2012.04.05. | 07:36 Külföldi önkéntes fiatalok Háromszéken

---

Javában zajlik Árkoson a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ) által rendezett, Önkéntesség a sokszínűségben nevet viselő kurzus. Tegnap a résztvevők saját bőrükön tapasztalhatták, hogy milyen az, amikor Erdélyben oda kell állni dolgozni a közösségért.

A szépmezői kutyamenhelyen négy önkéntes lánnyal találkoztunk, ketten Olaszországból jöttek, ketten pedig Kézdivásárhelyről. A menhely munkatársai fogadták őket, majd nem sokat teketóriázva, seprűt, lapátot adtak a kezükbe. Az olaszországi Lavinia elmondta, kellemesen csalódott a szépmezői létesítményben, hiszen országában ritka az ilyen, az önkormányzatoknak erre nincs pénzük, a kutyák általában az utcákon maradnak. Bernadett kézdivásárhelyi önkéntes, aki azért választotta a kutyamenhelyen való munkát, mert szereti az állatokat. Tüsténkedett a lapáttal, vederrel, hogy maradjon idő egy kis játékra is a menhely négylábú lakóival.

Az olasz Laviniát arról is kérdeztük, milyen benyomást keltett neki Erdély, Háromszék.

Hirdetés

– Minden új, amit látok. Nem jártam még Romániában, így próbálok minél több helyet meglátogatni. Az árkosi képzésnek ez az egyik vetülete, megismerni a másik életét, kultúráját, tehát ilyen szempontból is hasznos ez a hét – fogalmazott az olasz vendég.

Az Őrkői Közösségi Házban öt önkéntes foglalkozott roma gyerekekkel, Selma (Ausztria) aerobicot tanított, Jelena (Litvánia) és Orsolya (Románia) lufikba rejtett országneveket, köszönéseket osztott szét, több nyelven tanultak meg köszönni, köztük franciául, sőt japánul is. Katával (Magyarország) kacsatáncot jártak, Roland (Magyarország) lelkesen fotózott, és ha elszabadultak az indulatok, ő volt az, aki a legjobban értett a gyerekek nyelvén.

– Az egyhetes nemzetközi képzés (Volunteers in action, Youth Cultures) szervezője a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet – tájékoztatott Bedő Orsolya, a Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági Klub önkéntes szervezője.

Jelena Gaiducenia litván lány szerint a fiatal önkéntesek számára rendkívül fontosak az új partnerek, barátságok, valamint egy más kultúra felfedezése, ismerete. Reméli, hogy miután a Fiatalok lendületben program 2013-ban lezárul, lesz helyette másik. Marsiczki Roland, a magyarországi Szalézi Ifjúsági Mozgalom (SZALIM) tagja azért jött Háromszékre, hogy megtudja, miként lehet különböző kultúrákkal együttműködni. „Magyarországon mi is foglalkozunk roma fiatalokkal, érdekelt a téma, így elsősorban azért jöttem, hogy megtudjam, miként ismerhetjük meg jobban egymást; mindig érdekes más kultúrákba belelátni” – nyilatkozta a budapesti egyetemista.

A magyar Csesznekről, a Rajnik Béla Tájépítész Szakkollégium képviseletében jött hozzánk Rónaszéki Katalin, aki maga is tájépítész. – Önkéntesként a program keretében már voltam Görögországban; számomra a tanulás a fontos, nem az, hogy mit hoztam, hanem az, amit innen el tudnék vinni, hiszen a falumban a fiatalok számára egy alapítványt szeretnék létrehozni – osztotta meg gondolatait Katalin.

Selma Beganovic az interkulturalitás élő prototípusa: édesanyja boszniai, apja Montenegróból származik, Luxemburgban nőtt fel, jelenleg Ausztriában él. Kultúrák közötti kommunikációt tanult, négy nyelvből tett tolmács-szakvizsgát. Bevallása szerint bármerre jár, minden kultúrából talál darabkákat.

Székely Emőke, Zsók Enikő
Székely Hírmondó