Erdély címererdély ma logó
június 27. kedd | László napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5630 RON | 100 HUF: 1,4757 RON | több

Archívum
hírek  
2003.01.17. Wass Albert, a tömeggyilkos?

6999

A külügyeket sem véletlenül vezeti Kovács László, aki december 16-án arra hívta fel a Magyar Rádióban mindannyiunk figyelmét, hogy a tények makacs dolgok, a dátumok makacs dolgok.

Ezért biztosak lehetünk, a külügyben már lázasan dolgoznak azon a dolgozaton, amely a valós dátumokra és tényekre hívja fel a túlbuzgó hadfi figyelmét.

Érdekes írás jelent meg a Népszabadság 2003. január 16-i számában, lap kolozsvári tudósítójának tollából. A szerző idézte Vasile T. Suciu tartalékos ezredest a Maros megyében működő román Hõsök és Mártírok Országos Egyesületének elnökének az bukaresti Adevarul címoldalán publikált interjúját.

Suciu a román kormány 31. számú sürgősségi kormányrendeletére hivatkozva követelte az ismert írónak, Wass Albertnek a Szászrégenben és Magyarón emelt szobrainak eltávolítását. A 31-es kormányrendeletet – amelynek értelmében Romániában tilos háborús bűnösség okán jogerősen elítélt személyekről utcákat, tereket elnevezni, illetve azoknak szobrot, emléktáblát állítani – tavaly márciusban washingtoni nyomásra hozta meg a bukaresti kormány.

Az 1989-t követően egész Romániát elárasztó Antonescu-kultusz megállítását – a II világháború alatti pogromok zsidó áldozatainak kárpótlása mellett – Bukarest NATO meghívásának előfeltételévé tette az Egyesült Államok kormánya. Most ezt az anti-Antonescu rendeletet kívánja a jeles hadfi a Wass Albert emlékművek betiltására használni, mondván Wass Albertet 1946-ban távollétében halálra ítélte a kolozsvári népbíróság.

Az Adevarul állítása szerint, a Magyar Királyi Honvédség 1940-es erdélyi bevonulásakor, Wass parancsára román és zsidó személyeket gyilkolt meg Vasasszentgotthárd és Omboztelke falvakban, és a 16 áldozat után 55 árva maradt hátra. A román lap szerint ezzel Wass bűnlajstroma még nem teljes, hiszen állítólag részese volt a magyar hadsereg által 1944 őszén Nagysármáson véghezvitt 126 áldozatot követelő zsidógyilkolásnak is.

Nos akkor lássuk a tényeket. Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés Budapestnek ítélte a Trianonban elszakított kelet-magyarországi és erdélyi területek 42 százalékát, 43104 négyzetkilométert, 2633000 lakossal, akik 51,4 százaléka magyar, 42 százaléka román, 4 százaléka német volt. A Magyar Királyi Honvédség 1. és 2. hadseregének alakulatai szeptember 5-e és 13-a között vonultak be a visszatért területekre, 6-án Váradra, 10-én Marosvásárhelyre, 11-én Kolozsvárra.

A nemzetiségi kérdés kiváló szakértője, Teleki Pál miniszterelnök, kifejezetten a román lakossággal szembeni korrekt viszonyra utasította a bevonuló csapatokat. A magyar hadtörténet írás a bevonulás kapcsán két kisebb összecsapást tart számon, mindkettőt Szilágy vármegyében. Szeptember 9-én Ördögkúton, a bevonuló magyar csapatokat román fegyveresek tüze fogadta, amit a Honvédség egységei viszonoztak. A tűzharcról szóló krónikák négy honvéd sebesülését jegyezték fel. Szeptember 13-án Ippnél a magyar karhatalom erői összecsaptak román irreguláris egységekkel, ez utóbbiak a tűzharcban több halottat és sebesültet veszítettek. A budapesti Hadtörténelmi Intézet és Levéltár munkatársai sem hallottak vasasszentgotthárdi, vagy omboztelki incidensekről.

