Erdély címererdély ma logó
március 23. csütörtök | Emőke napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5631 RON | 100 HUF: 1,4785 RON | több

Archívum
hírek  
2003.01.17. Wass Albert, a tömeggyilkos?

5823

A külügyeket sem véletlenül vezeti Kovács László, aki december 16-án arra hívta fel a Magyar Rádióban mindannyiunk figyelmét, hogy a tények makacs dolgok, a dátumok makacs dolgok.

Ezért biztosak lehetünk, a külügyben már lázasan dolgoznak azon a dolgozaton, amely a valós dátumokra és tényekre hívja fel a túlbuzgó hadfi figyelmét.

Érdekes írás jelent meg a Népszabadság 2003. január 16-i számában, lap kolozsvári tudósítójának tollából. A szerző idézte Vasile T. Suciu tartalékos ezredest a Maros megyében működő román Hõsök és Mártírok Országos Egyesületének elnökének az bukaresti Adevarul címoldalán publikált interjúját.


Hirdetés

Suciu a román kormány 31. számú sürgősségi kormányrendeletére hivatkozva követelte az ismert írónak, Wass Albertnek a Szászrégenben és Magyarón emelt szobrainak eltávolítását. A 31-es kormányrendeletet – amelynek értelmében Romániában tilos háborús bűnösség okán jogerősen elítélt személyekről utcákat, tereket elnevezni, illetve azoknak szobrot, emléktáblát állítani – tavaly márciusban washingtoni nyomásra hozta meg a bukaresti kormány.

Az 1989-t követően egész Romániát elárasztó Antonescu-kultusz megállítását – a II világháború alatti pogromok zsidó áldozatainak kárpótlása mellett – Bukarest NATO meghívásának előfeltételévé tette az Egyesült Államok kormánya. Most ezt az anti-Antonescu rendeletet kívánja a jeles hadfi a Wass Albert emlékművek betiltására használni, mondván Wass Albertet 1946-ban távollétében halálra ítélte a kolozsvári népbíróság.

Az Adevarul állítása szerint, a Magyar Királyi Honvédség 1940-es erdélyi bevonulásakor, Wass parancsára román és zsidó személyeket gyilkolt meg Vasasszentgotthárd és Omboztelke falvakban, és a 16 áldozat után 55 árva maradt hátra. A román lap szerint ezzel Wass bűnlajstroma még nem teljes, hiszen állítólag részese volt a magyar hadsereg által 1944 őszén Nagysármáson véghezvitt 126 áldozatot követelő zsidógyilkolásnak is.

Nos akkor lássuk a tényeket. Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés Budapestnek ítélte a Trianonban elszakított kelet-magyarországi és erdélyi területek 42 százalékát, 43104 négyzetkilométert, 2633000 lakossal, akik 51,4 százaléka magyar, 42 százaléka román, 4 százaléka német volt. A Magyar Királyi Honvédség 1. és 2. hadseregének alakulatai szeptember 5-e és 13-a között vonultak be a visszatért területekre, 6-án Váradra, 10-én Marosvásárhelyre, 11-én Kolozsvárra.

A nemzetiségi kérdés kiváló szakértője, Teleki Pál miniszterelnök, kifejezetten a román lakossággal szembeni korrekt viszonyra utasította a bevonuló csapatokat. A magyar hadtörténet írás a bevonulás kapcsán két kisebb összecsapást tart számon, mindkettőt Szilágy vármegyében. Szeptember 9-én Ördögkúton, a bevonuló magyar csapatokat román fegyveresek tüze fogadta, amit a Honvédség egységei viszonoztak. A tűzharcról szóló krónikák négy honvéd sebesülését jegyezték fel. Szeptember 13-án Ippnél a magyar karhatalom erői összecsaptak román irreguláris egységekkel, ez utóbbiak a tűzharcban több halottat és sebesültet veszítettek. A budapesti Hadtörténelmi Intézet és Levéltár munkatársai sem hallottak vasasszentgotthárdi, vagy omboztelki incidensekről.

