A Könyvtári Napok a Kájoni János Megyei Könyvtár hagyományos rendezvénye, rendszerint április második felében szervezik meg a többnapos eseménysort, kapcsolódva a Könyv és a szerzői jogok világnapjához (április 23.), Romániában a könyvtárosok napját is ekkor ünneplik. Ezen a napon, április 23-án, hétfőn a könyvtár zárva tart.
Idén április utolsó hetében, 2018. április 24-27 között várják az érdeklődő közönséget a Könyvtári Napok eseményeire, a rendezvénysorozatot Hargita Megye Tanácsának támogatásával szervezi az intézmény. A kínálatban ezúttal is szerepelnek közönségtalálkozók, könyvbemutatók, változatos tematikus foglalkozások, amelyek különböző érdeklődésű és életkorú csoportoknak szólnak. A Könyvtári Napok eseményeinek részletes ismertetése elérhető lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu illetve Facebook oldalán (Kájoni János Megyei Könyvtár).
Hagyományosan ebben az időszakban tartják a megyei könyvtárban a Megbocsátás napjait, 2018. április 24-27. között a könytár elengedi a késedelmi díjat a 2017. január 1-e után kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásával megkésett olvasóknak.
A Könyvtári Napok programjainak sorában 2018. április 25-én, szerdán du. 5 órától Nádasdy Ádám költő, műfordító, nyelvész, esszéíró és Szegő János a Magvető Kiadó szerkesztője lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége.
Április 26-án csütörtökön du. 5 órától a Halász Péter és Antal Tibor szerkesztésében megjelent Gimes Kollégium című kötetet mutatják be a szerkesztők.
Ezekben a napokban a fiatalabb generációkat papírszínházzal szórakoztatják a gyermekkönyvtárosok.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Könyvtári Napok rendezvényeire!
PORTRÉBESZÉLGETÉS NÁDASDY ÁDÁM KÖLTŐVEL, MŰFORDÍTÓVAL
2018. április 25., szerda 17.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár
Nádasdy Ádám munkásságát számos díjjal ismerték el: Déry Tibor- és Füst Milán-díjas, megkapta az év legszebb verséért járó Robert Graves-díjat. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (polgári tagozat) és a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával, 2017-ben Dante Isteni színjátékának fordításáért az Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottjaként, az idei Szentgyörgy Napokra érkezik Székelyföldre Nádasdy. A csíkszeredai megyei könyvtár előadótermében szervezett portrébeszélgetés közönsége is bepillanthat alkotóműhelyébe, Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget Nádasdy Ádámmal életútjáról, költészetéről, műfordításairól.
Nádasdy Ádám (szül.: Budapest, 1947. február 15.) angol–olasz szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan – illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan.
Műfordításai, az angol és olasz nyelvből általa magyarra ültetett, nemritkán újrafordított művek mérföldköveknek számítanak. Tíz Shakespeare-dráma- fordítása alapvetésnek számít a legújabb kori színháztörténetben.
„Nádasdy Ádám nyolcéves gigászi munkája, az Isteni színjáték magyarítása kizökkentette a magyar irodalmi hatástörténetet, új medret váj, mert miatta a Dante-olvasás kikerülhetetlenül része lett annak, ahogy magunkra nézünk, illetve ahogy a mai magyar irodalom lát minket, és ennél többet költő, fordító nem is remélhet” – laudálta Grecsó Krisztián a kitüntetettet a 2017-es Artisjus Irodalmi Nagydíj kapcsán.
Verseit, amelyekkel 1982-ben jelentkezett először, rafinált egyszerűség és pátoszmentesség jellemzi, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne bennük áhítat, kitárulkozás, közvetlenség. Formaismerete pedig lenyűgöző. Nyolc verseskötete jelent meg, a legutóbbi Nyírj a hajamba címmel 2017-ben (Magvető, Bp.).
Nemrég jelent meg A vastagbőrű mimóza (Magvető, Bp., 2016), című esszékötete, amelyben a melegséggel kapcsolatos írásait gyűjtötte össze. Ennek mottójában írja: "Nem az a titok, amit nem tud senki. A titok az, amit mindenki tud, de mindenki tudja róla, hogy titok."
GYIMES A LAKITELEKI NÉPFŐISKOLA ÉRTÉKTÁRÁBAN – könyvbemutató
2018. április 26., csütörtök, 17.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár
A lakiteleki Népfőiskola által 2012 tavaszán indított, az egész Kárpát-medence valamennyi magyarok által lakott területére kiterjedő helytörténeti-szociológiai felmérés tizenvalahányadik kötete 2017 októberében látott napvilágot Gyimes Kollégium címmel (Lakitelek, Antológia Kiadó). Dr. Antal György, Antal Tibor és Halász Péter szakmai irányításával és szerkesztésében jelent meg a kötet, Berszán Lajos kanonok, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának előszavával. Halász Péter néprajzkutató, a Honismereti Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Gyimes Kollégium szakmai vezetője ajánló sorai a kötetről:
„Anyagának összegyűjtésére nem kevesebb, mint 59 diák és felnőtt fogott össze. Gyimesből, Csíkból, valamint Moldvától Bácskáig s a maradék Magyarország néhány alföldi településéig érkeztek a Gyimes Kollégium munkatársai. Legtöbbjük most járt először a Kárpát-medence legkeletibb szélén lévő Patak-országban, az élmény frissessége érezhető a kötet írásaiban. Értéket jelent az idevalósinak és az idelátogatónak egyaránt, mert megismerheti a táj szépségeit, múltba vesző történelmét, a 3-4 évszázada itt élő csángóság munkás életét, páratlan hagyományos kultúráját, érdekes kirajzásait, vallásos életét és példamutató magyarságtudatát. Mint minden könyv által, ebből is gazdagodhatunk: akik itt élnek Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon megerősíthetik szülőföldjük iránti szeretetüket, aki pedig valamilyen alkalommal idevetődik, az megerősödhet a tudatban, hogy milyen kifogyhatatlan értékek vesznek körül bennünket itt, a Kárpát-medencében. ”
A Népfőiskola értékfeltáró programja a külhoni magyar értékek feltárását, bővítését segíti, ennek a munkának eredményeként jött létre a Gyimes Kollégium című kötet, amelyet először 2017 októberében mutattak be a Gyimes konferencián. A kutatásban közel hatszáz gyimesi csángó családot szólítottak meg a három gyimesi községközpontban, illetve a közigazgatásilag hozzájuk tartozó településeken, mint Egerszék vagy Gyürke. A Gyimesek természeti értékein túl az épített kultúrára, zenei és tánchagyományokra, az ökológiai tudásra, és gazdálkodásukban rejlő tudás mélységeire is kiterjedt a kutatás, amlynek eredményei az elemzés és összesítés után a Magyar Értéktárba kerülnek.
A kötet csíkszeredai bemutatójára az idei Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában várják az érdeklődőket a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2018. április 26-án, csütörtökön. A szerkesztők, Halász Péter és Antal Tibor ismertetik a kötetet, valamint jelen lesznek néhányan a kötetben közzétett tanulmányok szerzői közül.
Összeállította: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár