Erdély címererdély ma logó
május 23. kedd | Dezső napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5583 RON | 100 HUF: 1,4770 RON | több
2017.03.20. | 09:40 Százesztendősen is derűvel szemléli a jövőt

2895 4
A szerző felvétele.

A bardoci Hadnagy családban akkor is eseménynek számított március 15-e, amikor ezt a hatalom nem nézte jó szemmel. Az esetenként átlagosnál kicsit hangsúlyosabb ünneplésben volt némi vitézkedés is, de a mulatozás okát valójában az adta, hogy András bácsi épp a nevezetes napon született. A 101. életévébe lépett egykori mezőgazdasági munkás, majd fogatos nem mutatja korát, akár tíz-tizenöt esztendőt letagadhatna, s emlékezőtehetsége is kiváló.

András bácsi hatalmas családban nőtt fel. Édesapja első felesége a hetedik gyermek világrahozatalakor hunyt el, ezért újranősülni kényszerült. Négygyermekes székelyszáldobosi asszony lett a kiválasztott, akitől még született három – Andriska lett a legkisebb –, azaz volt idő, amikor tizennégy (!) gyermek futkorászott egyszerre Hadnagyék portáján.

Először 1938-ban sorozták be, esztendőre rá el is vitték román katonának, de nem sokat hordta a mundért, mert amikor 1940-ben a magyarok bevonultak Észak-Erdélybe, őket – az ezredorvos köszönetével, amiért olyan jól dolgoztak – hazaküldték. Ez jól is fogott, mert így lett ideje, hogy 1941-ben megnősüljön, elvegye azt a kislányt, Tókos Esztert, akivel bő hat évtizeden keresztül igazi társként éltek. A honvédséghez 1944. március 24-én rukkolt be, de itt sem szolgált hosszú ideig, mert alig egy év múlva Mezőzombornál fogságba esett.

Huszonhat hónapos fogságát a Don-vidéken töltötte, a legközelebbi város Sztalinó volt (mai neve Donyeck – szerk. megj.). Előbb könnyű munkát végeztettek velük, de hamarosan bányába küldték. Cipője olyannyira felsértette a lábát, hogy kórházba kellett szállítani, s felmerült, le kell vágni. A műtétnek és az orvosok odaadó munkájának hála, lába megmaradt, sérülésének köszönhetően a bányába sem kellett visszatérnie, helyette a láger udvarán dolgoztatták. Újabb betegség döntötte le lábáról, vérhast kapott, de a kórházban ismét jó kezekbe került, egy kis papírba csomagolt portól néhány nap alatt meggyógyult, s az emberséges gondozást is csak dicsérni tudja, amit jól példáz az is, hogy a tíz magyarnak külön helyet jelöltek ki az osztályon. Felépülését követően továbbra is a kórháznál tartották, ahol csoportjuk meszelt, festett, takarított, javítási munkálatokat végzett, ám ez sem tartott sokáig, „Az orvosok bejöttek, megtapogatták a seggünket, s akinek kemény volt, nem maradhatott. Mivel én egy jó barátom javaslatára azt mondtam, ács vagyok, egy gyár építéséhez vittek. Akkora termek voltak benne, hogy az egyik végéből nem láttunk át a másikba. Nehéz volt a munka, alig bírtam, hamarosan le is fogytam közel nyolcvanról negyvenre. A gyengélkedőben voltam, amikor egyszer bejött egy orosz orvos és tolmácsnak egy magyar, s felolvastak öt nevet, köztük az enyémet. A magyar orvos azt mondta: »Hadnagy András, maga hazamehet«, s hamarosan fel is tettek egy olyan szerelvényre, amelyen több lágerből szabadult magyarok voltak” – idézte fel szabadulásának pillanatait ünneplőinek az aggastyán.

Hazatérése 1947. június 2-ára esett, néhány évig a család földjén gazdálkodott, majd 1952-től kollektívtag lett. „Jöttek a kommunisták, biztattak, álljunk be, meglátjuk, jobb lesz, nem lesz semmire gondunk. Mindenki beállt, kivéve néhány nagygazdát, akiket aztán büntetésből egy éjszaka néhány hónapra el is vittek a Duna-csatornához” – mesélte András bácsi.

Nem voltak könnyű évek, de fiatal volt, szép emlékei is vannak ezen időkről. Csoportosan jártak kapálni és kaszálni, kézzel aratták a búzát, amelyet kévébe fogva vittek csépelni a géphez. Több évig ment ez így, aztán megjelent az a gép, amely aratáskor a cséplést is elvégezte: volt olyan év is, hogy negyven vagon búzát gyűjtöttek be, mellette pedig bőséggel volt here, zab és árpa is. A kollektivizáláskor a szarvasmarhákat elvették, de egy-egy tehenet mindenki megtarthatott, s ha bikaborjú lett, mázsásig nevelték, majd leadták, így lett némi többletjövedelmük, amelyből haladhattak, gyarapodhattak.

A jelenlegi viszonyokról nincs valami jó véleménye. Néhányan nagyban gazdálkodnak, de gépeket használnak, emberekre egyre kevesebb szükség van, s tisztes összeget sem fizetnek a föld bérléséért. Az állattartás sem jelent biztos megélhetést, mert a marhának gyenge ára van, nem kell már az ötmázsás borjú sem, hanem csak a még szinte szopósnak mondható egymázsás, abból pedig sok jövedelem nem lesz.

Hogy mit kér következő születésnapjára? Egészséget lányainak és fiának, az unokáknak és a hét dédunokának, magának meg jó füleket, mert ha megromlott látása miatt már tévét nem nézhet, bár a rádióban oly gyakran játszott magyar dalokkal szórakoztathassa magát.

Hecser László
Háromszék


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi öt + négy ?



Bakai írta (2017.03.22. 09:14:34)
nimród kedves, ön ezek szerint nem ismeri a HM irattárát, fogoly és elesett nyilvántartását, mely példaértéküen aprolékos és itt az interneten olvasható??

Apród írta (2017.03.21. 18:51:26)
Sajnálom,hogy az ilyen harcot járt veteránokat nem hívják meg a történelemszakos tanárok egy-egy órára. Amit elmesélnek az hiteles és kitartást is lehet bőven tanulni. A történelmünk és népünk megismeréséhez minden esetben nem kell rendezett film színészekkel, itt a történelem v. a sors a rendező.

Mük írta (2017.03.20. 21:20:37)
Isten éltesse ezt a példaképü bácsit! Egészséget, boldogságot Neki!

Nimród írta (2017.03.20. 20:21:17)
Nagyon fontos a Don-vidéki fogság magyar áldozatainak a dokumentálása! Annak a minél részletesebb és hiteles leírása! Jó volna, ha megfelelő személyek részletesen leírnának/felvennének/dokumentálnának minden történelmi mozzanatot, amelyek a magyarságnak a Don-vidéki fogságával kapcsolatosak!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  2017 nárciszfesztivál     tan     kanyaró     benko erika     nemzetközi gyermekmentő szolgálat     bbte     háromkút iskola adomany     aut     colectiv     teddy     bán zsófia     trianon 100     2013 február új képek     erdély története     nagyvarad     benkő erika     gyergyó, csík     karpatia     csíkszereda     fehér-fekete fotók  
Kulcsszófelhő