Erdély címererdély ma logó
augusztus 18. péntek | Ilona napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5816 RON | 100 HUF: 1,5051 RON | több
2017.03.23. | 21:41 A nyugati kereszténység alkonya és megújulása

3592 8
Forrás: metropolita.hu

Már jó ideje kongnak a vészharangok a nyugati kereszténység elerőtlenedéséről, megszegényedéséről és lassú kihalásáról, mely megállíthatatlannak látszik. A kétezer éves keresztény kultúra és civilizáció végnapjait már egyre többen látják s remegve kérdik mi jöhet még ezután? Meddig süllyedhet még a kereszténységet megunt és levető nyugati kultúra, vagy jöhet a megújulásnak még egy áldott ideje? Egy új Pünkösd! Hiszen a kétezer éves kereszténység időről időre nagy megújulásokon ment keresztül. Gondoljuk csak a Cluny-i reformra, az elő reformátorok erőfeszítéseire, vagy a reformációra, amelynek 500 éves jubileumát ez esztendőben ünnepeli a protestáns világ. Ott van a II. Vatikáni Zsinat, mely a katolikus egyház megújulását kezdte el. A több mint száz éves Ökumenikus Mozgalom jelentős sikereket ért el a denominációk közeledése terén. Mindezek ellenére mára mégis csak a megújulás megtorpanása történt s az egyház és vele a keresztény kultúra és civilizáció rohamos elgyengülését éljük meg.

Az egyetemes egyháznak most egy velejéig ható megújulásra van sürgősen szüksége, mert mára az Egyház meggyengült, elerőtlenült, elvesztette győzelmes evangelizáló-megtérésre hívó szolgálatának erejét.

I. A romlás ott kezdődött, hogy a 14-ik századtól megjelent az Egyházban önmaga tagadása a különféle filozófiai irányzatok lábrakapásával. Ilyen volt az Olaszországból elterjedt Renaissance mozgalom a Felvilágosodás kezdetén. Majd az angol racionalista filozófia született meg, melyet követett az empirista filozófia, majd a francia felvilágosodás, mely a véres francia forradalomba torkollott. Erre felelt a német idealista filozófia, s következménye a kommunizmus és a polgári kozmopolitizmus keletkezése és szárba szökkenése. Ezek mindegyike teológia- és egyházellenes volt, nemcsak tagadta ezek létjogosultságát, de radikális üldözését is kezdeményezte. Mindezek keserű gyümölcsei a 20. századra értek be, mely hatványozva nyúlik át a 21. századba, megtetézve az Egyház liberális teológiába való belső meggyengülésével és külső ellenállása feladásával a harcos iszlám veszedelmének növekedésével szemben. Nézzünk néhány kemény tényt:

Egy legújabb londoni felmérés szerint Anglia és Wales lakosságának már csak 43,8 százaléka vallja magát kereszténynek, 48,5 százalék vallástalan, a többi pedig más vallások híve. A keresztény híveknek alig egyharmada rendszeres templomlátogató. Skóciában a helyzet kissé jobb. Bár a lakosság 52 százaléka ugyan vallástalan, viszont a 46 százalékuk templomlátogató, noha a kétharmaduk sohasem jár templomba. Németországban a kereszténység egyre zsugorodik. A volt keletnémet terület a világ egyik legkevésbé vallásos területe, ahol a lakosság 52 százaléka ateista, és csak 8 százalék hisz egy személyes Istenben. A templomok többnyire konganak az ürességtől. 2000 óta több mint 400 katolikus és több mint 100 protestáns templom zárt be és a következő években 700 katolikus templomra is ugyanez a sors vár. A protestánsok alig négy százaléka számít rendszeres hitgyakorlónak, és a katolikusok körében is csak 12,3 százalék a rendszeres templomlátogatók aránya. A papi pálya sem vonzó már és egyre több a bevándorló katolikus pap. Franciaországban is folytatódik a kereszténység hanyatlása. 1986-ban még a franciák 81 százaléka mondta magát katolikusnak, 2012-ben már csak 56 százalékuk. Viszont nőtt a más vallásúak, elsősorban az iszlám követőinek száma. A papság száma is hanyatlik. Az elmúlt fél évszázad alatt több mint negyvenezerről alig tizenötezerre csökkent a plébánosok száma, minden másodikuk 75 éven felüli, és az utánpótlásuk sem tűnik biztosítottnak: az ezredforduló óta évente kevesebb mint száz papot szentelnek fel. Elmondható, hogy Nyugat-Európában az iszlám csak kitölti azt a vákuumot, amit a kereszténység hagy maga után.

