2011.11.09. | 09:44 Javaslatok a szórványmagyarság megszervezésére

---

A Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete egy kisebb szabású szórványkonferenciát szervezett október 22-én a belényesi református egyházközség gyülekezeti termében. Az eseményen a téma szakértői tartottak előadást, majd a Belényesi-medence településeiről érkezettek – többségében lelkészek – is kifejtették véleményüket. Az ott elhangzottakról a Reggeli Újság október 25-i számában számolt be, alulírott a Fekete-Körös völgye magyarságának helyzete kapcsán szeretne hozzátenni egyet s mást a témához

Helyzetkép

A Fekete-Körös völgyi magyarság nyolc, még magyarok lakta településéből már csak egyben, Köröstárkányban beszélhetünk többségi magyarságról. A többi településen többnyire vagy fele-fele arányban élnek magyarok, vagy kisebbségben vannak. Jellemző minden szórványtelepülésre, hogy sok jó képességű fiatal munka és érvényesülési lehetőségek hiányában, nagyvárosokba vándorol, ahol a többségi nemzetbe való felszívódás veszélyezteti őket.

Politikai helyzet Mára az RMDSZ minden településen elveszítette polgármesteri, alpolgármesteri pozícióit. Több helyütt is – Köröstárkány, Magyarremete, Várasfenes, Belényesújlak –román pártok színeibe megválasztott magyar nemzetiségű emberek foglalják el az alpolgármesteri tisztségeket. A helyi képviselő-tesületekben is mindenhol kisebbségbe kerültek a magyar nemzetiségűek.

Hirdetés

Vallás Több helyi református lelkész akarva, akaratlanul behódolt az RMDSZ pénzosztó politikusainak, kitéve magukat és egyházukat az említett szervezet megosztó politikájának, ezzel is csorbítva önmaguk és egyházuk tekintélyét.

Oktatás Két településen folyik még I-VIII osztályos, általános iskolai oktatás magyar nyelven, Köröstárkányban és Várasfenesen. A magyar nyelvű tanítók, tanárok zöme a helyi közösségekből kerül ki. Pozíciójukról, esetleges tisztségükről a politikum dönt! Nem jellemző a nemzeti öntudatra való nevelés (magyar nemzet történelme, helytörténet).

Javaslatok

Elismerést érdemlő tény, hogy a mai magyar állam kormánya, illetve a nemzetpolitika irányítói igyekeznek figyelni az egykori gyepűvédők leszármazottaira, felismerve fontos szerepüket a magyar nemzet nyelvi és kulturális határainak védelmében. Javasolnám, hogy a történelmi magyar állam végvárrendszeri mintájára egy egységes „védelmi vonalba” kapcsolják be a peremvidék még megmaradt magyar közösségeit. Kapcsolattartásukat egymás között és a kommunikációt a minden településen létesítendő helyi viszonyokat és igényeket figyelembe vevő „magyarok háza” vagy „magyar ház” szolgáltatná. E létesítmény továbbá helyszínt adna magyar összejöveteleknek, felolvasó esteknek, nemzeti és kulturális rendezvényeknek, népdal- és néptáncoktatásnak stb. Részt vállalna az évenként megrendezésre kerülő (más-más településen), a Fekete-Körös völgye magyarságát felvonultató találkozónak (a Tárkányok találkozója mintájára) a megrendezésében, lebonyolításában.

Politika Több évtizednyi egypártrendszer után a politikai megosztottság elkerülhetetlen. Visszatérés szükséges a gyökerekhez, a tényleges érdekvédelem újraszervezéséhez a helyi viszonyok figyelembe vételével. Elsődleges feladat kellene, hogy legyen azon települések mártírfaluvá nyilvánítása mind a román, mind a magyar parlament által, ahol a két világháború alkalmával atrocitások történtek (Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Magyarremete, Gyanta).

Vallás A közösségen belül az egyház és a lelkészek vezető szerepének, tekintélyének visszaállítása elengedhetetlen, az egyház és nemzet viszonyának megerősítése annak tudatában, hogy egyik a másik nélkül nem létezhet. Az egyházak depolitizálása szükségszerű. Az egyháznak juttatott költségvetési pénzeket a vallási vezetők kell szétosszák – kizárva mindenféle politikai beavatkozást. Az egyház részvállalása a vallásoktatás mellett a fiatalok nemzeti nevelésben, neveltetésében is. A település múltjának, a nemzet történelmének oktatása. A településeket bemutató igényes monográfiák, helytörténeti írások közzététele, ismertetése, eljuttatása a település minden családjához. Egyházi tulajdonban lévő, építkezésre alkalmas földek felajánlása (jutányos áron) azoknak, akik a tömbmagyarságból készek lennének a szórványtelepülésre költözni, letelepedni.

