2012.02.19. | 11:30 Téli mese Háromkútról a Csángó Rádióban – AUDIÓ

---

Háromkút a Keleti Kárpátok belsejében, az 1800 méteres Nagy- hagymástól mintegy 4 kilométerre keletre egy kis patak völgyé- ben, a Gyilkos-tótól körülbelül 12 kilométerre délre, míg a Gyimes völgyéből, a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen keresztül pedig 32 kilométerre található.

A település határtelepülése Hargita és Neamt megyének, ugyanis a két megyét a települést átszelő kis patakocska választja el egymástól. Közigazgatásilag a település Gyimesközéplokhoz tartozik.

A néprajzozok a gyimesieket is csángóknak nevezték el, akik a csángó szó egyik értelmezése szerint „elkóboroltak”, vagyis „elcsángáltak”. Viccesen azt is szokták mondani, hogy Háromkúton laknak a „legcsángóbb" csángók, hiszen a háromkútiak kétszer is elcsángáltak: először a Gyimes-völgyébe majd másodszor Háromkútra. Háromkútra először csak ideiglenes szálláshelyeket, úgynevezett kalibákat készítettek, és ott töltötték a nyarat állataikkal együtt, majd ősszel Szent Mihály táján leköltöztek a gyimesi falvakba.

Hirdetés

A gazdák egy idő után rájöttek, hogy Háromkúton megvannak a megfelelő feltételek ahhoz, hogy állattartásból meg tudjanak élni és elkezdték kialakítani, építeni az állandó élettereiket. Viszont, ez nagyon hosszú folyamat volt, mert 1929-ben is csupán három család élt állandó jelleggel a településen. Rá 10 évre már 15 család élt a településen állandó jelleggel, és 70 család ideiglenesen. Ezek után már a település faluként szerepelt. Iskolája, temploma és kultúrterme is lett.

A megélhetést nagyrészt a famegmunkálás, az állattartás és a mészégetés biztosítja.

Nagyon gazdag hagyományvilággal rendelkezik, magába foglalja a régi gyökereket. Sokszínűség jellemzi a helyi népi kultúrát, amely annak tudható be, hogy nagyon sokáig elszigetelt település volt, ahonnan a lakók alig mozdultak ki.

A csángó falvakba nagyon fontos a hitélet. Amíg nem lett a településnek temploma, addig a hívők minden év június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén hallgathattak búcsús szentmisét egy haranglábnál, amely a mostani temető helyén állt. Mivel idős volt a lelkiatya, és messziről kellett bemenjen a faluba lóháton vagy szekéren, a település lakói egy évben csak egyszer hallgathattak misét, ezért többször átmentek a hegyeken a légvonalban körülbelül 15 kilométerre található a Neamt megyei Gyergyódamucra misét hallgatni.
Végül 1951-’52-ben a falu lakói a mostani templom helyén lévő romokban heverő bárói házból templomot építettek, ahová az akkor Gyergyószentmiklóson szolgálatot teljesítő pap kijárt minden hónapban egy alkalommal misézni. Mostanra már havonta két alkalommal tartanak szentmisét a településen.

2010-ben a település temploma egy Szűzanya-szoborral is gazdagodott, ugyanakkor a kis templomot nagyrészt újjávarázsolták, nagyon sok mindent felújítottak többségben a Dobai Sándor atya pénzadományain keresztül.

Végezetül az iskoláról is néhány információ: a 2011/2012-es tanévben 8 iskolás gyerek van szimultán oktatásban: 5 első osztályos, 1 második osztályos, 1 harmadik osztályos és 1 negyedik osztályos. Az óvodában 18-an vannak. Ezek a számok évről évre nőnek, ezért is merült fel egy közösségi ház építése, amely helyet adna az iskolának is. Egyelőre ez még elképzelés, mert nagyon sok probléma felmerült az engedélyek megszerzésénél, de a pénz folyamatosan gyűl, és remélhetőleg tavasszal elkezdődhet az építkezés.

A jelenlegi téli időjárás nem jobb mint az ország más területein, körülbelül 60-70 centiméteres hó van, –30 fokos hidegek. A közlekedés kicsit nehézkesebb, mert az utat nem takarítják, így vagy szánnal, vagy gyalog tudnak bemenni Gyergyószentmiklósra.

csangoradio.ro
Fotók: Takács Judit, Imre Anna

Adományozási lehetőség az iskolaépítés céljára: http://erdely.ma/adomany.php?ad_id=5
 
Hallgassa meg Takács Szabolcs riportját Imre Anna háromkúti tanítónővel,
amely a Csángó Rádió Guzsalyos című műsorában hangzott el:

Médialejátszó helye

Netuddki írta (2012-02-21 13:41:15)
T. beírók!
Számomra megdöbbentő, h. egy dinamikusan növekvő csángó-magyar közösséget NEM TÁMOGAT KIEMELTEN az RMDSZ, legalább avval, h. elintézi a szükséges papírmunkát.
Az RMDSZ annyira gyenge agyilag, h. még a 'PR' jelentőségét sem ismeri fel ebben a történetben.

Várközi írta (2012-02-21 10:34:19)
Az iskola ügyben kérjék meg a miniszterelnök helyettesünket, bár az engedélyek megszerzásében segítsen, ha már nem támogatja anyagilag az iskola építését, esetleg írjon egy eklógát.

Kövári írta (2012-02-19 13:35:43)
Isten áldja meg a kis háromkúti gyülekezetet, hogy megtarthassák szép magyar nyelvüket és továbbra is hívek maradjanak magyarságukhoz.

moderátor írta (2012-02-19 12:46:50)
Javítottuk, köszönjük!

lovas írta (2012-02-19 11:47:01)
Kérem, javítsák a címet: "Háromkúról"