Kanadában sem rózsás az egyházak helyzete. Mindaz, amit fentebb írtunk többé-kevésbé érvényes egyházainkra is. Nemcsak a korszellem nem segít, hanem éppen ellenkezőleg. Népünk egyre inkább mintegy a levegővel szívja magába az istentelenség, hitetlenség vagy közömbösség mikrobáit mint valamilyen ragályt. Mindehhez járul még az, hogy gyülekezeteink a nemzedékváltás folyamatában vannak. A régi egyháztagok lassan elmennek, az újak pedig a letelepedés viszontagságait viselik. Presbitériumaink pedig mindent igyekszenek megtenni, hogy rendes kerékvágásban haladjon a gyülekezet szekere! Hogy hangozzék az ősi zsoltár, hirdettessék magyarul az Ige és még sokáig álljon egyházközségeink magyar bástyája. Jóllehet már templombezárások is történtek!

II. Kétségtelen hogy az egyetemes egyháznak ha meg akar maradni, akkor „in capite et in membris” – vezetésében és tagjaiban – sürgősen meg kell újulnia. Ehhez legalább a következőket kell megtenni:

Felhagyni minden liberális teológiával s visszatérni a Biblia alapvető teológiájához. Az egyháztörténet tanúsítja, hogy minden egyházi megújulás alfája és omegája a Bibliához való visszatérés volt. A Bibliát nem demitologizálni kell (Rudolf Bultmann), hanem mítoszait megfejteni! Mivel a mítosz a teológia egyik nyelve, ami örök igazságot rejt és hordoz, s így átmenti korokon át.

A mindenkori ember amint körülnéz világában minden korban szükségszerűen szembesül helyzetével, amely filozófiailag így foglalható össze: Az ember egy olyan világrendszerbe került születése révén, amely egy zárt, immanens rendszer, melynek megvannak a saját áttörhetetlen fizikai törvényei amelyben rövid életét kénytelen élni. Mindenestől fogva glebe adstricti, azaz röghöz (földhöz, anyaghoz) ragadt egzisztenciája van, saját törvényekkel. Bárhova is menne a világrendszerben, alapjában véve ugyanazon törvények alatt fog élni. Ebből a helyzetből nem látszik kitörés. Ezt legkorábban Archimédesz (287-212 BC) a szicíliai Siracusában élt görög filozófus fogalmazta meg amikor ezt mondta: „Adjatok egy fix pontot és én kifordítom sarkaiból a világot“. Tehát az immanens világon túli transzcendens világban létező fix pont kell a kimozduláshoz, megszabaduláshoz az embert fogva tartó immanens világból.

Ilyen nagy kísérlet volt a Gnoszticizmus. Ez az ókori világból származó kísérlet a „gnózis” – a tudás – révén igyekezett az embert kiszabadítani az immanencia fogva tartó világából. Ez a mai világunkban mint leszűrt bölcsesség van jelen: „A tudás hatalom” elvében. Ez részben igaz immanens világunkra nézve, mert ez biztosítja a tudomány hasznát az élet megmaradásához, de a veszélyt is az élet elpusztítására. Ám az emberi tudás visszapattan és nem tud behatolni a transzcendensbe a fix pont keresésére.

