokú növekedéssel, vagy olyan vulkanikus környezetben, ahol a magmatikus tevékenység miatt gyakoriak a rengésáradatok" – mondta a szakember.

Ma már pontosan meg tudják határozni a hármas, vagy erősebb rengések helyét, és a szeizmográfon kirajzolódó hullámok alapján a rengések mélységét is. Az ember által előidézett földrengések pedig az egészen sekély – 70 kilométeres mélységig keletkező – rengések közé tartoznak.

inforadio.ro