Erdély címererdély ma logó
május 23. kedd | Dezső napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5600 RON | 100 HUF: 1,4772 RON | több

Archívum
2010.04.27. | 09:50 Így lendíthetjük fel újra a gazdaságot?

3144

Míg az Európai Unió lakosságának 67 százaléka úgy gondolja, hogy Európának kellene a világ vezető technológiai hatalmának lennie, szinte ugyanennyien gondolják azt is, hogy a tehetséges kutatók elhagyják Európát a jobb megélhetés érdekében. Bár az adatok ennél árnyaltabbak, Magyarországon is vannak kezdeményezések arra, hogy az agyelszívást visszájára fordítsuk.

Ki szívja el az agyunkat?

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) immár másodszor útnak indított „Lendület” fiatal kutatói program pályázatának nyertesei pénteken (április 23.) vehették át az elismerő kitüntetéseket Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől.

A program frappánsan az „agyvisszaszívás” címet viseli, utalva arra, hogy a legfőbb cél a magyar kutatók itthon-tartása, illetve a pénzügyi lehetőségek megteremtése.

Egy 2005-ös Eurobarometer felmérés szerint az Európai Unió lakosságának 67 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesület Államok elszívja Európától legjobb tudósait. Egy tavaly augusztusi felmérés ezt azzal egészíti ki, hogy az uniós belső piacon belül ezt a problémát leginkább négy ország, Lettország, Magyarország, Bulgária és Szlovákia érzékeli.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikái azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban jóval alacsonyabb a külföldi doktorandusz hallgatók aránya, mint például Kanadában, Ausztráliában, vagy éppen Svájcban, ahol az már a 30 százalékot is megközelíti.

Az uniós felmérések azonban azt bizonyítják, hogy hiába képeznek Európában is 1,8-szor annyi tudóst és kutatót az K+F területén, mint az Egyesült Államokban, ezen embereknek egy jelentős része végül Európán kívül értékesíti szaktudását.

Az Európa 2020 uniós versenyképességi program részeként ezt a problémát is kezelni kívánja Brüsszel, 3 százalékos átlagos GDP ráfordítást tűzve ki célul a K+F területére. Mivel a gazdasági válság alapesetben éppen ennek ellenkezőjére bíztatná a vállalkozásokat, az Unió egy, az innováción (K+F+I-n) alapuló gazdasági modellt szeretne a válságból való kilábalás útjaként felmutatni.

Itthon is eredményesen

A pályázatot 2010-ben hét fiatal kutató nyerte el. A program keretében az Akadémia öt évre biztosít financiális támogatást a tudósok számára –minimum évi harminc, maximum évi hatvan millió forintig-, megteremtve a lehetőséget arra, hogy itthon folytassák kutatásaikat, ezzel is növelve Magyarország versenyképességét a nemzetközi porondon.

„Európában és a világban egyaránt nagy a verseny.” – mondta el Pálinkás József, majd hozzátette: „Magyarország alapvető érdeke, hogy tudósait hazahívja.”

Az Akadémia elnöke hangsúlyozta, a nyertesek köréből kimaradt pályázatok is kimagasló tudományos teljesítményeket takartak, így ezeket a kutatókat is támogatni kell a továbbiakban, és lehetőséget kell adni, hogy munkásságukkal a magyar nemzetet és a világot egyaránt szolgálják.

A hét nyertes pályázó egyike, Fekete Csaba elmondta, sokan kérdezték tőle, miért nem költözik ki Bostonba, ahol a munkáját eddig végezte. Az elhízás kezelését kutató 38 éves orvos azt válaszolta, hogy bár sok tekintetben egyetért ezekkel a felvetésekkel, mégis nagyobb benne az érzelmi kötődés: „itthon érzi otthon magát.”

A nyertes pályázók mindegyike méltatta a kezdeményezés létrejöttét, és örömüket fejezték ki, hogy egy olyan lehetőség részesei lehetnek, amelynek keretében Magyarországon tudják továbbfejleszteni az eddig elért eredményeiket.

