Erdély címererdély ma logó
május 27. szombat | Hella napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5573 RON | 100 HUF: 1,4839 RON | több
2017.04.05. | 17:40 Gyulafehérvári érsekség: a pápalátogatás akadálya a jogfosztás

4359 10
Fotó: EPA/Radio Vatican

Napokkal ezelőtt az EU vezető politikusait – római találkozójukat követően – Ferenc pápa is fogadta a Vatikánban. Köztük volt országunk államelnöke, Klaus Werner Johannis is, aki azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte. Meghívta a katolikus egyházfőt romániai látogatásra. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a pápa: „A kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és meggyőződése, hogy ha lehetséges lesz, el fog jönni”.

A szentatyát mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön. Ami a jövőbeli látogatását illeti, meg szeretnénk jegyezni, hogy Johannis elnök úr által említett „lehetséges lesz” kitétel valóra váltása Románián múlik. Ott, ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.

Szentatyánk személyes képviselője országunkban a bukaresti apostoli nuncius. Ezt a tisztséget jelenleg Miguel Maury Buendía érsek tölti be. A romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében már két alkalommal is kihallgatást kért az utóbbi időben a román állam illetékes képviselőitől.

A találkozókról minden egyes alkalommal tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is.

A. Ingatlanügyek

2016. december 29-én fogadta Buendía nunciust a Romániai Visszaszolgáltató Bizottság elnöke. Nuncius úr többek között elmondta, hogy Románia nemzetközi megítélés alapján jogállamnak minősül.

Romániában törvény van az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására, és ezek megtartására nemzetközi kötelezettségeket is vállalt az ország. Ennek értelmében az elvett egyházi javakat haladéktalanul vissza kell adni.

A visszajuttatás késleltetése és akadályozása az érvényben lévő törvények ellenére visszaállamosításnak minősül az ő nemzetközi jogismeretei alapján is. Egyben a Szentszék megdöbbenésének is hangot adott a nuncius úr ezen eljárással kapcsolatban.

Az államosított egyházi javak őseinktől ránk hagyott örökség, amelyekről mi nem mondhatunk le. Nem az egyház vagyonosodását, gazdagodását hivatottak szolgálni a visszaigényelt javak, hanem elsősorban embertársaink megsegítésére, a rászorulók támogatására szeretnénk fordítani.

Főegyházmegyénkben a szeretetszolgálatot a Gyulafehérvári Caritas közhasznú szervezetként, a törvényes előírások betartásával biztosítja. Évek óta pályázik a Munkaügyi Minisztériumhoz költségei részbeni fedezésére a 34/1998-as törvény értelmében. A Caritas 3650 személyt gondozott 2013-ban főegyházmegyénkben. Ez a szám 2017-re 1876-ra csökkent. A 2016 decemberében jóváhagyott támogatási összeget minden indoklás nélkül 2017 februárjában a mostani kormány lecsökkentette.

Ilyen kilátástalan helyzetben, létbizonytalanságban hogyan lehet megfelelő szakmai képzettségű személyzetet szolgálatban tartani? Mit lehet mondani annak a több száz magányos, gondozásra szoruló embertársunknak, akiknek a szolgáltatást egyik napról a másikra meg kell szüntetni a szükséges anyagi alap hiányában.

Más lehetne a helyzet, ha saját forrásainkból biztosítani tudnánk ezt a szolgáltatást.

B. Iskolaügy

Szentatyánk romániai képviselője a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében is felemelte szavát. 2017. március 20-án előzetes kérésére fogadta nuncius urat Teodor Meleșcanu külügyminiszter is.

A nuncius elmondta, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.

Számunkra is érthetetlen, hogy a demokratikus jogállam törvényei alapján, a saját egyházi épületében létesített iskola miért nem működhet szabadon. Itt semmilyen korrupcióról nincs szó. Amennyiben adminisztrációs hiányosságot észleltek az alapítás körül, azt igyekszünk minél előbb pótolni, ha egyáltalán erről van szó.

Külön elismerést érdemelnek azok a hőslelkű szülők, akik az ellehetetlenítési körülmények, megfélemlítés, mesterségesen támasztott akadályok ellenére is kitartanak és védelmezik a keresztény, katolikus oktatás jogát országunkban.

Ezek után megkérdezzük az elnök úrtól, hogy valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy „lehetséges legyen” ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására.

Gyulafehérvár, 2017. április 4.

Dr. Jakubinyi György
érsek

Tamás József
segédpüspök, általános helynök

Potyó Ferenc
általános helynök,
irodaigazgató


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi négy + kettő ?



Hunor írta (2017.04.11. 15:25:23)
Érsekúr,pűspökúr! Meg kell űzenni a Pápának,ha nem jön el Csíksomlyora,mely hely Európa egyik leghiresebb Katolikus Fellegvára több millió embernek ,akkor mi sem fogjuk elismerni többé.