S utaltak arra, hogy 1944 őszi Nagysármás környéki eseményeket is az Adevarrultól eltérően tárgyalja a magyar történetírás. 1944. szeptember 5-én a 2. magyar hadsereg alárendeltségébe tartozó 2. magyar páncéloshadosztály mintegy 140 páncélozott harcjárművel – közte három Tiger E nehézharckocsival – szétverte a sármási kiszögellést védő 4. román hadsereg egységeit és benyomult az 1940-ben Romániánál hagyott területre.

Nagysármáson valóban zajlanak két fegyveres erő közötti utcai harcok, de ezt csak a valóságot meghamisítva lehet román és zsidó civilek lemészárlásaként beállítani. Másnap a magyar-német támadás miatt a 2. Ukrán Front – ennek alárendeltségébe tartozott a 4. román hadsereg – 6. harckocsihadserege parancsot kapott a szorongatott szövetséges megsegítésére és a Kolozsvár-Nagysármás terepszakasz, szeptember 12-ig történő elfoglalására. Az október 8-ig tartó tordai csatában a Koppánd-Torda-Aranyosegerbegy-Gerendkeresztúr vonalon védekező 25. honvéd gyalog- és a 2. páncéloshadosztály sikeresen verte vissza, a sokszoros túlerőben lévő szovjet és román csapatok támadásait.

A román hatóságok már a II. világháború alatt is folyamatosan „tájékoztatták” a Tengely-hatalmakat és nyugati szövetségeseket az állítólagos magyar rémtettekről. Ezek valóságtartalmáról csak annyit, hogy egy az olasz és német kormányhoz 1942 végén eljuttatott jegyzék szerint a magyar csapatok bevonulása óta hetente több tízezer román menekült el Észak-Erdélyből. (Eszerint Észak-Erdély 1,1 milliós román lakossága legalább egyszer már elmenekült volna otthonából.) Így a három Wass Albert nevéhez kapcsolt rémtett méltán utalható azon áltörténeti legendák világába, mint például az 1848/49-es szabadságharcunknak szakadatlan románirtásként történő bemutatása. Amelyek egyetlen célja, hogy a hatalom számára kényelmes torzképet sulykoljon Magyarországról, a magyarokról. S a román szabadcsapatok 1944/45-ös garázdálkodása ismeretében – elég csak Szárazajtára utalni – aligha vehető komolyan Suciu állítása miszerint a felelősségre vonás elől menekült el Wass Erdélyből.

Itt talán abba is hagyhatnánk a képtelen rágalmakkal való foglalatosságot, ha ezek az állítások nem egy „stratégiai partnerünk” fegyveres erejének tisztje szájából hangzottak volna el. Amely ország novemberben meghívást kapott a NATO csatlakozásra és 2004-től szövetségesünk lesz. Ha így viszonyulnak hozzánk a szövetségesünk, akkor nincs szükségünk ellenségre. De nincs ok aggodalomra, hiszen minden idők „legerdélyibb” miniszterelnöke vezeti a budapesti kormányt, aki pontosan ismeri a kisebbik haza 1940 és 1944 közötti történetét is. S aki már eddig elképzelhetetlen jó viszonyt alakított ki Romániával. A külügyeket sem véletlenül vezeti Kovács László, aki december 16-án arra hívta fel a Magyar Rádióban mindannyiunk figyelmét, hogy a tények makacs dolgok, a dátumok makacs dolgok. Ezért biztosak lehetünk, a külügyben már lázasan dolgoznak azon a dolgozaton, amely a valós dátumokra és tényekre hívja fel a túlbuzgó hadfi figyelmét. (MNO)


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Legolvasottabb
Tükrözze híreinket
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  fehér-fekete fotók     szász jenő     tőkés     bán zsófia     bbte     gyergyó, csík     wass albert     térség fejlesztés     interjú     wass albert felolvasás     adó     székely árpád     recept     nagyvarad     háromkút iskola adomany     rmdsz     tan     autópálya     zászló     colectiv  
Kulcsszófelhő