Stipsicz András, matematikus és Szakács Gergely, orvos – akik szintén elnyerték a támogatást – egyaránt arról beszéltek, hogy a financiális körülmények megteremtése mellett kiváltképp fontos, hogy a fiatal magyar kutatóknak lehetősége nyíljon arra, hogy egymást megismerve, közösségekben tudjanak dolgozni.

Az adórendszer átalakítása a kutatást is segítheti

„A kutatásnak a versenyszféra részének kell lenni.” – mondta el Bojár Gábor, az Aquincum Technológiai Intézet alapítója. Hozzátette, hogy olyan adórendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok is tudják támogatni az alapkutatásokat.

Bojár elképzelése erősen hasonlít az európai vállalatok lobbicsoportja, a BusinessEurope elképzelésére, amely tavaly októberben kezdeményezte, hogy az innovatív találmányok és az üzleti életben alkalmazott kutatások számára az Unió biztosítson adómentességet. Véleményük szerint erre az Európai Befektetési Bank által kínált kockázatmegosztási opciók megfelelő eszközt nyújtanának.

A pályázatok között szép számban jelennek meg alkalmazható kutatások is. Pálinkás József Kóczy Á. László és Gali Ádám kutatásaira hívta fel a figyelmet, amelyek kifejezetten piaci felhasználásra készülnek. Míg Kóczy a kooperatív hatalmi játékelméletek terén folytat kutatásokat, amelyek a döntéshozók hatalmi befolyásolását hivatott vizsgálni, így a politikai tanácsadás területén alkalmazható, addig Gali Ádám eredményei praktikusabb területet céloznak: utat nyithatnak a hatékonyabb és olcsóbb napelemtáblák előállításához.

Eredményesen külföldön is

Amíg a Lendület program a kutatók itthon maradását segíti, számos program éppen ellenkező irányba hat. Az EU Fiatal Tudósok Versenyének tavalyi döntőse, Kajtár Máté itthoni és Párizsi sikerei után, az Egyesült Államokban öregbítette Magyarország hírnevét.

A Budapesti Műszaki Egyetem tanulója 70 országból kiválasztott 1000 diák között szerzett aranyérmet a 3. I-SWEEEP (International Sustainable World (Energy, Engeenering & Environment) Project Olympiad) elnevezésű nemzetközi tudományos verseny döntőjében, amelyet 2010. április 14-19. között rendeztek Houstonban.

Kajtár a „Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt” című munkájával lett első helyezett a környezetvédelem kategóriájában. Az ifjú tehetség eredményei azért is fontosak, mert a tűz- és robbanásveszélyes, és környezeti szempontból káros folyadékok földalatti, biztonságos tárolását az utóbbi években duplafalú tartályokkal oldják meg.

A pályázó által javasolt ötlet költségkímélően és nagy biztonsággal megoldja mindazon problémákat, amelyeket ezen tartályok alkalmazása felvet. Triplafalú műanyag kompozit tartályokat vezetne be a gyakorlatba, melyek előnyei, hogy pl. lyukadás esetén azonnal eldönthető, hogy a külső vagy a belső köpeny sérült-e. Míg a külső fal sérülésekor duplafalú tartálynál körbe kellett ásni az egész tartályt, az új módszerrel a külső köpenyt szegmensekre osztanák, így elegendő csak a sérülés helyén kiásni a tartályt.

Kajtár Máté arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a siker így válaszolt: „Rövidebb távon: jó barátok, elvégezni az egyetemet, sikeresen diplomázni, azzal foglalkozni, amit szeretek csinálni. Hosszabb távon: családalapítás, boldog családi háttér, olyan szűkebb és tágabb környezet, ahol kompromisszumok nélkül jól érezhetem magam."

Kitekintő/euractiv.hu


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  háromkút iskola adomany     nagyvarad     elem     teddy     bánffy     egy ausztrál az orkoieketrt     nemzetközi gyermekmentő szolgálat     bán zsófia     tan     trianon 100     fehér-fekete fotók     bbte     térség fejlesztés     colectiv     gyergyó, csík     kanyaró     karpatia     autópálya     csíkszereda     beder tibor cikkei  
Kulcsszófelhő