S utaltak arra, hogy 1944 őszi Nagysármás környéki eseményeket is az Adevarrultól eltérően tárgyalja a magyar történetírás. 1944. szeptember 5-én a 2. magyar hadsereg alárendeltségébe tartozó 2. magyar páncéloshadosztály mintegy 140 páncélozott harcjárművel – közte három Tiger E nehézharckocsival – szétverte a sármási kiszögellést védő 4. román hadsereg egységeit és benyomult az 1940-ben Romániánál hagyott területre.

Nagysármáson valóban zajlanak két fegyveres erő közötti utcai harcok, de ezt csak a valóságot meghamisítva lehet román és zsidó civilek lemészárlásaként beállítani. Másnap a magyar-német támadás miatt a 2. Ukrán Front – ennek alárendeltségébe tartozott a 4. román hadsereg – 6. harckocsihadserege parancsot kapott a szorongatott szövetséges megsegítésére és a Kolozsvár-Nagysármás terepszakasz, szeptember 12-ig történő elfoglalására. Az október 8-ig tartó tordai csatában a Koppánd-Torda-Aranyosegerbegy-Gerendkeresztúr vonalon védekező 25. honvéd gyalog- és a 2. páncéloshadosztály sikeresen verte vissza, a sokszoros túlerőben lévő szovjet és román csapatok támadásait.

A román hatóságok már a II. világháború alatt is folyamatosan „tájékoztatták” a Tengely-hatalmakat és nyugati szövetségeseket az állítólagos magyar rémtettekről. Ezek valóságtartalmáról csak annyit, hogy egy az olasz és német kormányhoz 1942 végén eljuttatott jegyzék szerint a magyar csapatok bevonulása óta hetente több tízezer román menekült el Észak-Erdélyből. (Eszerint Észak-Erdély 1,1 milliós román lakossága legalább egyszer már elmenekült volna otthonából.) Így a három Wass Albert nevéhez kapcsolt rémtett méltán utalható azon áltörténeti legendák világába, mint például az 1848/49-es szabadságharcunknak szakadatlan románirtásként történő bemutatása. Amelyek egyetlen célja, hogy a hatalom számára kényelmes torzképet sulykoljon Magyarországról, a magyarokról. S a román szabadcsapatok 1944/45-ös garázdálkodása ismeretében – elég csak Szárazajtára utalni – aligha vehető komolyan Suciu állítása miszerint a felelősségre vonás elől menekült el Wass Erdélyből.

Itt talán abba is hagyhatnánk a képtelen rágalmakkal való foglalatosságot, ha ezek az állítások nem egy „stratégiai partnerünk” fegyveres erejének tisztje szájából hangzottak volna el. Amely ország novemberben meghívást kapott a NATO csatlakozásra és 2004-től szövetségesünk lesz. Ha így viszonyulnak hozzánk a szövetségesünk, akkor nincs szükségünk ellenségre. De nincs ok aggodalomra, hiszen minden idők „legerdélyibb” miniszterelnöke vezeti a budapesti kormányt, aki pontosan ismeri a kisebbik haza 1940 és 1944 közötti történetét is. S aki már eddig elképzelhetetlen jó viszonyt alakított ki Romániával. A külügyeket sem véletlenül vezeti Kovács László, aki december 16-án arra hívta fel a Magyar Rádióban mindannyiunk figyelmét, hogy a tények makacs dolgok, a dátumok makacs dolgok. Ezért biztosak lehetünk, a külügyben már lázasan dolgoznak azon a dolgozaton, amely a valós dátumokra és tényekre hívja fel a túlbuzgó hadfi figyelmét. (MNO)


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Tükrözze híreinket
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  kulcsÁr     mikulás     aut     szekelykal     videó     izsák balázs     szász jenő     bán zsófia     bbte     autopalya     interjú     autópály     fehér-fekete fotók     sógor csaba     háromkút iskola adomany     medve     minimalber     beke istvan     tan     szekelyfold terror  
Kulcsszófelhő