A másik nagy kísérlet szintén az ókortól kezdve az embernek az immanens világból való szabadulására az un. Misztérium-vallások voltak. Az ókori kelet ontotta ezeket: Dionüszosz-kultusz, Eleusysi misztérium, Isis és Ozirisz kultusz, Mitrász kultusz, Orpheus kultusz, a Tammuz kultusz, vagy éppen a ma is divatos Gea és Sátán kultuszok. Ezek mindegyike misztikus beavatási szertartásokon át, titokzatos gyakorlatotokban élte ki magát s kápráztatta a résztvevőket a magasabb érzékfeletti szférákba jutással a transzcendens ponthoz jutáshoz és annak birtokba vételéhez.

III. Mindezekkel szemben a keresztény teológia filizófiailag kifejtve valóságos megoldást ajánl az immanensből való kitörésre és a transzcendens fix pont megtalálására. Mindenek előtt azzal, hogy nem immanens eszközöket vesz igénybe. Hanem a transzcendensből az ember rendelkezésére bocsátott eszközöket, amilyen a isteni reveláció speciális ami a Biblia két részében van előttünk. Ami ebben van az elégséges transzcendens pont (üdvösség) megtalálására. Továbbá nem az embernek kell a transzcendenst áttörni, ezt Isten tette meg a Megváltó emberi formában való elküldése révén. Aki elvégezvén a Megváltás művét visszatért a transzcendens (mennyei) világba, ahova a benne hívőket, követőit várja és Szentlelke révén oda segíti.

Az teológusoknak legalább két dolgot kellene sürgősen elvégezniük. Az első: ki kell dolgozniuk a modern keresztény világ-és-emberképet amely evilági s egyszersmind kozmikus és örökkévaló távlatokban mutatja fel a keresztény ember- és-életideált. A második: ki kell dolgozni plauzibilis feleleteket a teológia állításainak elérhető, a gondolkodás határait feszegető kérdésekre, amelyek felmerülnek a hit útjára tért emberek előtt. Csak ezekkel tudhat az egyház eredményesen szembe szállni az embert megrontó, egzisztenciáját messze ki nem elégítő materiális vagy éppen nihilista ember- és életfelfogással, vagy éppen a teljes közömbösséggel. A „mozaik” igehirdetések ideje lejárt, mert ezek soha nem állnak össze egy keresztény ember-és-világképpé, amit pedig az ember kétségbeesetten keres, de a mai egyházban nem találja. Ha ezek a magasan tanult és képzett új generációk kérdéseikre feleletet nem kapnak, akkor ne csodálkozunk ha templomaink kiürülnek. Igaza volt Ágostonnak: „Fides querens intellectum – a hit értelmet keres”. E vonatkozásban modern igehirdetők beszédei segíthetnek, mint amilyen Ravasz László püspök, Joó Sándor, Gyökössy Endre és a nemrég elhunyt Cseri Kálmán református lelkészek igehirdetései. Katolikus részről Prohászka Ottokár püspök és Tóth Tihamér teológus többségében klasszikus művei ma is iránymutatóak. Mindezekben felcsillannak a modern keresztény ember minden más életkép feletti győzelmes és vonzó vonásai. Az egyház évszázadok óta elpusztítására törő filozófiák, ideológiák rejtett vagy nyílt támadása alatt áll, amelyhez ma egy rivális vallás, az iszlám is csatlakozott. Legfőbb érdeke egyházainknak megújulni teológiában és igehirdetésben.

A brazíliai Rio de Janeiro feletti hegytetőn a hatalmas és híres Krisztus-szobor jelképezze a 500 éves jubileumát ünneplő Protestáns egyházaknak is a transzcendensből lenyúló mentő-megtartó-felemelő Megváltó karját. Ragadjuk meg ezt, mellyel az immanens, jelenvaló gonosz világból kiment és megújít a maga örök transzcendens mennyei birodalmába – a jövendő világba!

Dr. Pungur József


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi kettő + három ?



Mikulás írta (2017.03.29. 01:37:32)
Az abortusz példáján szemléltethető a protestáns-katolikus különbség. A protestánsokhoz tartozó Anglikán Egyház és Presbiteriánusok azt tanítják, az abortusz morálisan elfogadható, sőt pozitív cselekedet a túlnépesedés ellen. Ezzel szemben a Katolikus Egyház, és bizonyos egyéb protestáns felekezetek (pld. Evangelikálisok) azt tanítják, az abortusz szörnyűséges bűn.
Ekkor derül ki, hogy súlyos logikai ellentmondásba keveri az embert a protestáns "amorf" Egyház-kép, amely szerint az Egyház az összes Jézus-hívők szellemi közössége, jól látható hatalmi struktúra nélkül. Mert az Angol Királynő aki az Anglikán Egyház feje, azt fogja mondani, az abortusz oké sőt erényes cselekedet. Más protestáns vezetők és a katolikus pápa viszont elítélik az abortuszt mint szörnyű gyilkosságot. Az Egyház mint amorf szellemi közösség tehát nem tud egységes álláspontra jutni ha tagadja a Pápa vezető szerepét, és hiába olvasnak Bibliát, mégis eltérő következtetésre jutnak különböző vallási vezetők.

Mikulás írta (2017.03.28. 17:41:44)
"visszatérni a Biblia alapvető teológiájához. ...minden egyházi megújulás alfája és omegája a Bibliához való visszatérés"
Dr Pungur József kíváló írása Protestáns szemmel nézi a világot. Nem kötekedésképp, de a tiszteletteljes párbeszéd jegyében, mi Katolikusok ezt másképp látjuk.
Először is, az Egyház számunkra konkrétan Péter utódja a római pápa, a pápával közösségben levő katolikus püspökök akik a 12 apostol utódai és akik ENGEDELMESKEDNEK a pápának, valamint a pápával közösségben levő hívek akik ugyancsak alávetik magukat és engedelmeskednek a pápának és a katolikus püspököknek.
Másodszor, mi elutasítjuk a Sola Scriptura (Egyedül a Biblia) álláspontot. Jézus NEM egy Biblia nevű könyvet hagyott ránk, hanem 12 tanítót (Péter és a 11 apostol), akiket hatalommal ruházott fel. Jézus feltámadása és mennybemenetele után még évtizedekig MEG SE VOLT ÍRVA a Biblia újszövetségi része!!! Az Egyház tanítói hatalma aközben sem a még meg nem írt Biblián alapult, hanem Péteren és társai

Másképp látom lm írta (2017.03.24. 23:13:53)
A romai klubban összegyűlt neves tudósok próbálkoztak előre látni, és azt mondták, hogy a jövő társadalmában lesznek vallásos emberek, több keresztényfelekezet hívei, és lesznek ateisták, kik tagadják az Istent, de függetlenül, hogy mit hisznek, az emberiségnek, csak akkor lesz jövője ha elfogadja, betartja a kereszténytanokat: a tízparancsolatot, amit a miatyánkba mond a krisztusi tanításokat, az emberek-közti jóakaratot hirdet és nem a gyűlöletet. Elismerték, hogy ezek a tanok az emberiség kincsei, és többet kellene tenni, megértéséért az értékesítéséért, és elítélni a gyűlölet hirdetőket, és tisztelni kik hirdetik az eszméket.
Minden hívő ember megteremti a képzetében a ő istenét, saját képére és hasonlatosságára, ahogy a gondolkodása időben kiforrott és mindenkinek ehhez joga van, ahogy az emberi jogok nyilatkozatában ezt megfogalmazták és több mint száz országban elfogadták, ami gondolkodásszabadság diadala, és jövő társadalmának ez lesz az alapja.

Gergely írta (2017.03.24. 22:52:07)
Nem akarom bántani azt, amit Mikulás iirt. Tiszteletem mellett engedje meg: a világban minden csoda a helyi vallás értelmezési keretében jelenik meg. Ahol nincs kereszténység, ott nincsenek keresztényi jelenések (ott mások vannak).