Mikulás írta (2017.04.10. 02:35:28)
Ha Románia nem engedi Ferenc pápát Csíksomlyóra, úgy mint ahogy II. János Pált se engedte 1999-ben, akkor Ferenc pápa számára is csak 2 választás marad. Vagy lemondja a látogatást és Bukarestbe se jön el, vagy pedig eljön de csak a román hatalom által engedélyezett útvonalra, úgy mint ahogy János Pál is tette 1999-ben.
A pápa nem tud csak úgy oda menni ahova akar, ha egy ország nem hajlandó fogadni őt. Szt. János Pál pápának is választania kellett 1999-ben. Az egyik lehetősége az volt, hogy tiltakozásul a románok hozzáállása ellen nem látogat el Bukarestbe sem, ha már egyszer Erdélybe (Csíksomlyó, Gyulafehérvár) nem engedik. Ő a másik lehetőséget választotta, meghajolt román meghívói akarata előtt, elfogadta feltételeiket, azért, hogy legalább Bukarestbe eljöhessen, és ott találkozhasson katolikus híveivel.
János Pál pápa élete nagy álma volt az oroszországi látogatás, de úgy kellett meghalnia, hogy be nem tehette a lábát Oroszországba, mert az orosz kormány nem hívta meg.

Mikulás írta (2017.04.08. 23:24:51)
Korábbi pápánk, Szt. János Pál tényleg akart jönni Erdélybe 1999-ben, de a románok megakadályozták. Azt a feltételt szabták meghívásuknak, hogy szívesen látják Bukarestben és Jászvásáron-Iasiban, de Erdélybe ne jöjjön mert azt az Ortodox Egyház fenyegetésként élné meg. A nemzetközi katolikus sajtó pedig nem értette mi benne a fenyegetés, miért lehet Iasi de nem lehet Erdély. Mert arról nem tudott a sajtó, hogy Erdély lopott terület magyar katolikus őshonos lakossággal, akiktől félnek az országrablók.

Europai. írta (2017.04.08. 18:56:39)
Tájékozódjon a pápa a romániai helyzetről,ami a katolikusokat illeti,aztán látogasson és követelje az emberi jogok,így a vallás gyakorlása,anyanyelven betartását,vagy az oktatásban a vallási iskolák ellehetetlenítése hatóságilag megszüntetését.

Mikulás írta (2017.04.07. 14:44:02)
Tibor- Ferenc pápa az ŐSHONOS NÉPEK jogairól beszélt és 5-6 féle indián nyelven tartott szentmiséken vett részt amikor nemrég Ekuádor, Bolívia, Paraguay országokat meglátogatta. Az egész látogatás két dologra irányult, az őshonos amerikai indián népek kultúrájának védelme az erőszakos el-spanyolosítástól, és a szegények védelme a kizsákmányolástól (pld. külföldi bányavállalatok USA-Kanadából, amik lefizetik a kormányt és lerabolják az országot).
Fájó s szégyenletes, hogy a csángók ma se hallhatnak szentmisét magyarul, a Vatikán bűnt követett el saját tanításai ellen évszázadokon át. Talán éppen most kellene Ferenc pápa elé menni meghallgatásra Rómába, mi erdélyi magyarok, székelyek, moldvai csángók, egy autóbusznyi küldöttség látogassa meg a Pápát, 50 egyszerű magyar ember, és mondjuk el fájdalmainkat. Milyen érzés magyar mise nélkül élni, miért üldözik magyar iskoláinkat, miért nem jöhet a Pápa Csíksomlyóra Pünkösdkor, Erdély magyar ŐSHONOS NÉPÉT meglátogatni?

Tibor írta (2017.04.06. 18:21:28)
Félek attól, hogy az olasz származású pápa, a magukat rokonnak beállító románokkal szemben nem fog lépni.
Sajnos az ortodoxokkal való kiegyezés kisérletei miatt már maradt el erdélyi pápa látogatás.
Ami Johannist illeti, rá kár szót veszetegetni.

Szigurd írta (2017.04.06. 12:30:04)
Ne is jojjon ide a Szentatya !Kommunistakat a TV-ben is lathat !

Isti írta (2017.04.06. 08:57:08)
Nagyon jó írás.

Szenvedő írta (2017.04.05. 23:08:59)
Hatalmas közérdekű-nagyfontoságú és napirendi ügyünk a kisebbségieknek a megnemoldott „jogfosztás„!
Egyszerüen értetlen az államunk vezetőitől azt látni-hallani, hogy Pápalátogásra készüllünk és semmibe vesszik a magyarközöségünk, imár szinte évszázad óta, megoldatlan dolgait.
Másik oldalt, Bukarestben építik a koloszális ortodox katedrálist, belefektetnek irgalmatlan államiösszegeket, megvonva a leszegényedet néptől, óriási pénzalapokat!/gyenge nyugdijak-fizetések-silány szociális segitségek közepette/
Óriási gazdasági leromlás!/közutak kiépitése gyatrasága-hiánya, rengetek közúti balesetek/
ÚRAIM,- SÜRGÖSSÉGI SORRENDET KELL FELÁLLITANI!!!

Erpe írta (2017.04.05. 22:21:17)
Egy nagyon helyénvaló közlemény.


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  kolozsvár     kisebbségi     wass albert felolvasás     tan     segyevy     rmdsz     háromkút iskola adomany     gyergyó, csík     böjthe     2012.06.19.     aut     ceu     gyimes     colectiv     régió fejlesztés     böjte     bán zsófia     könyv     gyogynövények     videó  
Kulcsszófelhő