Hírek
Archívum
| 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008 |
január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december |
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30 |
2010. szeptember 02
Elzárkóznak a kisebbségi autonómia minden lehetséges formájától Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai - derült ki hétfőn Pozsonyban az államfő, a házelnök és a kormányfő találkozója után.
Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök a februárban esedékes pozsonyi Bush-Putyin találkozó ügyében egyeztető megbeszélésük után, újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak a szlovák belpolitikában egyre gyakrabban felvetődő kérdésről. A magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintő ajánlata kapcsán Dzurinda hétfőn azt mondta: Szlovákia részéről semmilyen autonómia nem fogadható el. Szerinte Gyurcsány „csak látszólag" címezte a határon túlra felvetéseit. „Megítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó" - idézte szavait a SITA hírügynökség.
A szlovák kormányfő a magyar politikai pártok erőviszonyaira és a magyarországi választások közeledtére utaló megjegyzésében azt mondta, hogy nem csak a szlovák ellenzéki pártok, hanem bárki részéről is hiba lenne „ráharapni az ilyen olcsó csalétkekre", ráadásul pedig „az efféle, a Duna túloldaláról átnyúló csiklandozásokkal minket aligha lehet ingerelni". A három szlovák politikus ugyanakkor egyetértett abban, hogy a magyar kormányfő kijelentéseit „túlbecsülni, vagy alábecsülni egyként helytelen lenne".
Az államfő még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: „Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák Köztársaság állampolgárai dönthetnek. Meggyőződésem szerint ilyesmi nem történhet meg", annál is inkább, mert ez nem Magyarország és nem a magyar kormányfő hatásköre. A kulturális autonómiától szintén elzárkózó Dzurinda szerint ez azért szükségtelen, mert „Szlovákia gazdagsága épp a multikulturális értékeiből fakad". A házelnök a szlovák alkotmány két alappillérére, az ország önállóságára és függetlenségére hivatkozva zárta ki bármilyen autonómia kialakításának lehetőségét, megjegyezve, hogy nem látja szerencsésnek a magyar kormányfő megnyilvánulását, ezért helyénvalónak tartaná, ha Gyurcsány Ferenc kifejtené, hogyan is értelmezi az általa alkalmazott terminológiát.
Az ilyen komoly témában jobb lenne inkább egy széleskörű kerekasztal mellett tisztázni azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hogyan értelmezi az autonómia, a kulturális önrendelkezés és az egyéb önigazgatási módozatok felvetése során elhangzó fogalmakat - így Hrusovsky, aki a Szlovák Köztársaság belügyeibe való beavatkozás minden lehetséges módozatát eleve visszautasította. Hrusovsky úgy látja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokon még mindig olvashatók a múlt terheinek jegyei.
„Őszintén ismerjük be, hogy - a rendszerváltó - 1989 novembere óta egyik politikai garnitúra sem tudott leküzdeni egy bizonyos feszültséghatárt."
Közben az idén esedékes megyei önkormányzati választásokra szóló stratégiai partnerségi egyezményt kötött Pozsony megyében két szlovák kormánypárt az MKP-val, megtörve ezzel az állítólagos magyar túlerő ellen szerveződő szlovák pártok arcvonalát. Korábban, Szlovákia területi-közigazgatási reformja során a természetes régióhatárok átrajzolásával megbontották a magyar lakosság statisztikai jelenlétének arányait, hogy csökkentsék az MKP megyei képviselőinek számát.
Új fejlemény most, hogy a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDK), valamint az Új Polgári Szövetség (ANO) Pozsony megyében az MKP-val a programok közelsége és az eddigi együttműködés kedvező tapasztalatai alapján kialakítandó hármas pártkoalíció létrehozásában állapodott meg, és ezt hétfőn egyezményben is rögzítették.
(Pozsony Keszeli Ferenc / MTI), Romániai Magyar Szó