Mikulás írta (2017.03.24. 19:00:42)
Az okkultizmus (sátánizmus, boszorkányság stb) erős terjedése arra utal, sokan keresik rossz helyen a természetfeletti világgal a kapcsolatot.
Közben a Katolikus Egyházban menetrendszerűen történnek természetfeletti csodás események, amelyekről az emberek nagy többsége nem tud, vagy ha hallott is róla valamit a keresztény-ellenes istentelen propaganda médián át, nem vesz túl sok fáradságot, hogy a poszt-kommunista Z-maffia TV gúnyolódása helyett az Egyház hiteles forrásaiból tájékozódjon. Pedig csak be kell menni egy katolikus könyvesboltba, leemelni a polcról a könyveket, melyek Szűz Mária Fatima-i (1917), Lourdes-i (1858) jelenéseiről szólnak, vagy Szent Pió Atya (Padre Pio) 2o. századi életét és csodatételeit írják le szemtanúk alapján. Lásd továbbá az interneten, rengeteg jó angol, francia nyelvű anyag.
Vagy jöjjünk haza - a Mohácsi Csata előtti szentmisén a Vérző Ostya csodája, többezer szemtanú, Oltáriszentség csoda. Lajos Király bomlatlan holtteste, 2 hónappal a csata után.

Sas írta (2017.03.24. 17:05:47)
Igen két lényeges dolgot kellene megtenni: az ószövetséget úgy ahogy van kidobni a szemétre, Jézust pedig elismerni PÁRTUSNAK, magnak, kerecsenymadarnak illetve a magyart az Ő leszármazottainak. ÁRPÁDHÁZ=KRISZTUSHÁZ.

Gergely írta (2017.03.24. 15:19:21)
Érdekes iirás. Eszembe juott még erről is, meg Henri Boulad gondolatai alapján, hogy az Egyház "beporosodott". "Dohos" "szag" , egyben muzeális hangulat lengi körül. Az Egyház korábban élen járt sokmindenben: csak a templomban volt könyv például, a papok mind iirástudók voltak. Épiitészet, művészet, stb-. Szóval elkápráztató és Modern! Nemcsak korszerű, a legmodernebb. Valahogy itt is lépni kellene. Élre ugrani a kommunikáció terén például, felvenni a cipőt. Rá kell kerülni pl. az "okos"-telefonra.

Laci írta (2017.03.23. 23:18:00)
Kedves Dr.Pungur Jozsef,
csodalatos idoben elunk amely az Istent kovetok szamara rendkivul fajdalmas.Profeciak sora telyesedik a szemunk elott.Ami tortenik az a keresztenysegen, iszlamon, zsidosagon, hinduizmuson, buddhizmus vagy akar ateizmuson felul tortenik.Aki a kerezstenysegnek (de nem csak) a Gyongyszeme, az elmondta- \"az en juhaim haljak az en szomat es kovetnek engem\".Ugyan O mondta-\"...amikor az Embernek Fia eljon avagy talal e hitet a foldon?\" Nagyon fajdalmas.Hogy mi a tennivalo? Az olyan felkeszultsegu embereknek mint on es az olyanoknak is mint mi lenne amit tenni de...?Hogy hol kezdodott el a romlas a keresztenysegben?Irni kellene a Korintusi Gyulekezetrol majd a 4-ik szazadrol.A 14-ik sz. tul kesoi.Sok mindenrol kellene irni.A juhok felett keves volt a pasztor es tul sok volt a beres aki a nyajnak felemesztette a gyapjat, husat es zsirjat.Ki akar meg ezert a nyajert igazan tenni valamit?Az Isten segitse!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  mi nem ünnepelünk     aut     szász jenő     bbte     ojtoz     emi     tan     interjú     mi nem ünnepelhetünk     elhunyt     izrael     haromkut     bán zsófia     baleset     háromkút iskola adomany     gyergyó, csík     barta bela     fehér-fekete fotók     londonban     autópálya  
Kulcsszófelhő