Oktatás, iskola Az oktatás teljes körű depolitizálása. Egyházi iskolák létesítése, az oktatás és tanítók, tanárok tiszteletének, tisztességének, nemzeti önérzetének, öntudatának visszaállítása. Lehetőleg színmagyar iskola létrehozása valahol, ahova a magyar környékbeli gyerekeket beszállítanák. Szubjektív, ám talán helyénvaló lenne Köröstárkányban, lévén az egyetlen még majdnem teljesen magyar nemzetiségű település a Fekete-Körös völgyében.

Gazdaság A vidék természeti és földrajzi adottságai miatt inkább állattenyésztésre, zöldség és gyümölcstermesztésre alkalmas. A Fekete-Körös völgyének több faluja is (Köröstárkány, Kisnyégerfalva, részben Várasfenes) intenzív kertészkedéssel foglalkozik. Ajánlatos lenne a vidék teljes átállítása a biogazdálkodásra és a gazdálkodók ez irányú tájékoztatása. Biotej-felvásárló vagy feldolgozó létrehozása. Gyümölcsfelvásárló, feldolgozó, pasztörizáló, csomagoló létesítése, mely az el nem adott zöldségféléket is feldolgozhatná. Szimbolikus és nemzeti jelkép értékű magyar állatfajták visszatelepítése a szórványtelepülésekre. Pl.: szürke marha, racka juh, mangalica disznó, magyar kutyafajták stb. Lévén, hogy a Fekete-Körös völgye hátrányos helyzetű térségnek van nyilvánítva, minden befektető és vállalkozó élvezheti e helyzet előnyeit: adókedvezményeket és különböző könnyítéseket. (Románia 2007-es EU-csatlakozásával megszűntek ezek a „zónák” – szerk. megj.) A Fekete-Körös völgye alig 100 kilométerre van a magyar határtól, illetve az Alföldtől. Nem kimondottan a gazdasághoz tartozik, de nagyban szolgálná a szórványközösség megmaradását, ha minél több anyaországi látogatna el a régió településeire. Mint természetjárók, faluturisták, vagy a magyar kormány által meghirdetett iskolai utaztatás keretein belül.

A Magyar Országos Levéltár tulajdonában van egy 1614-ben Bethlen Gábor által aláírt oklevél, amely egy korábbi kiváltságlevelet erősít meg, ami kimondja: Várad vára érdekében tárkányi ember soha nem vethető jobbágyságra, még fiskálisra sem! Bizonyára e kitétel érvényes a többi Fekete-Körös völgyi településre is.
Adja Isten, hogy az anyaország és magyar nemzet újra felismerje a szórványmagyarság jelentőségét, fontosságát a nemzet kulturális és nyelvi határainak védelmében!

Gábor Ferenc,
Reggeli Újság 

wa1907 írta (2011-11-15 11:00:44)
Az RMDSZ-nek nincs nemeztiség összekovácsoló politikája. Én a jövőben nem is számolnék velük.

VKF-5 írta (2011-11-13 19:05:24)
Az elhangzottakhoz kiegészítésül: nagyon fontos lenne a szórványközösségek számára az önszegregáció megszervezése: az élet minél több területén megvalósítani a románoktól való elkülönülést.

Második cél: létszámbeli gyarapodás.

Harmadik cél: magyar kolonializmus, vagyis magyarok közösségalapítása színromán területeken. természetesen az önszegregáció megtartásával.

Hol van ettől a kollaboráns neptuni RMDSZ?

Székelyy írta (2011-11-10 15:56:01)
1919. április 15-én megkezdődött a román csapatok offenzívája a Técső-Szatmár-Csucsa vonalon. A Székely Hadosztály, az egyetlen rendezett és akcióképes magyar fegyveres erő létszámbeli hátrányban, súlyos vereségek árán felvette a harcot a Fekete-Körös völgyében előrenyomuló ellenséggel. E harcokból a tárkányiak is kivették részüket a Verbőczy-zászlóalj oldalán, amely az ellenség túlereje elől lassan vonult vissza, egészen a Köröstárkány-Kisnyégerfalva vonaláig.

Április 18-án jött a hír, hogy a vörös csapatok a csucsai frontról megfutamodtak, így a Fekete-Körös völgye tarthatatlan csapdává vált. A bekerítéstől fenyegetett Verbőczy elrendelte a visszavonulást Nagyvárad felé, emiatt a két magyar falu fedezék és oltalom nélkül maradt.

Április 19-én lett Köröstárkány és a szomszédos Nyégerfalva fekete napja. A bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a falut. Összesen 91 tárkányit gyilkoltak meg. Az áldozatok között találni lehetett nőt, férfit, öreget, fiatalt, de még vakot és süketet is. Válogatás nélkül öldököltek. Volt, ahol egész családok tűntek el, de olyan is előfordult, hogy megcsonkították áldozataikat, vagy, hogy élve temettek el embereket. A menekülők közül sokaknak a szomszédos Várasfenes falu román lakossága adott menedéket

messzi írta (2011-11-09 10:24:31)
Várom, hogy mindez megvalósuljon.
Sikerült meghatározni a bajokat de azoknak megfelelő kezelési módot nem sikerült találni.